Újabb amerikai katonai segélycsomag Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – jelentette be a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója.

John Kirby újságíróknak tartott washingtoni sajtóbeszélgetésen arról számolt be, hogy 125 millió dollár értékű szállítmányról van szó, amely tartalmaz többek között Stinger-rakétákat, valamint a harctéren kulcsfontosságú 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, valamint páncéltörő rakétákat.

A fehér házi illetékes kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kurszk körzetében, orosz területen végrehajtott ukrán hadműveletről az amerikai kormányzat képviselői tárgyalnak az ukrán féllel annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak az ukrán szándékokról, és arról, hogy mi zajlik pontosan.

John Kirby nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az ukrán műveletben amerikai fegyvereket használtak-e, de hozzátette, hogy az egyeztetések erről is szólnak.
Egyben hangsúlyozta, hogy nincs változás a májusban bejelentett amerikai döntésben, amellyel a washingtoni kormányzat hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán haderő korlátozott módon, határközeli térségben orosz területen is bevessen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverzetet abban az esetben, ha az Ukrajna önvédelmi tevékenységének része.

Volodimir Zelenszkij minden eszközzel az ukrajnai konfliktus eszkalálására törekszik – ezt a véleményét fejezte ki Telegram-csatornáján az előzetes letartóztatásban lévő Olekszandr Dubinszkij, a Verhovna Rada parlamenti képviselője, írta a ria.ru.

„Minden módját keresik az agresszivitás fokozásának, hogy a háborút az eszkaláció újabb fordulójába vigyék” – mondta Dubinszkij. A képviselő véleménye szerint a kijevi rezsim vezetője kétségbeesetten keresi a módját, hogy a NATO-blokkot is belerántsa az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba.

Korábban Moszkva többször rámutatott arra, hogy Kijev háborút akar provokálni Oroszország és az észak-atlanti szövetség között. Dmytro Poljanszkij, az ENSZ állandó képviselőjének helyettese például megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok elsajátították a „hamis zászlós” műveleteket, hogy Oroszországot a NATO-val való ellenségeskedésbe vonják, és megmentsék Kijevet a közelgő vereségtől.

Oroszország további harckocsikat, tüzérségi és rakétarendszereket vezényelt az ország déli részén fekvő Kurszki területre, ahol negyedik napja folynak a harcok az orosz területre való betörést végrehajtó ukrán csapatokkal.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki közleménye szerint az elmúlt huszonnégy órában orosz katonák, légicsapások és tüzérségi tűz bevetésével „elnyomták az ellenséges egységeknek Oroszország területére történő mélyebb behatolására irányuló kísérleteket”.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összesen 945 katonát és 102 páncélozott járművet veszített a kurszki harcokban. A tárca az orosz veszteségekre nem tért ki.

A tárca az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint bejelentette, hogy Oroszország erősítésként Grad rakéta-sorozatvető rendszerekkel, tüzérségi egységekkel és harckocsikkal felszerelt hadoszlopokat vonultat fel a Kurszki területen.

A minisztérium megerősítette, hogy az ukrán csapatok elérték a határtól mintegy tíz kilométerre fekvő Szudzsa városát, hozzátéve, hogy támadást intéztek az ukrán alakulatok ellen az 5500 lakosú város nyugati külterületén.

Szudzsában található az a gázszállító tranzit csomópont, amelyen át még mindig érkezik orosz földgáz Ukrajnán keresztül európai országokba.

A Kurszki terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov több biztonsági figyelmeztetést intézett a lakossághoz, felszólítva őket, hogy vonuljanak menedékbe az esetleges rakétatámadások elől. A hatóságok szövetségi állami szükséghelyzetet hirdettek ki a térségben.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők péntekre virradó éjszaka összesen 75 ukrán drónt lőttek le legkevesebb hét oroszországi terület felett, és a Krím félsziget felé tartó hét ukrán tengeri drónt semmisítettek meg.

Ukrajna pénteken megsértette Fehéroroszország légterét, a fehérorosz légierőt riadóztatták, amely a légi célpontokat megsemmisítette – közölte szombaton Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Belta fehérorosz hírügynökség jelentése szerint.

Fehéroroszország a kijevi hatóságok tudomására hozta, hogy az ukrán oldalról érkező fenyegetések nem maradnak válasz nélkül – mondta Lukasenka. Az elnök nem pontosította, hogy milyen légi célpontokról van szó, valószínűleg drónok voltak.

Lukasenka elmondta, hogy Minszk tájékoztatta Oroszországot a fehérorosz légtérbe berepülő légi eszközökről, melyek egy része átrepült Oroszország fölé, ahol az orosz légvédelem megsemmisített őket Jaroszlavl térségében.

A fehérorosz elnök utasítására csapaterősítéseket vezényeltek az ukrán határra Homel és Mazir taktikai irányában – közölte Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter a Belta jelentése szerint. A határra vezényelt alakulatok különleges erőkből, szárazföldi csapatokból és rakétaegységekből állnak, amelyek Polonez rakétavetőkkel és Iszkander rakétákkal vannak felfegyverezve. A határra tartanak ezenkívül rádiótechnikai csapatok és a légierő alakulatai is.

Fehéroroszország konzultációkat kezdeményez szövetségeseivel és nemzetközi szervezetekkel ukrán pilóta nélküli repülőeszközök légterébe történt behatolása miatt – közölte szombaton a minszki külügyminisztérium.

A közlemény szerint a helyzet veszélye és globális kockázatai miatt a fehérorosz külügyminisztérium haladéktalanul részletes tájékoztatást ad az incidensről az ENSZ és az EBESZ megfelelő struktúráinak, valamint azoknak a nemzetközi szervezeteknek, melyekben tagságot visel.

A minszki külügy szerint a történtek „nagyon súlyos incidensnek” minősülnek, amely nem maradhat „szükséges és lényegi” értékelés nélkül.

A tárca az ukrán pilóta nélküli repülőeszközök berepülését a fehérorosz légtérbe arra tett kísérletnek minősíti, hogy a konfliktust az egész régióra kiterjesszék. Bele akarják rángatni a konfliktusba Fehéroroszországot is, amely folyamatosan a válság rendezése és a vérontás beszüntetése mellett száll síkra – írták.

„A szomszédos európai népekhez fordulunk: a konfliktus eszkalációja nyomán a tűz átterjed az egész régióra, ezen belül európai uniós országokra is. Győztesek nem lesznek! Hűtsétek le politikusaitok harci kedvét!” – figyelmeztetett a minszki külügyi tárca.

Újabb szankciókat jelentett be Fehéroroszországgal szemben pénteken a brit kormány a vitatott fehérorosz elnökválasztás negyedik évfordulója alkalmából.

A külügyminisztérium által bejelentett szankciók négy magánszemély és három vállalat ellen irányulnak: négy olyan büntetőtábor parancsnokát érintik, amelyben ellenzékieket tartanak fogva, emellett büntetőintézkedéssel sújtanak két Oroszországba hadiiparban is felhasználható termékeket exportáló szerszámgépgyárat, és egy védelmi szektorban aktív, a kormányhoz közelálló üzleti vállalkozást.

A minisztérium a büntetőintézkedéseket Aljakszandr Lukasenka civil társadalom elleni kemény fellépésével indokolja.

A külügyi tárca azt is közölte, hogy a szankciókat válaszként hozták a fehérorosz vezetés „emberijogsértései és Oroszország illegális ukrajnai inváziójának folyamatos segítése” miatt.

Nagy-Britannia egy 2,5 millió font (több mint 1 milliárd forint) értékű pénzügyi támogatás elkülönítését is bejelentette, amelyet az emberi jogok és a civil társadalom támogatására terveznek felhasználni a fehérorosz politikai nyomással szemben.

David Lammy brit külügyminiszter hangsúlyozta:

„Négy évvel azután, hogy szemtanúi voltunk a Fehéroroszországban történt brutális jeleneteknek, semmilyen jel nem mutat arra, hogy Lukasenka részéről enyhülne a civil társadalom könyörtelen elnyomása: több mint 40 ezer állampolgárt vettek őrizetbe koholt politikai vádak alapján, a civil társadalmat és a független médiát lábbal tiporták el, a rezsim pedig nincs tekintettel a demokráciára vagy az emberi jogokra”.

„Kiállunk a fehérorosz nép mellett, a szabadságra és a demokráciára irányuló törekvéseik mellett, továbbá felszólítjuk a fehérorosz rezsimet, hogy azonnal és feltételek nélkül eressze szabadon az összes politikai foglyot” – tette hozzá a brit külügyi tárca vezetője.