Változik a világ, de Szent Istvánhoz kell viszonyulnunk

Szent Istvánhoz kell viszonyulnunk ma is: kimaradni azokból a konfliktusokból, ami nem a mi konfliktusunk, szövetséget kötni azzal, akivel a szövetségkötés Magyarországnak hasznára válik, és felvállalni a konfliktust ott, ahol nem Magyarország érdekéről van szó – fogalmazott ünnepi beszédében a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfőn Verőcén.

A térség KDNP-s országgyűlési képviselője hozzátette azt is, ezért fontos mindig békemissziót vállalni, mert a béke oldalán állni mindig morálisan a helyes döntés. Az ország – méreténél fogva – nem tudja döntően befolyásolni a világ sorsát , de “abban száz százalékos felelősségünk van, hogy a saját sorsunk hogyan alakul” és a kritikus helyzetekben meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyeket meghozott Szent István király is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a római limes Verőce mellett található maradványa szimbólum is, a Kelet és Nyugat találkozásának szimbóluma, amely emlékeztet arra is, hogy Szent István király vassal és vérrel is megvédte Magyarországot, az ország függetlenségét.

“Mentesen a szélsőségektől, mentesen a túlzásoktól, mentesen az érzelmi alapú döntésektől, de hitelesen és a magyarság érdekeit képviselve.” Reálpolitikus volt, aki nem köteleződött el semmilyen külső hatalom mellett, bárkivel szívesen szövetséget kötött, ha ez volt a magyarok érdeke, de határozottan fellépett bárkivel szemben, ha ez volt a magyarok érdeke. Széles látókörű volt, elutasította az önfeladást, és ezért fontos, hogy a mai globális világban a magyarok milyen stratégiát választanak – mutatott rá.

Rétvári Bence a Thuküdidész csapdája néven ismert elmélet kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha jön egy feltörekvő állam, akkor okkal aggódhatunk, hogy ebből vajon lesz-e konfliktus vagy sem. Az ország szomszédságában dúló háborúra lehet úgy tekinteni, mint egy orosz-ukrán konfliktusra, de úgy is, mint ami egy nagy, egész világra kiterjedő, átalakuló folyamat része, mint ami egy nagy átrendezés része.

Az államtitkár szólt arról is, hogy magyarnak lenni büszkeség az év minden napján, és a maiak felelőssége, hogy a Szent István-i irányt tartva vigyék tovább a nemzet sorsát.

Grauszmann György polgármester (független) egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai kor emberének az a rendeltetése, hogy kövesse a Szent István-i utat: “tanuljunk más népektől, ugyanakkor őrizzük és védjük meg, ami a miénk. Valamint adjuk tovább nemzedékről nemzedékre”.

Az Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Perca bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén kedden a Szent István-bazilikában.

Aurel Perca homíliájában emlékeztetett: Európa a görög-római humanizmusra és a kereszténységre épül, ma azonban meginogni látszik a keresztény kultúra, amely fejlődést, jólétet hozott, és biztosította az egyén és a társadalom kiteljesedését.

Nagy csaták tanúi vagyunk, amelyeket az egyház és Isten ellen vívnak, mintha Európa keresztény nyomait akarnák eltörölni

– fogalmazott, hozzátéve, amíg egyesek “Isten és keresztény értékek nélküli Európát akarnak, addig Európa veszélyben van”.

Pedig a kereszténység ma is forrása az emberek közötti egyenlőség és szolidaritás eszméjének, amely nélkül nincs egészségügy, nem létezhet szociális jólét és oktatás; a kereszténységben gyökerezik a jövő nemzedékek legsikeresebb nevelését biztosító fejlődés- és családmodell is – mondta, hozzátéve, nem véletlen, hogy éppen ezt az európai közös nevezőt érik a legnagyobb támadások.

A román főpásztor szerint

nem könnyű kereszténynek lenni a mai világban, amely nyilvánvalóan elutasítja a keresztény értékeket, amely egyre inkább bezárkózik az önzésébe és a relativizmusba, amely támogatja az eutanáziát és az abortuszt és amely semmissé teszi a nemzeti kultúrák értékeit és gazdagságát.

A Krisztus-követést megnehezítő jelenségek között említette a házasság és a család értékeinek megkérdőjelezését, a gender ideológiát, a pénzkultuszt, “az arctalan gazdaság diktatúráját”, a tömegtájékoztatásban és a közösségi médiában terjedő hazugságokat és a legalapvetőbb emberi jogok megsértését.

Aurel Perca szerint ebben a helyzetben Szent István öröksége adhat útmutatást. Istvántól nemcsak a koronát örököltük, hanem ránk hagyta lelki, szellemi végrendeletét is. Ma Szent Istvánt tisztelve és közbenjárását kérve sziklára és nem homokra kell építenünk életünket és létünket. Ez a sziklára épült ház pedig nem pusztán hitbeli tanítások, törvények és tanácsok gyűjteménye, hanem mindenekelőtt a keresztény élet szilárd tanúságtétele – mondta.

A bukaresti érsek homíliája végén magyarul kérte Isten áldását a magyar népre.

A kormány 2038-ra Esztergom Szentkirály nevű városrészét nemzeti emlékhellyé kívánja fejleszteni, amely méltóképpen szolgálja a múltat és az eljövendőt – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden, Esztergomban.

Hankó Balázs az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából az Erzsébet parkban megtartott ünnepségen arról beszélt, hogy a mai nap, az 1000 éves államiság ünnepe, emlékeztet arra, hogy mi, magyarok, az úgynevezett barátaink jótanácsa nélkül is el tudjuk dönteni, hogy mely értékeket vallunk a magunkénak, ahogyan eldöntöttük azt Szent István király korában is. „Ezek a nemzetet formáló, nemzetet erősítő keresztény hitünkön alapuló értékek, amelyeket továbbra is vallunk, őrzünk, sőt erősítünk” – tette hozzá.

„A magyar nemzetnek nincs szüksége iránymutatásra, mert tudjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hol van a helyünk a világban, mi otthon vagyunk Európában”

– mondta a miniszter.

Magyarország évezredes történelme bizonyítja, hogy a háború nem érdekünk. Magyarország nem a hódításaira büszke, hanem a szabadságharcaira - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen kedden Budapesten.

A tárcavezető úgy fogalmazott: ezer esztendő alatt a magyarok látták a béke évszázadait, háborúkat és testvérharcokat, „államiságunk második fél ezrede pedig a megmaradásért vívott küzdelem volt.”

Magyarország fénykora nem a gyarmatosításokhoz, hanem a függetlenség és szabadság időszakaihoz kötődik – húzta alá, hozzátéve: Szent István óta „szilárd alap és mozdíthatatlan cél” az, hogy

Magyarország sorsáról Magyarországon döntsenek.

„Büszkék vagyunk arra, hogy ezer évvel ezelőtt Szent István szilárd alapra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette” – mondta Gulyás Gergely, aki kijelentette azt is: évezredes megmaradásunk a sok nagyszerű emberi teljesítménynek köszönhető. A miniszter szavai szerint fontos megemlékezni arról, hogy egy ország életminőségét az emberi teljesítmények határozzák meg. Olyan embereké, akik az államtudomány, a művészet, az egyház, a tehetséggondozás vagy éppen a történelmi emlékezet megőrzésének szolgálatában állnak, és tesznek naponta nagyon sokakért nagyon sokat – mondta. „Akik tudják, hogy szolgálatuk akkor teljes, küldetésük akkor értelmes, tevékenységük akkor értékes és áldozatuk akkor nem hiábavaló, ha azzal másoknak segítenek” – tette hozzá. Gulyás Gergely kiemelte: augusztus 20-a a legjobb alkalom arra, hogy köszönetet mondjanak azoknak az embereknek, akik a közösséget, ezáltal az országot és a nemzetet gazdagítják.

„Az ünnep attól teljes, ha azokat ismerjük el, akik munkájukkal a hétköznapokat teszik szebbé. Isten éltesse a kitüntetetteket és Isten éltesse Magyarországot”

– zárta beszédét a miniszter.

A rendezvényen a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal, a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje és a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt és Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át Gulyás Gergely miniszter.

A magyaroknak ragaszkodniuk kell államiságuk keresztény alapjaihoz és össze kell fogniuk azokkal a közösségekkel, amelyek fel merik emelni szavukat a keresztény tanítást kiforgató, „pusztító, romboló és erőszakos őrülettel” szemben – hangoztatta Soltész Miklós kedden a székelyföldi Perkő-tetőn, a Szent István-napi búcsún.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felső-háromszéki oltárhegyen összegyűlt zarándokok előtt rámutatott: Szent István király Imre herceghez intézett intelmei közül gyakran idézik a vendégek befogadását és gyámolítását, illetve a türelem gyakorlását, az első három intelem – a katolikus hit megőrzése, az egyházi rend becsben tartása és a főpapoknak járó tisztelet – felett viszont gyakran átsiklanak.

„Fontos az idegenek bebocsátása, tisztelete, gyámolítása, mindaddig, amíg nem veszélyezteti a kereszténységet, hitet, nemzetet, országot.”

„Fontos az igaz ítélet, tehát a jog, mindaddig, míg a jogra hivatkozva, nem kötnek gúzsba országokat, mindaddig, amíg az erkölcsi alapokat, a teremtett világ alapjait a jog eszközeivel szét nem verik, mindazt kötelezően ránk nem erőltetik” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Soltész Miklós szerint ma Brüsszelben ideológiai és gazdasági szempontból vezérelve kiforgatják a keresztény tanítást, arra használják föl a keresztények türelmét és jóhiszeműségét, hogy elfogadtassák a pusztító, háborúkat kirobbantó ideológiájukat.

Az államtitkár az európai keresztény közösség legnagyobb hibájának nevezte, hogy elfogadta a francia forradalom eszméit az egyház és az állam szétválasztásáról.

„Hagyjuk és hagytuk lerombolni Európa alapzatát, a zsidó-keresztény tanítást, a kereszténység kultúra és tudományteremtő értékrendszerét” – állapította meg. Szerinte ennek következménye, hogy az olimpiai megnyitón immár megtorlás nélkül lehetett megszentségteleníteni a keresztények hitét, vallását, és érzéseit. Megjegyezte: a keresztények halk, szemérmes tiltakozása semmit sem számított, de ha a muszlim vallást ért volna ilyen sérelem, egész Párizst lángba borító lázadás tört volna ki.

„Amikor Szent István királyunk Imréhez intézett intelmeiben kiemelte a katolikus hit megőrzésének, az egyházi rend becsben tartásának és a főpapoknak kijáró tisztelet fontosságát, akkor ő már tudta, hogy ezek nélkül a nemzete, az országa meggyengül, elvész. Ezért kell nekünk őrizni az ezeréves örökséget, ezért nem fogadhatjuk el, hogy életidegen ideológiák fiainkat, leányainkat, megfertőzzék, őket összezavarják” – hangsúlyozta Soltész Mikós. Hozzátette: „ugyanez a társaság” szítja a háborúkat, terjeszti a genderpropagandát és támogatja a migrációt, ezzel Európa megszállását.

„Bátran hirdessük nemzeti hitvallásunkat, miszerint büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”

– zárta beszédét a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Kézdiszentléleken a központi Szent István-szobornál tartott rövid ünnepséggel kezdődött a hagyományos augusztus 20-i búcsú, majd a zarándokok körmenete a település felett magasodó oltárhegyre, a Perkő-tetőre vonult. A kápolnánál Marton József nyugalmazott teológiai tanár celebrált szentmisét. A Szent István-napi perkői búcsú délután néptánc- és hagyományőrző fesztivállal folytatódott, este a Zanzibár együttes koncertjével, illetve tűzijátékkal és őrtűzgyújtással zárul. Háromszéken további 22 településen rendeznek kedden őrtűzgyújtást Szent István napja alkalmából.

Az augusztus 20-i perkői búcsú a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe már a 17-18. századtól, amelyre évről-évre több ezer hívő gyűlik össze. A Perkő-tetőn 1680 körül építtetett kápolnát Köröspataki gróf Kálnoky Sámuel főkapitány, Erdély alkancellárja Szent István király tiszteletére. A Perkő nyugati oldalán vezető út oldalán a keresztút fából készült stációit 2013-ban kőkeresztekre cserélték, amelyek a katolikusok által lakott felső-háromszéki falvak neveit viselik.