Továbbra is alacsony szinten az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában éves alapon 4,1 százalékot ért el az infláció mértéke, ami a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, az előző hónapokhoz hasonlóan alacsony szinten mozog – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön.

Azt írták, hogy a fogyasztói árak összességében kis mértékben, 0,7 százalékkal nőttek az előző hónaphoz viszonyítva, míg az élelmiszerek ára mindössze 0,6 százalékponttal emelkedett. Mérséklődés figyelhető meg a háztartási energia árát tekintve, mely éves viszonylatban 4,5 százalékkal csökkent. A közlemény szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve hangsúlyozta,

a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyultak, és a célzott beavatkozások sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt.

Az online árfigyelő rendszer működtetése élénk kiskereskedelmi versenyt generál, és támogatja az infláció tartósan alacsony szinten tartását. Ez a rendszer nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon erősíti a kiskereskedelmi piac stabilitását és fenntartja a gazdasági növekedést – fűzték hozzá.

A miniszter a tárca közleményében kiemelte, hogy az alacsony infláció egyaránt jó a családoknak és a vállalkozásoknak is, az ugyanis pozitív változásokat eredményezett a nemzetgazdaságban, hisz a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Úgy folytatták, hogy a szeptember óta növekvő reálbérek hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősödéséhez, mely megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom hat hónapja tartó töretlen bővülésében, valamint a turizmus dinamikus növekedésében is, mely az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

A reálkeresetek emelkedése teret adna a mostaninál erőteljesebb fogyasztásbővülésre is, mely a következő hónapokban a belső kereslet várható fokozódásával a gazdasági növekedést is élénkítheti – olvasható az NGM közleményében.

A kormány célzott intézkedései letörték és visszaszorították az inflációt. Az olyan intézkedések pedig, mint az online árfigyelő rendszer, élénk kiskereskedelmi versenyt generálva támogatják, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon – értékelte a legfrissebb adatokat közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait amelyek szerint 2024 júniusában az infláció 3,7 százalékot tett ki, azaz a piaci várakozásokhoz képest kedvezőbben alakult. A fogyasztói árak összességében az előző hónaphoz képest nem változtak.

A miniszter pozitív fejleményként méltatta, hogy az élelmiszerek ára havi alapon 0,3 százalékkal mérséklődött.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony infláció pozitív láncreakciót indított be a nemzetgazdaságban, amelynek jótékony hatásait egyre nagyobb mértékben érzékelhetik a magyar családok és a vállalkozások is.

A miniszter kiemelte: az infláció visszaszorításának köszönhetően szeptember óta folyamatosan nőnek a reálbérek, tehát hónapról hónapra egyre többet ér a családok jövedelme.

A növekvő reálbérek hatására egyre inkább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, amely visszatükröződik a fogyasztás növekedésében: ötödik hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, ráadásul a családok nem csak a boltokban költenek egyre többet, hanem többet is utaznak.

Az év első öt hónapjában 13,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, csaknem 9 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest.

A növekvő lakossági bizalmat tükrözi a hitelezés élénkülése is, 2024 első öt hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései dinamikusan, két és félszeresére nőttek az előző év azonos időszakához képest. Mindez összességében pozitívan hat a belföldi keresletre, így a belgazdaság teljesítményére is – mutatott rá a miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak:

2024 első negyedévében újra indult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett.

Ezzel hazánk gazdasági teljesítménye az uniós élmezőnyhöz tartozik. Ehhez az alacsony infláció, valamint az ennek hatására élénkülő kereslet is érdemben hozzájárult – fejtette ki végezetül a nemzetgazdasági miniszter.

Nagyot nőttek a keresetek egy év alatt: a bruttó és a nettó összegek is 13 százalékkal nőttek áprilisban éves szinten. Ez azt jelenti, hogy az inflációt is beleszámolva csaknem 10 százalékos növekedést mutatnak a reálkeresetek. Elemzők szerint, ha ez a bővülés folytatódik, akkor a bérek vásárlóértéke is nőni fog.

Mindenféle autóalkatrészeket árulnak az M1 Híradóban bemutatott balassagyarmati kereskedésben. Az ott dolgozók fizetését minden évben emelik, így volt ez most is: 10 százalékkal, ami jóval magasabb, mint az egész évre tervezett infláció. Év közben pedig újabb emelés is jöhet.

„Év közben próbálunk még bért emelni. Attól függ, hogy a piaci körülmények hogy fognak alakulni” – mondta Sallói Zsolt a Malom Autóház Kft. ügyvezetője.

Országszerte folyamatosan emelkednek a bérek,

amit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai is megerősítenek. Áprilisban mind a bruttó, mind a nettó bérek több mint 13 százalékkal nőttek, így

a bruttó átlagkereset már meghaladta a 645 ezer forintot, míg a nettó elérte a 444 ezer forintot.

A szakértő szerint ez több mindennel magyarázható. A korábbi magas infláció miatt például a vállalkozások jelentős része igyekszik segíteni a munkavállalóknak. És persze igyekeznek megtartani a jól képzett dolgozókat. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi beruházók folyamatosan elszívják a munkaerőpiacról a magasan képzett dolgozókat.

A magasabb keresetek nemcsak a munkavállalóknak, a gazdaságnak is előnyös, hiszen

a reálbérek is folyamatosan nőnek.

„Gyakorlatilag tavaly december hónapban 10 százalék körüli növekedést mérhetünk éves alapon. Ez, azt jelenti, hogy 10 százalékkal több árut vásárolhatunk, vagy ennyivel többet költöttünk, nyaralásra, szórakozásra, mint a korábbi években. Ez egy nagyon jelentős növekedés” – magyarázta Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A reálbérek növekedése kulcsfontosságú a magyar gazdaságnak, hiszen, ha többet ér a fizetés, akkor többet is költenek az emberek. Ha pedig nő a fogyasztás, az növeli a GDP-t. Az első félév adataiból már látszik, hogy az üzletek forgalma, ha lassan is folyamatosan nő.

Idén a kormány 2,5, jövőre már 4,1 százalékos GDP növekedéssel számol, amihez elengedhetetlen, hogy a bérek vásárlóértéke folyamatosan magas szinten maradjon.