Ukrajna Szaúd-Arábiával, Katarral, Törökországgal és Svájccal folytat egyeztetéseket egy esetleges második békecsúcstalálkozóról – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy indiai újságírókkal folytatott beszélgetés során.

Zelenszkij elmondta, jelezte Narendra Modi indiai kormányfőnek: támogatná, hogy Indiában rendezzék meg a második békecsúcsot, mert Kijev a Globális Dél valamelyik országát látná legszívesebben a rendezvény helyszíneként.

„Ugyanakkor szeretném világossá tenni – és ez nemcsak Indiára, hanem bármely más potenciális házigazdára is vonatkozik -, hogy olyan országban nem tarthatjuk a második csúcsot, amely nem fogadta el az első konferencia záróközleményét”

– szögezte le az ukrán elnök.

India ugyan részt vett a júniusban Svájcban megrendezett békecsúcson, de a zárónyilatkozatot nem írta alá.

Narendra Modi néhány nappal ezelőtt látogatott Kijevbe, ahol felajánlotta segítségét az Oroszországgal folytatott háború lezárásához. Konkrét javaslatokat nyilvánosan nem fogalmazott meg, de a vizit mindenképpen közeledést jelentett India és Ukrajna között, miután az utóbbi időben Kijev bizalmatlanul figyelte az orosz-indiai kapcsolatok szorosabbra fonódását.

Zelenszkij az indiai újságírókkal beszélgetve is megfogalmazott kritikát ezzel kapcsolatban.

Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborút pénzeli az Indiával folytatott olaj- és gázkereskedelemből származó bevételeiből.

„Milliárdokat lop el a népétől. Az oroszok elszegényednek, de ezt észre sem veszik, mert Putyin a sajtót és a közösségi médiát is ellenőrzés alatt tartja” – mondta Zelenszkij.

Az indiai miniszterelnök arra biztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt pénteki kijevi látogatásán, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz féllel a béke előmozdítása érdekében, és ehhez India aktív segítségét és személyes támogatását is felajánlotta.

Narendra Modi pénteki kijevi útja az első indiai miniszterelnöki látogatás Ukrajnában, mióta az utóbbi 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása nyomán elnyerte függetlenségét.

Az indiai miniszterelnök júliusban Moszkvában tárgyalt, ami bírálatot váltott ki az ukrán vezetés részéről. Modi az ukrán elnökkel tartott pénteki megbeszélése után tett nyilatozatában kiemelte, hogy a béke üzenetével érkezett Ukrajnába, és felszólította a szemben álló feleket az orosz-ukrán párbeszéd mihamarabbi folytatására.

„A megoldáshoz vezető utat csak a párbeszéd és a diplomácia segítségével lehet megtalálni. Nekünk ebbe az irányba kell haladnunk, anélkül, hogy időt vesztegetnénk. A válságból kivezető út megtalálásához mindkét félnek közös tárgyalóasztalhoz kell ülnie”

– hangsúlyozta Modi.

„Biztosíthatom arról, India készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a béke érdekében tett erőfeszítések terén. Ha ebben személyesen bármilyen szerepet vállalhatok, akkor azt megteszem, erről barátként biztosíthatom” – mondta az ukrán elnöknek.

Volodimir Zelenszkij még az indiai miniszterelnök nyilatkozata előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna számára prioritás a háború befejezése és az igazságos béke megteremtése.

Az indiai miniszterelnök az ukrán elnök után nyilatkozott, akinek így nem volt módja reagálni a közvetítési ajánlatra.

Ukrajna korábban többször is hangoztatta, hogy a háború lezárását a saját, nem pedig a moszkvai feltételekhez igazodva akarja megvalósítani. Az első ukrajnai nemzetközi békecsúcstalálkozót idén júniusban Svájcban tartották. Ezen Oroszország és Kína nem vett részt, viszont jelen volt egy indiai küldöttség. Ukrajna még az idei évben szeretné megtartani a második nemzetközi békecsúcsot, amelyre Oroszország képviselőit is várnák. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a béketárgyalások lekerültek a napirendről Ukrajnának az oroszországi Kurszki területre történt betörése miatt.

Az ukrán hadsereg első alkalommal ismerte be, hogy az ország keleti részében előrenyomuló orosz haderő kezére jutott Nju Jork mezőváros, és Toreck is egyre nagyobb veszélynek van kitéve.

Nju Jork státusa megváltozott az ukrán haderő vezérkarának csütörtöki helyzetjelentésében: nem szerepel a támadás alatt lévő települések listáján, ami feltehetően annak a beismerése, hogy a városka a Donyeck megyében előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alá került.

Toreck iparváros, amely hosszú ideje heves orosz támadások célpontja, így még nagyobb veszélynek van kitéve.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz csapatok tíz kilométernyire vannak a kelet-ukrajnai Pokrovszk fontos közlekedési csomóponttól, és

a héten megkezdték az idős lakosok és a gyermekek kimenekítését.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy a harcok folytatódnak a Torecktől keletre fekvő Pivnicsne és Zalizne településeken, valamint magában Toreckben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön első ízben látogatott az északkeleti Szumi megyében az orosz-ukrán határ térségébe, amióta az ukrán erők augusztus 6-án betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, elfoglalva legkevesebb 92 települést, közöttük Szudzsa városát.

Az elnök kijelentette, hogy az ukrán erők újabb települést foglaltak el a Kurszki területen, és több orosz hadifoglyot ejtettek, akiket elfogott ukránokra szeretnének kicserélni.

„Egy újabb Kurszki területi település van most ukrán ellenőrzés alatt, és feltöltöttük a cserealapot – írta az X közösségi portálon az államfő az orosz hadifoglyokra utalva, miután meghallgatta Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a hadsereg parancsnokát.

A határtérségben járva – ahol az ukrán erők betörtek Oroszországba – az elnök nem lépett orosz területre, amit Moszkva provokációnak tekintett volna. Korábban

Zelenszkij hangoztatta, hogy Ukrajna nem akarja tartósan megszállni a térséget, hanem ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a további Ukrajna elleni támadásokat a térségből.

Miután találkozott a helyi katonai hatóságokkal, Zelenszkij közölte, hogy a kurszki betörésnek köszönhetően csökkent az orosz tüzérségi tűz, és csökkent a polgári áldozatok száma Szumi megyében.

Csütörtökön egy orosz irányított bomba két embert ölt meg Szumi megyében – tudatta a megyei ügyészség a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményben. Ez utóbbi szerint az orosz csapatok két irányított bombát dobtak le polgári létesítményekre, egy harmadik ember megsebesült.

Zelenszkij később, egy kijevi rendezvényen csütörtökön azt mondta, hogy

a kurszki offenzíva azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a része, amelyekkel Kijev szándékai szerint akarnak véget vetni a harminc hónapja tartó háborúnak.

Az augusztus 6-i betörés, valamint az Ukrajna keleti részében – ahol Oroszország az offenzíváját összpontosította – folyó ukrán védekezés része annak a módnak, „amellyel a független Ukrajna feltételei szerint akarnak véget vetni a háborúnak” – jelentette ki az ukrán elnök.

Oroszország három új harccsoportot hozott létre Ukrajnával közös határrégióinak védelmére – jelentette be kedden Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a határterületek katonai biztonságának kérdéseivel foglalkozó koordinációs tanács ülésén.

A harccsoportokat a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekről nevezték el. Belouszov egyben hangsúlyozta, hogy a határterületek biztonságáról legfontosabb döntéseket személyesen hozza meg. Az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében közölte, hogy

az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége Kurszk megyében 4130 halott és sebesült.

Emellett az ukrán hadsereg 58 harckocsit, 27 gyalogsági harcjárművet, 50 csapatszállítót és 299 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a különböző frontszakaszokon az utóbbi egy napban az ukrán hadseregnek 2250 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban, közülük 350-en a Kurszkban harcoló ukrán alakulatokból. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg több lőszer- és üzemanyagraktárt és tüzérségi eszközt, valamint 10 HIMARS rakétát, továbbá 31 drónt.

Ukrajna béketárgyalásokra készül?