51 rendőr sérült meg eddig a déli határon

Magyarország jó példát mutat arra, hogyan tud működni a migrációs politika – közölte a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencián kedden Budapesten a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence nehezményezte, hogy a magyar migrációs politikáról sokan tárgyi ismeret nélkül alkotnak véleményt, ezért egy Magyarország déli határain készült felvételekből összeállított videót is bemutatott a tanácskozás résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a magyar migrációs politika 2015 óta nem változott: alapja, hogy a külső határokat meg kell védeni, valamint hogy a menekültügyi eljárásokat az EU határain kívül kell lefolytatni.

„Európában egyre több helyen állítják vissza a belső határellenőrzést, ez egyenes következménye annak, hogy a külső határokat nem védte meg Európa”

– emlékeztetett.

Javaslata szerint csak az léphesse át az EU külső határát, akinek erre engedélye van, ha ugyanis valakit egyszer beengedtek, az már szinte biztosan itt tud maradni, ha akar. Amíg nem lépünk fel határozottan, addig az embercsempészek diktálják az ütemet – emelte ki, rámutatva arra is, hogy az illegális Európába jutás nem a szegény emberek megoldása. Felidézte, hogy több mint egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar határőrizeti szervek. Magyarország az elmúlt években kétmilliárd eurót költött határvédelemre, ehhez nemcsak hogy nem részesült anyagi támogatásban, de még egy „gigabírságot” is kapott – nehezményezte. Elmondása szerint Magyarország vizsgálja, hogyan tudja peres úton érvényesíteni hozzájárulási igényét határőrizeti költségeihez, hiszen saját déli határán az EU külső határát is védi.

„Ha az EU arra kényszerítené Magyarországot, hogy beengedje az illegális migránsokat, akkor önkéntesen vállaljuk, hogy busszal elszállítsuk őket Brüsszelbe”

– közölte Rétvári Bence.

Kuczik János, országos rendőrfőkapitány-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 óta a déli határszakasz védelme érdekében Magyarországnak jogi és fizikai határzárat kellett kiépítenie, ugyanakkor

a határon szolgálatot teljesítő rendőröket arra is fel kellett készíteni, hogy az illegális migránsok egyre erőszakosabban lépnek fel.

Utalva a felszólalása előtt bejátszott, az illegális migránsok által elkövetett határátlépési kísérletekről és támadásokról szóló kisfilmre, hangsúlyozta: a migránsok eleinte homokkal, földdarabokkal, majd kövekkel, botokkal, később pedig már lőfegyverekkel, csúzlival, gázspray-vel és késsel támadtak a határőrizetet ellátó rendőrökre, katonákra, illetve határvadászokra. Elmondta:

eddig 750 munkatársat ért támadás a biztonsági határzár mellett, és ebből 51-en meg is sérültek.

A biztonsági határzár két kerítése közötti úton mára „életveszély” tartózkodni, az ott szolgálatot teljesítő rendőröket csak sisakban, testvédő felszereléssel, lövedékálló mellénnyel és pajzsokkal engedjük be erre a területre – fűzte hozzá, jelezve, hogy az elmúlt időszakban 41 millió eurós kárt okoztak a migránsok a kerítésben, amelyet erővágókkal, akkus flexekkel próbálnak átvágni, a rendőrautókban pedig közel 1 millió eurós kár keletkezett a támadások következtében.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az illegális migránsok 94 százalékát állítják meg a határon, azok akik az embercsempészekkel együtt mégis bejutnak Magyarországra, sokszor rossz műszaki állapotú autókkal, a közlekedési szabályokat teljesen figyelmen kívül hagyva, az emberi életet, testi épséget veszélyeztető módon közlekednek. Példaként említett egy 2022 novemberi esetet, amikor migránsokat szállító embercsempészek az M5-ös autópályán száguldozva több alkalommal rálőttek az őket követő rendőrökre. Hangsúlyozta: több ország felismerte, hogy segíteni kell Magyarországot a határvédelemben, ennek köszönhetően a magyar rendőrség Németországból és Ausztriából érkező rendőrökkel közösen teljesít szolgálatot a Nyugat-Európába tartó vonatokon, 2020-at követően pedig Ausztriából, Törökországból, Csehországból és Szlovákiából is érkeznek rendőrök a határra, akik több tízezer illegális migráns feltartóztatásában segítenek a magyar rendőröknek.

Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, a konferencia keddi napjának levezető elnöke annak a véleménynek adott hangot:

az Európai Unió halálához, széteséséhez fog vezetni, ha nem oldják meg az illegális migráció problémáját.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a tömeges illegális migrációs problémák 2015-ös megjelenése óta ugyanazt a szigorú álláspontot képviseli az Európai Unió schengeni külső határainak megvédése érdekében: betartja az ENSZ menekültügyi egyezményét, amely szerint a menekülteknek az első biztonságos országban kell beadniuk a menekültstátusz iránti kérelmüket, valamint betartja a schengeni egyezményt, azaz senkit nem enged át a schengeni határon Európába, akinek nincsen erre feljogosító irata. Felhívta a figyelmet arra, hogy a déli határszakaszon 2015 óta 1 millió 200 ezer illegális határátlépéssel kapcsolatban intézkedtek a magyar rendőrök, ezen a szakaszon a határátlépők 99,9 százaléka nem működik együtt a hatóságokkal, sőt egyre erőszakosabban lépnek fel. Ugyanakkor – folytatta – az ukrajnai határon kevesebb, mint 100 ilyen intézkedés volt, és az ukrajnai háború kitörése óta onnan érkező menekültek 100 százaléka a hatóságokkal együttműködve, iratait felmutatva jön át az első biztonságos országnak számító Magyarországra.

Ha Magyarország végrehajtaná az Európai Unió Bíróságának (EUB) a migrációra vonatkozó határozatát, meg kellene szüntetni a határőrizetet és az ország tele lenne gyalogló migránsokkal – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 műsorában.

Minek a határőrizet, ha a migránsokat menekülttáborokba kellene szállítani? Továbbá az Európai Unióban beadott menekültkérelmek 25 százalékát Magyarországon kéne elbírálni, ami migránsgettók kialakulásához vezetne – közölte Bakondi György. Ezért a magyar kormány, a lakosság többször kinyilvánított akaratával összhangban, a határőrizeti rendszert nem kívánja felszámolni. Továbbá pert indít az Európai Bizottsággal szemben, hogy térítse meg a határőrizetre eddig elköltött 800 milliárd forintot – tette hozzá.

Felidézte, hogy Magyarországnak az EUB döntése alapján 80 milliárd forint bírságot és további napi 400 millió forint bírságot kell fizetnie, amíg nem érvényesíti az uniós menekültügyi szabályokat. Ez az összeg a hétszerese annak, amit az Európai Bizottság indítványozott a bíróság számára – mondta. Arról is szólt, hogy a magyar és a szerb rendőrség összehangolt tevékenysége nyomán kiszorították a sokszor erőszakos, nem ritkán lőfegyverrel rendelkező migránsokat a déli határövezetből, és a migránsok a bosnyák–horvát határ felé indultak. Ezzel együtt az ellenérdekű migránsbandák, akik korábban a magyar-szerb határon akár géppisztollyal és kézigránáttal is harcoltak egymással, most Szarajevóban csaptak össze – közölte.

Ez azt jelenti, hogy az egyes bevándorlók késsel vagy lőfegyverrel is felszereltek, ez is mutatja, hogy az illegális migráció az érintett ország biztonságára veszélyt jelent – mondta Bakondi György.

Az európai országok már most is alternatív megoldásokat keresnek a migráció megfékezésére. Olaszországból Albániába szállítják a menekültkérelmük elbírálásának idejére a migránsokat. Az előző brit kormány pedig Ruandába vitte volna a bevándorlókat, ám az új kormány elállt a tervtől. Rögtön újra is indult a menekültáradat a La Manche-csatornán keresztül – közölte.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy vélekedett: már az uniós választások eredményén látszott, de a német tartományi választások eredményén is látszik, hogy az európaiak egyre inkább elégedetlenek az EU migrációs politikájával.

Ha Magyarország végrehajtaná az EUB döntését, értelmét veszítené a kerítés, hiszen mindenkit be kellene engedni.

Utána pedig hiába születne a kitoloncolásukról döntés, az európai tapasztalatok szerint ez tízből kilenc esetben nem sikerül – tette hozzá. Az elmúlt évek terrorista támadásainak végrehajtói között nagy számban voltak olyanok, akiket kiutasítottak, ám mégis maradtak – mondta Bakondi György.