Robbantottak egy franciaországi zsinagóga előtt

Autóba rejtett gázpalackot robbantottak egy zsinagóga előtt szombat reggel a Földközi-tenger partján fekvő La Grande Motte-ban. A franciaországi zsidó tanács elnöke szerint gyilkosságra irányuló, erőszakos kísérletet történt. Egy helyi rendőr megsérült a merényletben.

Gérald Darmanin belügyminiszter bejelentette a franciaországi zsidó imahelyek fokozott őrizetét azt követően, hogy

szombat reggel legalább két autót gyújtottak fel

a Hérault megyei La Grande-Motte-ban lévő Bét Jáákov zsinagóga előtt és az egyik autóban felrobbant egy gázpalack – számolt be a Le Figaro.

Gyújtogatásossal indított robbantás

A helyszínre kihívott tűzoltóság szombat reggel 08:30 körül riasztotta a csendőrséget. „Nyilvánvalóan bűncselekményből származó gyújtogatás kísérlete érte ma reggel a Grande Motte zsinagógát” – erősítette meg a közismerten bevándorláspárti Gérald Darmanin az X-en. „Minden eszközt mozgósítunk az elkövető felkutatására” – tette hozzá a balliberális, muszlimbarát politikus, aki egyetlen szóval sem utalt antiszemita cselekményre.

A város polgármestere, Stéphan Rossignol az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a robbantásban egy, a helyszínre érkező rendőr is megsérült. A rendőr egészségi állapotáról a városvezető nem adott tájékoztatást. A Le Monde szerint a sérültet a közeli nagyvárosba,

Montpellier-be szállították, állapota nem életveszélyes.

Rossignol szerint a város térfigyelő kamerái látható egy személy, aki a zsinagóga előtt járműveket gyújtogat.

A Franciaországi Zsidó Intézmények Képviselő Tanácsának (CRIF) elnöke, Yonathan Arfi az AFP-nek nyilatkozva elítélte ezt a „zsidók meggyilkolására irányuló erőszakos kísérletet”. „Gázpalack felrobbanása egy autóban a La Grande-Motte zsinagóga előtt a hívek érkezésének várható időpontjában: ez nem csak egy istentiszteleti hely megtámadása,

ez már zsidók meggyilkolására irányuló cselekmény”

– fogalmazott, és kifejezte együttérzését és támogatását a sérült rendőrt illetően.

Európa nagy részéhez hasonlóan Franciaországban is megszaporodtak az antiszemita támadások. A francia belügyminisztérium adatai szerint az ilyen incidensek száma

284 százalékkal nőtt Franciaországban

2022 és 2023 között, a zsinagógák Franciaország-szerte általános célpontokká váltak – derül ki a CNN híradásból.

Az antiszemita cselekmények száma majdnem megháromszorozódott Franciaországban 2024 első felében, 887 regisztrált esettel a 2023-as év azonos időszakának 304 esetéhez képest – közölteaugusztus elején Gérald Darmanin ügyvezető belügyminiszter.

„Az antiszemitizmus, amely mindig is létezett, már nem rejtőzködik. Ez sértés a halottak, a sérültek, a megalázottak és a történelmünk ellen” – mondta a tárcavezető az 1982-es párizsi antiszemita merénylet évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Palesztin terroristák a merényletet 1982. augusztus 9-én követték el Párizs zsidó negyede, a Marais legforgalmasabb utcájában, a kóser éttermeiről és zsidó cukrászdáiról híres Rosiers utcában.

Ebédidőben bedobtak egy gránátot a Jo Goldenberg nevű étteremben ebédelő mintegy ötven vendég közé, majd két fegyveres tüzet nyitott rájuk. A három percig tartó támadásban hatan meghaltak és huszonketten megsebesültek. A kommandó tagjai ezután a Rosiers utcán menekültek el, ahol lengyel gyártmányú WZ63-as típusú géppisztolyaik tölténytárait a járókelők felé tartva ürítették ki.

A merényletet egyetlen szervezet sem vállalta magára, de a francia rendőrség azt gyanította, hogy Abu Nidal csoportjának tagjai követték el a támadást. A három elkövetőt nem tudták letartóztatni, egyikük Jordániában, a másik Ramalláh közelében, a harmadik Norvégiában élt. 2020 szeptemberében a norvég rendőrség bejelentette, hogy letartóztattak egy férfit, aki a gyanú szerint az egyik végrehajtója volt a támadásnak. A letartóztatott Valíd Abdul-Rahmán Abu Zájed kiadatását Franciaország több éve követelte, míg 2020 novemberében a norvég kormány jóváhagyta azt.

„Még mindig nem történt meg az igazságszolgáltatás ezért az aljas és antiszemita bűncselekményért”

– hangsúlyozta a belügyminiszter.

„Manapság a szavak táplálják a mindannyiunkat érintő antiszemitizmust, amelyek arra ösztönöznek minket, hogy kulturális harcot folytassunk” – tette hozzá a belügyminiszter, megismételve a kormány „rendíthetetlen támogatását a franciaországi zsidók iránt”.

Az ünnepségre Kamala Harris amerikai alelnök és demokrata elnökjelölt férjének, Doug Emhoffnak a jelenlétében került sor, aki koszorút helyezett el és meggyújtotta a hat gyertya egyikét az áldozatok emlékére.

„Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök nevében az Egyesült Államok szolidáris önökkel” – mondta a politikus férje, jelezve, hogy „büszke zsidó identitására”.

„Nem hallgathatunk, és nem szabad félnünk” – fogalmazott Doug Emhoff, aki csütörtökön egy 2,2 millió dolláros amerikai adományt is bejelentett az UNESCO-nak az antiszemitizmus elleni küzdelemre.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) múlt hónapban közzétett jelentése szerint az európai zsidók „minden eddiginél jobban aggódnak” az „antiszemitizmus emelkedő áradata miatt” az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború óta. Különösen Franciaországban, ahol a zsidók 83 százaléka állítja azt, hogy „alkalmanként elrejti az identitását”. Európában átlagosan a zsidók 76 százaléka vallja ezt.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta – szögezte le  jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).

A izraeli holokauszt-emléknap, a jom hasoá előestéjén közzé tett jelentés szerint 2022-höz képest 2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma a nyugati országokban, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Olaszországban, Brazíliában és Mexikóban.

„Ha tovább folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor a nyugati nyilvánosságban megszűnhet a zsidóság szabad képviselete, a Dávid-csillag viselése, a zsinagógába járás vagy a héber nyelvű beszéd” – vélekedett a ynet című hírportálon Uria Savit professzor, a Tel-Avivi Egyetem Kortárs Európai Zsidóság Intézetének vezetője.

A vizsgálatok szerint jelentősen növekedett az antiszemitizmus a Hamász október 7-i terrortámadása után.

2023-ban a világ legtöbb zsidónak otthont nyújtó városában, New York-ban 325 panasz érkezett a rendőrséghez zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmény miatt, szemben a 2022-es 261-el. Los Angeles-ben 165, szemben a korábbi 86-tal, Chicagóban pedig 50 volt az előző évi 39-hez képest ez a szám.

A Rágalmazás-ellenes Liga 7523 antiszemita incidenst regisztrált az Egyesült Államokban 2023-ban, míg 2022-ben 3697-et. Az antiszemita indíttatású támadások száma többek között Franciaországban a 2022-es 436-ról 2023-ra 1676-ra ugrott (benne a testi sértések száma 43-ról 85-re nőtt); Nagy-Britanniában 1662-ről 4103-ra (a fizikai bántalmazások száma 136-ról 266-ra nőtt); Argentínában 427-ről 598-ra; Németországban 2639-ról 3614-ra, Brazíliában 432-ről 1774-re, Dél-Afrikában 68-ról 207-re, Mexikóban 21-ről 78-ra, Hollandiában 69-ről 154-re, Belgiumban 34-ről 70-re, Olaszországban 241-ről 454-re emelkedett.

Októbertől decemberig ugrásszerű volt a növekedés, de a jelentés kiemeli, hogy a legtöbb olyan országban, ahol sok zsidó él, növekedést tapasztaltak már 2023 első kilenc hónapjában is.

A jelentés leszögezte, hogy számos országban, vezető egyetemeken is, már Izrael Hamász elleni szárazföldi offenzívája előtt elhangzottak a gyűlölet kirívó megnyilvánulásai, ezért a gyűlölethullám nem tekinthető a háborúra adott érzelmi válasznak.

„A támadók egy része óvatosan kijelenti, hogy Izraellel, és nem a zsidókkal van problémája, majd a zsidókat és a zsidó intézményeket veszik célba” – hangsúlyozza a beszámoló.