Zelenszkij már béketárgyalásokról beszél.

Ukrajna azt szeretné, hogy Moszkva is ott legyen a tárgyalóasztalnál a következő békekonferencián. A területek feladását azonban „nagyon nehéz kérdésnek” nevezte Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az egész világ, beleértve Ukrajnát is, azt szeretné, ha Oroszország csatlakozna a világ vezetőihez egy tervezett második békecsúcson az ukrajnai háború befejezése érdekében – számol be róla az AFP francia hírügynökség.

Mint arról beszámoltunk, a júniusi, első svájci békekonferencia, amelyre Oroszország nem kapott meghívást, teljesen eredménytelenül zárult, többek között azért, mert több fontos ország, köztük Kína és az Egyesült Államok vagy alacsony szintű delegációt küldött, vagy egyáltalán nem utazott el Svájcba.

Zelenszkij szerint most itt az ideje, hogy Moszkva helyet foglaljon az asztalnál.

– fogalmazott az ukrán államfő a nyugat-ukrajnai Rivnye városában, egy iskola tornatermében a francia média képviselői előtt.

Az elnök nem először tesz hasonló megállapítást. Néhány napja a japán NHK televíziós csatornának adott interjújában elmondta, azt tervezi, hogy november végéig cselekvési tervet dolgoz ki, amellyel békét teremthetnek Ukrajnában és lezárhatják az orosz–ukrán háborút.

Ugyanakkor a Le Monde francia napilapnak nyilatkozva Zelenszkij „nagyon-nagyon nehéz kérdésnek” nevezte azt, hogy Ukrajna hajlandó lenne-e területi engedményeket tenni a béke érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot.

Ukrajna a hónap elején jelentette be egy megállapodás előkészítését a kötvénytulajdonosok egy csoportjával közel 20 milliárd dolláros külföldi adósság törlesztésének az átütemezéséről. Majd július 22-én jelentették be az ideiglenesen elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást, amelyet a kötvénytulajdonosok várhatóan a következő hetekben hivatalosan is jóváhagynak.

A szerdán aláírt határozat alapján

Ukrajna nem fogja kifizetni az augusztus 1-jén esedékes, 2026-os lejáratú eurókötvény 34 millió dolláros kamatszelvényét.

A hitelmegállapodás tíznapos haladékot biztosít minden esedékes kamattörlesztésre, de a kormány jelezte, hogy nem fog fizetni.

A háború minden napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül Ukrajnának – közölte Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában.

Elmondta, hogy a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.

A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.

A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is.

Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban.

Mintegy 200 millió dollár új katonai támogatást ad Ukrajnának az amerikai készletekből az Egyesült Államok – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen az ukrajnai háború közelmúltbeli fejleményeire reagálva azt mondta, hogy az új fegyverszállítások megerősítették az ukrán védelmi erőket, miközben az oroszok csak súlyos emberveszteségek árán voltak képesek csekély előrelépést elérni. Kirby egyben megerősítette, hogy az amerikai kormányzat folytatja Ukrajna támogatását.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs tanácsadója elmondta azt is, hogy a Hezbollah Izrael ellen végrehajtott hétvégi támadása nyomán tárgyalások zajlanak a feszültség enyhítéséről, amelynek célja az eszkaláció megelőzése.

John Kirby úgy fogalmazott, lát teret a diplomáciai megoldásra.

Izraelnek joga van önmaga megvédésére, de ez nem jelenti azt, hogy ennek jelentősebb eszkalációt kell eredményeznie – tette hozzá. Kérdésre válaszolva világossá tette, hogy az Egyesült Államok Észak-Izrael részének tekinti a Golán-fennsíkot.

A Hezbollah akciójával kapcsolatban Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője vasárnap közleményt adott ki. Közölte: az Egyesült Államok diplomáciai megoldáson dolgozik, hogy az Izraelt és Libanont elválasztó demarkációs vonal mentén élők biztonsága garantálható legyen és a határ mindkét oldalán lakók visszatérhessenek otthonaikba.

A venezuelai elnökválasztás eseményeivel kapcsolatban, az amerikai szankciós lépésekkel összefüggésben, John Kirby azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyomon követi a fejleményeket, de csak a választás eredményeinek ismeretében foglal állást a lehetséges következményekről.

Hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán az orosz fegyveres erők Ukrajnában, miközben 14 rohamot és ellenrohamot visszavertek – közölte  az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között három lőszerraktárt, egy P-18-as légi célfelderítő és -követő radarállomást, egy német Leopard harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH-40-es vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 163 drónt, közülük nyolcvanat Oroszország légterében.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a régióban az ellenőrzése alatt álló településeken tüzet nyit a civilekre, ha Oroszország területére próbálnak meg elmenekülni. Pusilin szerint egyre gyakoribbak az olyan esetek, amikor egész családokat lőnek le.

Mint mondta, a régió hatóságai fő erőfeszítéseiket most a menekültek megsegítésére összpontosítják. Minden olyan esetet kivizsgálnak, amikor ukrán akció miatt civilek halnak meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Usztyinka községben egy kamikazedrón megölt egy, a földeken dolgozó traktorost, a feleségét pedig súlyos sérüléssel szállították kórházba. Donyeckben polgári létesítményeket ért csapások következtében egy nő életét vesztette, és további öt ember megsebesült. A „Donyecki Népköztársaság” ombudsmanja szerint július 15-e és 21-e között kilenc civil halt meg a régióban ukrán csapások következtében, további 35 ember, köztük két gyermek, megsebesült.

A Krasznodari területen lévő Tuapszéban dróntámadás következtében hétfőn ötven négyzetméteren tűz keletkezett egy olajfinomító területén. A lángokat elfojtották, személyi sérülés nem történt. Az oltásban 91 ember vett részt, 31 műszaki eszközzel.

A Tatár Köztársaság Legfelsőbb Bírósága hétfőn hat és fél évi szabadságvesztésre ítélte Alszu Kurmasevát, az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió tatár-baskír szolgálatának szerkesztőjét. A testület szerint – a tavaly novemberben megjelent könyvében – rágalmakat terjesztett az orosz hadseregről.