Újabb 53 ezer embert telepítenek ki az ukránok

A civileknek legfeljebb két hetük van elhagyni Pokrovszk városát az orosz csapatok előrenyomulása közepette – közölte hétfőn Szerhij Dobrjak, az ukrán város katonai közigazgatásának vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva.

Mint mondta, a közeli Mirnohradban élőknek kevesebb idejük maradt erre, mindössze pár nap. Dobrjak ismételten a települések elhagyására szólította fel a polgári lakosokat.

Dobrjak szerint a hatóságok naponta legalább ezer embert tudnak kimenekíteni, de jelenleg napi szinten mindössze alig 600-an hagyják el a várost.

Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója Telegram-oldalán arról számolt be, hogy mintegy 53 ezer ember, köztük négyezer gyerek maradt Pokrovszk térségében. Hozzátette, hogy a környező településeken kijárási tilalmat rendeltek el.

A pokrovszki frontszakaszon dúlnak jelenleg a legádázabb harcok Kelet-Ukrajnában, az orosz csapatok az utóbbi hónapokban egyre közelebb kerültek a városhoz, s a múlt heti jelentések szerint valamivel több mint tíz kilométerre vannak annak külterületeitől az ukrán hatóságok szerint.

Az ukrán vezérkar hétfői hadijelentésében 145 összecsapásról tett említést az utóbbi 24 órában, ebből 45 Pokrovszk, további 24 pedig a 47 kilométerre található Toreck, az orosz erők másik csapásirányának térségében zajlott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn este nagykövetekhez szólva az ukrán csapatok kurszki sikereiről beszélt. Azt állította, hogy ukrán erők ellenőrzése alá került az oroszországi Kurszk megye több mint 1250 négyzetkilométernyi területe 92 településsel. Újfent sürgette országa szövetségeseit, hogy oldják fel a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat orosz területek elleni mélységi csapásokra.

„Az Oroszországgal kapcsolatos úgynevezett piros vonalak naiv, illúzórikus elképzelése, amely meghatározta egyes partnereink háborúval kapcsolatos értékelését, felmorzsolódott a napokban valahol Szudzsa térségében” – hangoztatta Zelenszkij az ukrán ellenőrzés alá került orosz határtelepülésre utalva.

Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Zalizne (korábbi nevén Artyjomovo) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A település Toreck határában található, amely kisváros az orosz erők egyik fő csapásiránya a térségben Pokrovszk mellett. A háború előtt mintegy ötezren lakták Zaliznét, Torecknek pedig hozzávetőleg 30 ezer lakosa volt. Utóbbi kisvárost a kijevi vezetés megerősítette.

A tárca közölte, hogy orosz ellenőrzés alá került Donyeck régióban a Viemka vasúti állomás is.

A jelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hét lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Sz-300P légvédelmi rakétaüteget, 26 HIMARS-rakétát, továbbá 49 drónt.

A tárca közölte azt is, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége az oroszországi Kurszk megyében 3800 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 54 harckocsit, 26 gyalogsági harcjárművet, 48 csapatszállítót és 281 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.

A beszámoló szerint az utóbbi 24 órában három olyan ukrán támadást hárítottak el, amely a kurszki Olgovka, Russzkoje Cserkasszkoje és Porecsnoje felől érkezett.

A harcokban az ukrán erők legkevesebb 25 katonája vesztette életét, és négyen hadifogságba estek.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy brit elemzőintézetek 32 szakértőjét, illetve munkatársát helyezték beutazási tilalom alá, arra hivatkozva, hogy a nyugati politikai érdekeknek megfelelő oroszellenes vonalat képviselnek, és olyan félrevezető információkat tesznek közzé, amelyek Moszkva lejáratását szolgálják.

Továbbra is lángokban áll Oroszországban a haderő szükségleteit is kielégítő proletarszki kőolaj- és kőolajszármazék-tároló, miután vasárnap ukrán dróntámadás érte a létesítményt. A helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek ki. A lángok megfékezése során 41 tűzoltó megsérült, közülük 18-at kórházba kellett szállítani, öt intenzív osztályon van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai beszédében azt mondta, hogy az oroszországi Kurszki régióba történt ukrán behatolással az a cél, hogy létrehozzanak egy ütközőzónát, amivel megakadályozhatják a további orosz támadásokat a határon túlról.

Az ukrán elnök ezzel először fogalmazta meg egyértelműen az augusztus 6-án kezdődő hadművelet célját. Korábban azt mondta, hogy a művelet célja az ukrajnai Szumi megye közösségének megvédése az állandó ágyúzástól.

Volodimir Zelenszkij beszédében úgy fogalmazott, hogy „most az elsődleges feladat a lehető legtöbb orosz háborús potenciál elpusztítása és a maximális ellentámadási akciók végrehajtása. Ez magában foglalja egy ütközőzóna létrehozását az agresszor területén a Kurszki régióban végzett hadművelet keretében”.

Ukrajna a hétvégén megsemmisített két kulcsfontosságú hidat a Kurszki térségben, amivel részben megszakította az orosz katonai utánpótlási vonalakat. A Mash Telegram-híroldal szerint a támadások következtében csak egy híd maradt sértetlen a térségben, megnehezítve az orosz utánpótlást és az orosz civilek evakuálását.

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megyében indított műveletével emelte a tétet, előnyösebb tárgyalási helyzetet remélve ettől a tárgyalások esetleges megindulásakor, most azonban ez a taktika nem vált be – mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Rosszija-1 orosz állami televíziónak adott interjújában.

„Egyet értek Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésével, hogy a tét emeléséről folyik a harc. Hogy ők (a kijevi vezetés) erősebb helyzetbe akarnak kerülni, ha netán megkezdődnek a tárgyalások. A Nyugat is azt mondja, hogy Ukrajnában erről álmodoznak. Felmerül azonban egy másik kérdés: ebben és az ehhez hasonló helyzetekben, ki ülne le velük tárgyalni? Ezért a tétet emelni helytelen, ez nem az a helyzet” – fogalmazott Lukasenka. „A veszély abban áll, hogy egy ilyen eszkaláció Ukrajna részéről kísérlet lehet arra, hogy Oroszországtól aszimmetrikus választ provokáljon ki.”

„Tegyük fel nukleáris fegyverek bevetését. Pontosan tudom, hogy Ukrajnában nagyon örülnének annak, ha Oroszország, vagy mi taktikai atomfegyvert használnánk.”

„Boldogok lennének. Mert akkor bizony aligha maradnának szövetségeseink. Egyáltalán nem maradnának még velünk együttérző országok sem” – mondta. Lukasenka beszélt arról is, hogy Moszkva és Minszk látja veszélyét nyugati országok katonai egységei közvetlen beavatkozásának Ukrajnában. Meggyőződését fejezte ki, hogy

az orosz hadsereg „ki fogja söpörni” az ukrán alakulatokat a Kurszki területről.

Beszélt egyben arról is, hogy a mozgósítás elől menekülő ukrán hadköteles korú férfiak részben Fehéroroszországon keresztül próbálnak eljutni Nyugatra. Lukasenka elmondta, hogy jelenleg az ukrán fegyveres erők több mint 120 ezer katonája állomásozik Ukrajna Fehéroroszországgal közös határán. „Látván agresszív politikájukat, mi is a határ mellé telepítettük saját csapatainkat” – közölte.

„A fehérorosz-ukrán határ úgy van aláaknázva, mint még soha. Ilyen aknásítás mellett még nem volt háború. Most átkelni a határon csak nagyon nagy veszteségekkel lehetne (az ukrán erőknek)”

– tette hozzá. Lukasenka szóvá tette, hogy az esetleges új béketárgyalások alapját a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások képezhetnék, figyelembe véve az az óta bekövetkezett területi változásokat.ű

Oroszország tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.

A The Washington Post amerikai napilap szombaton azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország küldöttségeket menesztett Katarba augusztusban, hogy tárgyaljanak a két harcban álló fél energialétesítményei elleni légicsapások leállításáról kötendő megállapodásról. Az amerikai lap szerint a megállapodás részletes tűzszünetet is előirányzott volna, de a tárgyalások megszakadtak, amikor Ukrajna orosz területre nyomult be.

„Senki sem szakított meg semmit, mert nem volt mit megszakítani”

– jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap Moszkvában a cikkre reagálva.

„Nem voltak közvetlen vagy közvetett tárgyalások Oroszország és Kijev között a létfontosságú polgári ellátólétesítmények biztonságáról”

– szögezte le.

Az amerikai lap szerint az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy a közel-keleti helyzet miatt elhalasztották a dohai találkozót, és videokonferencia formájában tartják meg augusztus 22-én. Zarahova Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki augusztus 12-én feltette a kérdést:

milyen tárgyalások lehetségesek az ukránok szárazföldi offenzíva és az orosz polgári infrastruktúra elleni támadások után.

A szóvivő közölte, hogy kizárólag humanitárius kérdésekben van érintkezés a közvetítők között, egyebek mellett a fogolycsere kapcsán. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna által követelt gyermekeket is adott át a hozzátartozóknak közvetítők közreműködésével.

Ukrán drónok vasárnap hajnalban egy kőolajtároló létesítményt támadtak a dél-oroszországi Rosztovi területen, a támadás következtében tűz keletkezett.

„A Rosztovi terület délkeleti részén a légvédelem dróntámadást vert vissza. A Proletarszk városban működő Kavkaz ipari tároló területére hulló repeszek miatt kigyulladt a dízelolaj”

– írta a Telegramon Vaszilij Golubjov, a terület közigazgatási vezetője. Hozzátette: röviddel később egy másik dróntámadás miatt abba kellett hagyni az oltást. Senki sem sebesült meg, az oltási munkálatokat később folytatták.

Az ukrán hadsereg is megerősítette, hogy megtámadták az orosz haderő szükségleteit is kielégítő kőolaj- és kőolajszármazék-tárolót.

Északabbra Alekszej Szmirnov Kurszki területi kormányzó számolt be szinte állandó légiriadókról. A karbantartók dolgoznak a megrongálódott energetikai létesítmények kijavításán – közölte. Az orosz védelmi minisztérium közleményben jelentette be vasárnap, hogy újabb falut – Szviridonivkát – foglaltak el a fontos logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszk közelében. Az elmúlt napokban az orosz haderő több település elfoglalását jelentette be a térségben. A (megszállt) Donyeckben ukrán ágyúzásban életét vesztette egy férfi és egy nő, erről a város orosz polgármestere, Alekszej Kulemzin számolt be.