Telefonon tárgyalt Putyin és az indiai elnök

Az ukrajnai rendezés lehetőségéről egyeztetett telefonon kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök.

Modi a honlapján megjelent közlemény szerint tájékoztatta Putyint a múlt pénteki kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt a konfliktus politikai és diplomáciai úton való rendezésében. A Kreml arról adott ki tájékoztatást, hogy az orosz vezető ismertette elvi álláspontját a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik „destruktív vonaláról”.

A vezetők emellett elégedettségüket fejezték ki a két országnak a BRICS-csoporton belüli együttműködésével. Modi megerősítette, hogy részt szándékozik venni a tömörülés októberi kazanyi csúcstalálkozóján.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában, a jemeni hivatali partnerével folytatott megtartott megbeszélése nyomán tartott közös sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy ha a Nyugat érdekelt az európai helyzet normalizálásában, akkor tárgyalóasztalhoz kell ülnie és az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó „Zelenszkij-formula” nélküli „becsületes” párbeszédet kell folytatnia.

Mint mondta, Moszkva nem fog „ráharapni” az ukrán elnök feltételei mellett megrendezendő békekonferenciára.

„A Nyugat lebeszéli Ukrajnát arról, hogy normális – emberi és általánosan elfogadott elveken alapuló – tárgyalásokat folytasson. Mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna folytassa az eszkalációt (…) Abban a reményben – most már egyre erősebb a gyanú ezzel kapcsolatban –, hogy elveszítjük az önuralmunkat, és valami olyat teszünk, ami lehetővé teszi a Nyugat számára, hogy – ahogy ők remélik – lecserélje a sakktáblát” – nyilatkozott.

„Ez nem fog sikerülni. El fogjuk érni a céljainkat, mégpedig úgy, ahogy Vlagyimir Putyin elnök úr mondta, hogy megfeleljen érdekeinknek, először is megmentve népünket, másodszor pedig megvédve azokat az embereket, akiket a kijevi fasiszta rezsim terroristának bélyegzett, akiket megfosztott az alapvető jogaiktól, beleértve a valláshoz, a vallásgyakorláshoz, a nyelvhez és sok máshoz való jogot. Ezért nem lehet bennünket provokálni” – tette hozzá.

Megismételte, hogy a Nyugat a tűzzel játszik, amikor azt mérlegeli, hogy eleget tegyen-e Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverek iránti igényének. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak tettetik, hogy nem akarnak eszkalációt.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államokra nézve sokkal súlyosabb következményekkel járhat majd a kurszki régió elleni támadásban való részvétel, mint amilyeneket eddig megtapasztalt. Az amerikai részességet az ukrán betörésben a diplomata ténynek nevezte.

„Washington eszkalációs kurzusa egyre kihívóbbá válik” – jelentette ki Rjabkov.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Moszkva nem hiszi el azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Kijev egyedül készítette elő a Kurszk megye elleni támadást.

Arról is szólt egyebek között, hogy az SZVR és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tart fenn képviseletet Washingtonban és Moszkvában, és ha szerény mértékben is, de folyik információcsere a két szolgálat között, amit jónak nevezett.

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, pusztán támogat egy országot, Ukrajnát, amelyet támadás ért – reagált az amerikai védelmi minisztérium szóvivője az orosz külügyminiszter-helyettes szavaira, amelyekkel az Egyesült Államokkal szembeni lépéseket helyezett kilátásba.

Pat Ryder, a Pentagon sajtótitkára keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „nem áll háborúban Oroszországgal”, és hozzátette, nem tudja, mit érthetett Szergej Rjabkov, orosz külügyminiszter-helyettes a „korábbinál komolyabb következmények” alatt, amelyeket az orosz területen végrehajtott ukrán katonai műveletben való feltételezett amerikai érintettség miatt helyezett kilátásba.

Az amerikai védelmi szóvivő megismételte, hogy Washingtonnak előzetesen nem volt tudomása az ukrán haderő benyomulásáról az Oroszországhoz tartozó kurszki régióba. Szavai szerint az amerikai fél jelenleg is szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai az ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére és egy jövőbeli orosz agresszió megelőzésére. Pat Ryder megállapította, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis az amerikai biztonsági támogatás elemeit csak Ukrajna önvédelmére lehet felhasználni, aminek nem része a mélyen Oroszországba irányuló, nagy távolságú támadás.

A közel-keleti konfliktust illetően a Pentagon szóvivője kifejtette, hogy Washington értékelése szerint a korábbinál intenzívebb hétvégi harcok Izrael és a libanoni Hezbollah között nem egy szélesebb regionális konfliktus jelei, és változatlan az amerikai álláspont, miszerint az Izrael és Hamász közötti háborút egyelőre sikerült a Gázai övezetre korlátozni. Pat Ryder hozzátette, hogy az Egyesült Államok változatlanul komolyan veszi az iráni fenyegetést Izrael ellen, és a térségben tartózkodó, megerősített amerikai katonai jelenlét is ennek jele. A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok elsősorban a feszültség csökkentésére koncentrál, a konfliktus kiszélesedésének megelőzését, valamint a Hamász kezében lévő túszokról szóló alku keretében a tűzszünet elérését helyezi előtérbe.

Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba 2022 közepe óta a két ország között szorosabbá váló katonai kapcsolatok közepette – közölte Kang Desik dél-koreai kormánypárti képviselő kedden országa katonai hírszerzésének jelentésére hivatkozva.

A képviselő tájékoztatása szerint a szállítmányokkal Phenjan ilyen módon akár több mint hatmillió darab 152 milliméteres tüzérségi lövedéket is átadhatott a nadzsini kikötőn keresztül nagyjából két év alatt Oroszországnak. A dél-koreai hadsereg az ukrajnai háború kitörése óta nyomon követi az Oroszországnak szánt észak-koreai fegyverszállítmányokat.

„Egy elhúzódó ukrajnai háborúra való felkészülésként Oroszország úgy határozott, hogy formálisan is fegyver- és lőszerellátó bázissá teszi Észak-Koreát” – áll a képviselő rendelkezésére bocsátott jelentésben. Sin Vonsik dél-koreai nemzetvédelmi miniszter februárban újságíróknak nyilatkozva még mintegy 6700 Oroszországnak Észak-Koreából leszállított konténerről számolt be.

Kang ismertette azt is, hogy a dél-koreai hírszerzés szerint Szöul és Washington közösen figyeli annak lehetőségét, hogy Phenjan rakétákat is szállít Oroszországba, különös tekintettel arra, hogy olyan rakétákat találtak az ukrajnai harctereken, amelyek műszaki jellemzői észak-koreai gyártásra utalnak.

A dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea tüzérségi lövedékek, légvédelmi- és páncéltörő rakéták mellett egyéb fegyvereket is szállíthat Oroszországnak, amiért cserébe Phenjan technikai támogatást kap rakéta- és katonai műhold programjához. A hírszerzési jelentés ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Kim Dzsongün észak-koreai vezető tavaly szeptember 13-án az oroszországi Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.