Súlyos csapásnak nevezte a kurszki támadást az EU-biztos

Súlyos csapásnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús narratívájára nézve az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikáért felelős főképviselője szerdán.

Az X-en közzétett üzenetében Josep Borrell leszögezte: fel kell oldani a nyugati államok Ukrajnának küldött fegyverszállítmányaival kapcsolatos területi korlátozásokat, szerinte ugyanis e fegyverek orosz területeken történő bevetése erősítené Ukrajna önvédelmi kapacitásait és életeket mentene, valamint előmozdítaná a béketárgyalásokra irányuló törekvéseket is.

A főképviselő elmondta: Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert is biztosította arról, hogy „az EU teljes mértékben támogatja Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen”. Kijev korábban már többször sürgette a nyugati államokat, engedélyezzék az ukrán erőknek, hogy a tőlük kapott fegyverekkel orosz területeket támadhasson.

Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chisinauban Olaf Scholz német kancellár.

„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chisinauban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.

Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.

A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.

Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.

Ukrajna szerdai állítása szerint a Kurszki területi betörése védelmének céljából amerikai fegyverekkel lerombolta a Szejm folyó felett emelt orosz pontonhidakat.

Az ukrán különleges erők által közzétett videófelvételen látni lehetett, amint légicsapás ér több pontonhidat a Kurszki területen, ahol orosz jelentések szerint Ukrajna korábban legkevesebb három hidat lerombolt a Szejm folyón.

Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a kijevi erők Kurszki területi előrenyomulása során nagyobb területet foglaltak el, mint Moszkva idén Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be orosz területre azzal a céllal, hogy csapatainak részleges átvezénylésére kényszerítsék Moszkvát az ukrajnai front több részéről, bár az orosz erők az elmúlt napokban folytatták ukrajnai előrenyomulásukat.

Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának titkára kijelentette: Oroszország elsődleges célja továbbra is az, hogy az ukrán betörés ellenére elfoglalja egész Donyeck megyét, és nem vont ki erőket Pokrovszk közeléből.

„Az ellenség valóban megkezdte egyes csapatok átirányítását. (…) A fő álláspontjuk azonban az, hogy nem vonnak ki csapatokat Pokrovszk irányából” – idézte a képviselőt az Espreso TV.

Mikola Bjeljeszkov, a Stratégiai Kutatások Ukrán Nemzeti Intézete nevű kijevi agytröszt kutatója szerint a hidak és pontonok elleni ukrán támadások Kijev segítségére lesznek egy védelmi vonal kiépítésében a folyó mentén.

A közzétett videón látni lehetett katonai teherautók, valamint különböző létesítmények – a kísérő szöveg szerint egy térségbeli lőszerraktár és elektronikai hadviselési komplexum – elleni dróntámadásokat is.

Az ukrán fél közleménye szerint amerikai gyártmányú HIMARS rakétákat használtak a Kurszk területi orosz logisztika megállítására. Kijev most ismerte be első ízben, hogy külföldi fegyvereket vetett be a betörés során.

A szövetségesek nem engedélyezték Ukrajnának, hogy hosszú hatótávolságú nyugati rakétákkal csapásokat mérjen Oroszország területére, azt viszont lehetővé tették, hogy Kijev felhasználja őket határ menti orosz területek támadására, amikor tavasszal elkezdődött az újabb orosz offenzíva Harkiv megyében.

Az ukránok az egyik legnagyobb dróntámadást intézték Moszkva ellen szerdán, de az orosz légvédelmi egységek a drónok egy részét már Podolszk városa felett megsemmisítették – közölte Szergej Szobjanyin, a város polgármestere.

A Moszkva környéki város mintegy 38 kilométerre délre fekszik a Kremltől. A tájékoztatás szerint 11, a főváros felé repülő drónt semmisítettek meg.

„Ez az egyik legnagyobb kísérlet arra, hogy drónokkal támadják Moszkvát” – írta a városi elöljáró a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Az előzetes információk szerint a támadások nyomán nem keletkeztek sérülések vagy károk.

A Moszkva elleni szerdai támadás egy szélesebb körű ukrán dróntámadás része volt Oroszország ellen, az orosz védelmi minisztérium szerint légvédelmi egységei megsemmisítettek 23 drónt a határ menti Brjanszk régió felett.

Hatot lőttek le Belgorod, egy másik, Ukrajnával határos orosz régió felett, hármat a Moszkva régióval északkeletre határos Kaluga régió felett, kettőt pedig a harcok sújtotta Kurszk régióban – közölte a tárca.

Az Oroszország délnyugati részén, a határ menti Brjanszki területet ért támadás nyomán sem áldozatokról, sem károkról nem érkezett jelentés – írta Alekszandr Bogomaz, a terület kormányzója a Telegramon.

Az orosz RIA állami hírügynökség arról is beszámolt, hogy két drónt semmisítettek meg a Tula régió felett, amely északon határos a moszkvai régióval.

Vaszilij Golubjev, az Oroszország délnyugati részén fekvő Rosztovi terület kormányzója közölte, hogy a légvédelmi erők megsemmisítettek egy Ukrajna által indított rakétát a régió felett, sérültekről nem érkezett jelentés.

Rendkívüli látogatást tett kedden Vlagyimir Putyin Csecsenföldön, az elnök 13 éve járt utoljára a orosz tagköztársaságban.

Előre be nem jelentett látogatást tett kedden a dél-oroszországi Csecsen Köztársaságban Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja az AP News. Az elnököt az orosz tagköztársaság vezetője, Ramzan Kadirov fogadta, mielőtt meglátogatta volna azt a különleges erők kiképzéséért felelős, gudermeszi katonai egyetemet, ahol a muszlim tagköztársaság ukrajnai önkénteseit képzik.  A hírügynökség megjegyzi: a látogatás időzítése figyelemreméltó annak fényében, hogy mindeközben Ukrajna harmadik hete foglal el folyamatosan területeket a kurszki területen.

Ramzan Kadirov Telegram-bejegyzést is közzétett a látogatásról, amiben azt írta: a létesítményben eddig több mint 47 ezer harcost képeztek ki, mielőtt bevetették volna őket Ukrajnában. Putyin megdicsérte a csecsen önkénteseket, valamint hozzátette:

Oroszország legyőzhetetlen marad, amíg a hadseregben a csecsenekhez fogható harcosok szolgálnak.

Ramzan Kadirov csecsen és Vlagyimir Putyin orosz (középen) elnök látogatást tesz a gudermeszi katonai egyetemen 2024. augusztus 20-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Vjacseszlav Prokofjev).

Az ukrajnai háborúban mindkét hadviselő fél hadseregének kötelékében szolgálnak csecsenekből toborzott alakulatok. Az ukrán oldalon az egykori Moszkva-ellenes csecsen lázadó, Dzsokar Dudajev hívei harcolnak, akik esküdt ellenségei Vlagyimir Putyinnak, Ramzan Kadirovnak és az orosz rendszernek. A 2022-ben kirobbant háború számos csatájában részt vettek, többek között Mariupol ostromában, ahol az ukrán védőket segítették.

Az orosz hadsereg kötelékében szolgáló csecsen elit alakulat pedig az „Ahmat rohamegység”, amely – hasonlóan az egykor Dudajevhez húzó, Kijev-párti csecsen alakulatokhoz – a háború 2022-es kezdete óta részt vesz az ukrajnai harcokban. Jelen voltak a kijevi csatában és Mariupol ostrománál, valamint felajánlották, hogy átveszik a Wagner-csoport állásait Bahmutnál, amikor Jevgenyij Prigozsin a zsoldossereg kivonásával fenyegetőzött kevesebb mint egy hónappal a 2023. júniusi puccskísérlet előtt.

Kadirovval kapcsolatban a hétvégén érkeztek hírek, akkor egy gépfegyverrel felszerelt Tesla Cybertruckot vezetett, amiről azt állította, hogy bevetésre küldi az ukrán frontra.

A Ramzan Kadirov csecsen elnök Telegram-csatornáján 2024. augusztus 17-én közzétett képen Kadirov Tesla Cybertruck kisteherautóra felszerelt géppuskával Groznijban  (Fotó: MTI/AP/Ramzan Kadirov Telegram-csatornája).