59 helyen zajlik továbbra is az árvízi védekezés

A rendvédelem munkatársai 59 helyszínen vannak jelen országszerte az árvíz elleni védekezésben, zömében a Duna déli szakaszán – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az árvízvédelmi operatív törzs hétfő reggeli ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence azt mondta: a katasztrófavédelem 95 szivattyút üzemeltet – ezek száma vasárnap még száz felett volt. Jelezte azt is, hogy 50 teljes és két félpályás közúti lezárás ad munkát a rendőröknek.

A továbbra is elzárt Kisorosziból az elmúlt 24 órában egy hatéves kislányt kellett az ott állomásozó mentőcsoportnak hajóval kihozni, akit azután mentőautó vitt kórházba – tájékoztatott az államtitkár.

Kiemelte: az ivóvízellátást fokozottan ellenőrzik,

Dunabogdány térségében egyelőre lajtoskocsival biztosítják az ellátást, de reményei szerint itt is visszaáll egy-két nap alatt az egészséges vízszolgáltatás.

Arról is beszélt: az önkormányzatoknak iránymutatást küldtek a vízzel érintkező és a vízzel nem érintkező homokzsákok kezeléséről.

Rétvári Bence nemzetközi kitekintést is adott az európai árvízhelyzetről, amelyben kitért arra, hogy a környékbeli országokban összesen 28 áldozatot követelt az árvíz, Magyarországon azonban egyet sem.

Ausztriában 21 helyen volt gátszakadás, húszezer tűzoltó és ezer katona dolgozott, hét települést evakuáltak, autópálya került víz alá, a bécsi metróvonalak elsöprő többsége nem közlekedett teljes viszonylatában, és a várakozások szerint több mint egy évig tart a helyreállítás. Csak Alsó-Ausztriában 1400 ingatlant kellett evakuálni – tette hozzá.

Csehországban is kétezer katona bevetésére volt szükség, sok iskolában szünetelt a tanítás, gyárak álltak le, illetve a rendőröket is be kellett vetni, mert megjelentek a fosztogatók.

Lengyelországban ötezer katonát – köztük németeket is – kellett bevetni, négyezer embert kellett evakuálni, és több száz iskolában nem volt tanítás.

Olaszországban 2500 embert evakuáltak, valamint Romániában is 15 ezer embert érintett az árvíz, és több országban is korlátozták a nemzetközi vasúti forgalmat.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: látható, hogy jelentős erőpróbával kellett szembenézniük az országoknak. Amíg az árhullám le nem vonul a Duna legalsó szakaszáról, és fennáll az a veszély, hogy Szerbia felől bármelyik folyó visszaduzzad, teljes erőbedobásra van szükség Magyarországon is – hívta fel a figyelmet. A déli szakaszon, Bajánál hétfőn tetőzik a Duna, ezt teljes készültséggel várják – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője.

Láng István főigazgató azt mondta: a kedd lesz az utolsó nap, amikor a vízszint harmadfokú készültség felett lesz, ezt követően az „élet visszaáll a rendes kerékvágásba”.

Közölte:

Báta, Bár, Dunaszekcső, Madocsa, Baja és Mohács teljes készültséggel várja a tetőzést.

A felső szakaszon hétfőn elsőfokú készültségi szint alá esik a Duna Nagymarosig. Itt a védművek bontásánál a műszaki irányítók kint lesznek, annak érdekében, nehogy a szivárgási folyamatoknál olyan védműveket is felszámoljanak, amelyeknek még van statikai szerepe – mondta a főigazgató hozzátéve: rendkívüli készültségben vannak a Lajtán, itt már ürül a tározótér. Amennyiben az teljesen leürül, akkor helyreállítják majd a megnyitott műveket – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva Láng István elmondta: az árvíz olyan lényeges infrastrukturális kárt nem okozott, amire nem számítottak volna. Ettől függetlenül vannak olyan károk, amelyek nem tűnnek jelentősnek, de a vízügynek „sok fejfájást okoznak” – tette hozzá, majd példaként említette, hogy a Lajta töltését több helyen szétrágta a hód, ami miatt helyreállításokra lesz szükség.

Hangsúlyozta: alapvető infrastruktúrákban nem okozott kárt ez az árvíz a védekezésnek köszönhetően.

Szintén kérdésre válaszolva Vitályos Eszter kormányszóvivő – a Dunakanyar déli és nyugati térségének fideszes országgyűlési képviselője – példaértékűnek nevezte az összefogást. Választókerülete 17 településéből kilenc a Duna partján fekszik, ezeken a helyeken hamar megjelentek a vízügyi szakemberek, a katasztrófavédelmi összekötők és a helyi civil önkéntesek is.

A kormányszóvivő nagy eredménynek nevezte, hogy

sikerült megvédeni a 11-es főutat, hogy ne kelljen lezárni az áradáskor.

Rétvári Bence – a Dunakanyar északi és keleti térségének KDNP-s országgyűlési képviselője – is azt emelte ki, hogy az első pillanattól ott voltak a vízügyi műszaki vezetők, katasztrófavédelmi összekötők, akik szakmai és terepismerettel rendelkeznek, és a védekezésben résztvevők közt eltűntek a nézeteltérések, mindenki ugyanazért a célért dolgozott.

Hangsúlyozta: a nagymarosiak mobilgátja az első éles „bevetésen” sikeresen vizsgázott.

Vitályos Eszter arról is beszélt: az önkéntesek számát azért nehéz meghatározni, mert vannak köztük hivatalos intézmények által összegyűjtött és regisztrált – egyetemekről, kormányhivataloktól, polgári védelemtől szervezetten megjelent – emberek, illetve olyanok is, akik csak megjelennek egy lapáttal a kezükben segíteni. Utóbbiakat nehéz regisztrálni, róluk az önkormányzatok szolgáltatnak adatot, de szinte mindenhol más módszert alkalmaznak a nyilvántartásukra.

A védekezésről való levonulásnak is megvan a forgatókönyve – közölte a miniszterelnök sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta,

az árvíz levonultával közegészségügyi feladatok következnek, ezekről keddtől Müller Cecília országos tisztifőorvos ad tájékoztatást.

Hozzátette, az operatív törzs hétfői ülésén az hangzott el, hogy az ezzel kapcsolatos munkákat szétosztották és a feladatokat meghatározták.

Felidézte azt is, hogy a védekezés teljes költsége

a 2013-as dunai árvíz idején 19,6 milliárd forint volt, ebből a vízügyi ágazat költségvetése 9,8 milliárd – mai áron 16 milliárd forint – volt, most azonban 5 milliárd forint körüli összegre számít.

Az esetleges hibákra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az állami szervek munkáját az eredmény minősíti. „Magyarország – dunai árvíz: 1-0 ide” – fogalmazott.

Értékelése szerint a védekezés során jól felkészült szakemberekkel találkozott, senki nem „alibizte le” ezt a munkát, sem a honvédség, sem a rendőrség, sem a katasztrófavédelem, sem a vízügyesek.

Az árvíz levonulása után kiértékelik a tapasztalatokat és összegzik, hol vannak azok a szakaszok, amelyeket érdemes lenne állandó védművel védeni – közölte Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra is: túl korán nem érdemes végeredményt hirdetni, ez a két nap még azt igényli, hogy maradjunk fegyelmezettek.

Kitért arra is: a folyó felső szakaszán a vártnál gyorsabb az apadás. Most már kifelé jövünk a bajból és enyhül a nyomás – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a Duna szintje Mosonmagyaróvárnál 80 centiméterrel, Esztergomnál 136, Vácnál 92, a fővárosban 74, Dunaújvárosnál 17 centiméterrel csökkent, és Paksnál is megkezdődött az apadás, Győrnél a Rába 130 centimétert apadt.

Hozzátette:

szombaton 755 kilométeren, vasárnap 706 kilométeren folyt védekezés, a harmadfokú készültség már csak 223 kilométernyi szakaszon volt érvényben.

A védekezésben szombaton 5025, vasárnap 4458 ember vett részt, az őket segítő önkéntesek száma 195-re csökkent. A beépített homokzsákok száma sem nő tovább, 1 903 100-nál megálltunk – közölte.

A nehezebb helyszínekről szólva a miniszterelnök megemlítette, Pilismaróton, Vácott nincs változás, Dunabogdány, Tahitótfalu, Leányfalu, Kismaros „rendben van”, akárcsak a budapesti Margitsziget, és a Batthyány téri metróállomás is visszaadható a forgalomnak.

Hozzátette, a hétvégén megszemlélt Kisapostagon is megindult az apadás, „ott sem lesz baj”, Dunaföldvár, Madocsa, Paks rendben; Bátánál ideiglenes védmű épült az épületek védelmére.

Elmondta: Baján, ahol 2750 méteren védekeznek, teljes a védművek kiépítettsége, sok önkéntes vesz részt a munkában. Dunaújvárosnál, a Szalki-szigetnél fáradtolaj-elfolyás nehezíti a védekezést, Csepelen pedig egy illegális hulladéklerakóra bukkantak a védekezés során. Ez bekerített terület, nem kerül szemét a Dunába. Amint az árvíz levonul, fel kell számolni – jelezte, hozzátéve: ez magánterület, az eljárás alá vont személy éppen börtönben van.

A kormányfő kérdésre válaszolva úgy értékelt, az árvízre különösen igaz az a népi bölcsesség, hogy az eredmény minősít.

Sikerült a vizet benn tartani a mederben, egyetlen olyan szakasz volt, ahol ez nem volt lehetséges, ki kellett engedni, de ott sem áttört a víz, hanem a szakamberek engedték ki a Lajtánál.

A történeti adatok fontosak, a Dunán olyan magas volt a tetőzés, ami nem haladta meg a korábban mért legnagyobb szintet. A Lajtánál a valaha volt legmagasabb vízállás volt, itt a kialakított ideiglenes víztárolókkal és azokból egyet megnyitva meg tudták védeni ezt a nehéz szakaszt is – emlékeztetett.

Ha a víz bennmarad a mederben, akkor nincs baj, a védekezés sikeres – összegzett.

Megjegyezte, az a bonyolult helyzet, hogy egyes árvízi szakaszok állami, más szakaszok önkormányzati védekezési körbe tartoznak, és időnként egymást ki kell segíteni, nem okozott semmiféle problémát.

Kiderült, abban az esetben, ha baj van, a magyarok a jogszabályi kereteket rugalmasan értelmezve, egymást kisegítve meg tudják védeni a településeiket, el tudják hárítani a bajt. A ma rendelkezésre álló információk alapján csak a legjobbakat tudja mondani a védekezésben résztvevők együttműködéséről – közölte.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a védekezésről való levonulásnak is megvan a forgatókönyve, nincs azonban olyan teendő, amelyet már ne végeztek volna el.

Elmondta, az árvíz levonultával közegészségügyi feladatok következnek, ezekről keddtől Müller Cecília országos tisztifőorvos ad tájékoztatást.

Az operatív törzs hétfői ülésén az hangzott el, hogy az ezzel kapcsolatos munkákat szétosztották és a feladatokat meghatározták – jegyezte meg.

Felidézte azt is, hogy a védekezés teljes költsége a 2013-as dunai árvíz idején 19,6 milliárd forint volt, ebből a vízügyi ágazat költségvetése 9,8 milliárd – mai áron 16 milliárd forint volt, most azonban 5 milliárd forint körüli összegre számít.

Az esetleges hibákra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az állami szervek munkáját az eredmény minősíti. „Magyarország-dunai árvíz: 1-0 ide” – fogalmazott.

Értékelése szerint a védekezés során jól felkészült szakemberekkel találkozott, senki nem „alibizte le” ezt a munkát, sem a honvédség, sem a rendőrség, sem a katasztrófavédelem, sem a vízügyesek.

Az árvíz levonulása után kiértékelik a tapasztalatokat és összegzik, hol vannak azok a szakaszok, amelyeket érdemes lenne állandó védművel védeni – közölte Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra is:

túl korán nem érdemes végeredményt hirdetni, ez a két nap még azt igényli, hogy maradjunk fegyelmezettek.