Valami változik Ukrajnában?

Mintha változna az ukrán sajtó hangütése, kezdik reálisabban közölni a front híreit, és az orosz nyelvű írások sem tilalmasak már -írja a vg.hu. Persze ellenpélda is van. Közben jönnek az F–16-osok, amelyeket az ukrán vezetés szerint a Dnyeszter Menti Köztársaság közelébe visznek. A gond csak az, hogy az ott állomásozó orosz alakulatok tüzérsége elérheti a majdani bázist.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2024. július 9-i felvételén 500 kilogrammos FAB-500 bombákat dob le az orosz légierő Szu-34 típusú vadászbombázó repülőgépe egy meg nem nevezett ukrajnai területre. (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata) Fotó: -

Északkelet-Ukrajnában az orosz csapatok lassan, de állandó tempót tartva haladnak előre Donyeck megyében, ahol az ukrán főerők helyezkednek el, és amelynek a védelmére a megelőző évtizedben óriási, többlépcsős védelmi rendszert építettek ki. Kijev a nyugatiakra hárítja a felelősséget, mondván, az oroszok előretörését a késedelmes és szórványosan érkező nyugati katonai szállítmányok alapozzák meg – írja a Világgazdaság. 

Visszatér az orosz nyelv Ukrajna sajtójába

Az Unian hírszolgálati iroda szerint az orosz erők Csaszov Jar térségében előretörnek. Ehhez térképet is közölnek, amelyen az orosz előretörést és a harcoló ukrán egységek bekerítését többtucatnyi apró nyíllal jelzik. Ez is arra utal, hogy feltűnően változik a kijevi kormány közelében működő sajtó hangneme. Vagyis közelebb kerülhet a világ egy ukrajnai tűzszünethez és a minden bizonnyal kemény tárgyalási szakasz megindításához? Nem egyszerű válaszolni erre. 

Azok az ukrán portálok, amelyek a PC (political correctness; politikai korrektség) jegyében korábban a legmerevebben elutasították az orosz nyelv használatát, lassacskán csendben visszatérnek az ukrán nyelvű alapváltozat mellett az orosz nyelvű hír- és kommentárszolgáltatáshoz is. Ugyanakkor a Zelenszkij-vezetés radikális ellenzéke folytatja a küzdelmet „minden ellen, aminek köze van Oroszországhoz”.

Az angol nyelvű változat a legtöbb médiumnál kötelező, ám aki valódi, nem néhány napos híreket akar, az az ukrán vagy ismét az orosz nyelvű változatot olvassa. Az egyik legradikálisabb fórum, az Unian hírszolgáltató iroda említett híradása például korábban elképzelhetetlen lett volna. Igaz az Unian a DeepStateUA-ra, a nyugati szervezetekhez közel állónak tartott nem kormányzati szervezetre (NGO) hivatkozik. 

Az Orosz szatellitövezet közelébe viszik az F–16-osokat 

Van persze ellenpélda is: Odesszában például nemrég hozzáláttak az Oroszországgal, az orosz vagy orosz nyelvű kultúrával bármilyen kapcsolatban álló utcák, közterületek emlékművek, szobrok átnevezéséhez/ledöntéséhez/szoborparkba való átszállításához. A lépést maguk az ukrán regionális vezetők sem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. 

Odessza felett egyébként megjelent az első F–16-os többcélú amerikai gyártmányú harci gép – jelentették szemtanúk. Szerintük a gép a közeli Moldova irányába repült, azt a feltételezést sugallva, hogy a régió valamelyik közeli repülőterén landolhatott. A Kisinyov (Chisinau) és Odessza közti távolság kevesebb mint kétszáz kilométer, öt-hat perces repülőút. 

Oroszország ukrán forrásokat idéz, amelyek szerint az F–16-osok az odesszai terület (megye) északnyugati részén, a pridnyesztrovjei, magát „népköztársaságnak” tartó és Dnyeszter Menti Köztársaságnak (PMR) nevező, nemzetközileg el nem ismert képződmény határa melletti ukrán Limanszkoje repülőtéren fognak állomásozni, hatvan kilométerre Odesszától. A PMR-ben, amelyet az ott jártak szovjet skanzennek írnak le politikai berendezkedése miatt, mintegy ezrednyi – magukat „békefenntartóknak – nevező orosz katona tartózkodik. 

Ha a hírek igazak, Oroszországnak közvetlen rálátása lesz a limanszkojei légi bázisra, és akár tüzérségi eszközökkel is támadhatja majd, hiszen az a PMR határától mindössze négy kilométerre van. A katonainak épült, majd később polgári célra is használt repülőtér 2500 méteres kifutópályája alkalmas a legnagyobb nyugati szállítógépek fogadására-indítására is. 
 

Minél később kezd béketárgyalásokba Ukrajna, annál rosszabb helyzetbe kerül a feltételeket illetően – jelentette ki az orosz állami televíziónak adott keddi interjújában a volt orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be – hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint

„az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját”.

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.