Rétvári Bence: A magyar oktatást nem lebecsülni, hanem megbecsülni kell!

A magyar oktatást nem lebecsülni, hanem megbecsülni kell, és le kell szokni arról, hogy aki jót mer mondani az oktatásra, azt megvetik – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szombaton a Tranzit fesztiválon Tihanyban.

Rétvári Bence a Porosz vagy finn – Mi váltja meg az oktatásügyet? című beszélgetésen kiemelte: a gyerekeink oktatása, biztonsága, környezete, iskolája a legfontosabb dolog az életben. Hozzátette, ahogyan a gyerekeket nevelik a családban, majd utána az iskolában, olyan lesz a jövő.

Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar közbeszéd sajnos lehúzza az iskolákat, majd felhívta a figyelmet arra: le kell szokni arról a divatról, hogy aki dicsér valamit a magyar oktatásban, aki jót mer mondani, azt megvetik.

Rétvári Bence előadásában megemlítette a telefonok betiltását is az iskolákban. Mint mondta, ezzel azt akarják elérni, hogy a gyerekek az oktatási intézményekben minél jobb teljesítményt nyújtsanak. Hozzátette,

lapotokat, táblagépeket és ingyenes tankönyveket kap több százezer diák, ezzel elősegítve a tanulásukat.

Szólt arról is, hogy az oktatás fontos feladata többek között a társadalmi különbségek csökkentése, de nem lehet minden iskolán kívüli társadalmi probléma megoldását a tanároktól várni.

Rétvári Bence kitért arra, hogy Magyarországon arányaiban 10,8 diák jut egy tanárra, míg az EU-s átlagnál ez a szám 12,1.

Az államtitkár elmondta, idén csaknem 13 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, húsz évvel ezelőtt pedig csak ötezren.

Pécsi Rita neveléskutató felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar néphagyomány „nevelőereje” sokat érne az iskolákban, sok kompetenciát fejlesztene. Azt mondta, az oktatás célja, hogy „gyökerekkel rendelkező, boldog, kreatív, kommunikatív embert neveljenek”. Hozzátette, a tanárképzés feladata, hogy egy „hatalmas módszertani kosara” legyen, és abból elő lehessen venni azt, amire szükség van.

A neveléskutató kiemelte, tovább kell fejleszteni azokat az intézményeket, amik a gyerekeket közösségre, családi életre, kommunikációra és érzelmi intelligenciára nevelik. Azt kell megvizsgálni, hogy a magyar oktatás milyen mértékben tudja ezt támogatni – fűzte hozzá.

A modellváltás versenyképességi fordulatot jelent az egyetemek számára – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.

Varga-Bajusz Veronika az egyetemek modellváltásával kapcsolatban kifejtette: jelentős változás, hogy az intézmények államháztartási akadályokkal nem szembesülnek, magánjogi szerződéses alapokra helyezték forrásokhoz jutásukat, ami egyben teljesítményfinanszírozást is jelent. Fontosnak nevezte, hogy ezek az egyetemek a hallgatóknak jobb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, különösen a vidéki egyetemek esetében pedig a gazdasági szereplőkkel kötött megállapodásaik révén térségük fejlődésének motorjai lehetnek, miközben a hallgatókat a gyors munkához jutásban is segítik.

Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult az intézmények nemzetközi szerepvállalása, a hátrányos helyzetű térségekben élők felvétele 50 százalékkal nőtt, a tudományos teljesítményük 30 százalékkal erősödött, és nem mellékesen a munkaerőpiac számára jól képzett szakembereket biztosítanak. Hozzátette:

a nemzetközi egyetemi rangsorokban is látható előrelépés, ma már 12 magyar egyetem van a világ top 5 százalékában, de a cél 2030-ra az, hogy legyen egy intézmény a világ top 100-ában, három pedig az európai rangsor első 100 helyezettje között.

Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy

ezek jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett rugalmasságuk miatt alakultak így.

Megjegyezte, hogy a modellváltást egyetlen esetben sem az addigi fenntartó, az állam kezdeményezte, hanem minden esetben az intézmények szorgalmazták azt.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora az egyik gólyatáboruk kapcsán felröppent hírekre reagálva közölte: évente nyolc gólyatábort szerveznek, egyetlen baleset sem történt az elmúlt 10 évben, illetve hivatalos panasz nem érkezett sem az egyetem, sem a hallgatói önkormányzat felé. Jelezte, hogy az első munkanapon felállítottak egy munkacsoportot, amely kivizsgálja a felmerült eseteket, és minden gólya kapott levelet, de a visszajelzések között ezidáig nem volt egyetlen negatív sem.

Megemlítette, hogy az egyetem házirendjét a 2014-es szomorú események után szigorították, annak felülvizsgálata az idő előrehaladtával indokolt lehet, ezt a hallgatói szervezetek bevonásával meg fogják kezdeni. Kijelentette: megalázás és ehhez hasonló egyéb cselekmények nem megengedhetők egyetlen táborban sem.

Varga-Bajusz Veronika ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a gólyatáborokkal az államtitkárságnak is van feladata, de ezt párbeszédnek kell megelőznie. Hangsúlyozta, hogy

az emberi méltóság megsértése nem fordulhat elő sehol sem, ezért az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított az ügyben, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.

Charaf Hassan kitért a modellváltás kérdésére is, amely a BME esetében is napirenden van. Mint mondta, az intézményt az államháztartás „megfojtja”, az állam nem jó házigazda, míg a modellváltás jó eszköz lehet a jelenlegi helyzetből való kilábalásra, ami nemcsak a pénzről szól, hanem rugalmasságról, gazdálkodásról és tudományos-szakmai kapcsolatokról is. Jelezte, hogy nem a többi egyetemet szeretnék követni, sajátos BME-modellt próbálnak elindítani, mert a Horizont és Erasmus programokra is szükségük lenne.

A Kárpát-medencében a fiatal magyar tehetségek erősek – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon a közmédiának nyilatkozva

Hankó Balázs Teo Gertlerrel, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatóban felfedezett hegedűssel, az Euroskills szakmai Európa-bajnokságon aranyérmes Koncsik Zsolttal, valamint Zámbó Gergellyel, a Respray alapítójával beszélgetett a rendezvényen.

A miniszter azt mondta, a panelbeszélgetésből is kiderült, hogy Kárpát-medence szerte vannak olyan példaképeink, akik fiatalok, tehetségesek, kiválót nyújtanak, versenyképesek, identitásuk pedig elkötelezettséget ad nekik a jelenben és a jövőre vonatkozóan is.

A kormányzatnak pedig az a feladata, hogy a tehetségek előtt álló nehézségeket mérsékelje, és olyan környezetet biztosítson nekik, amelyben tehetségük a nemzet érdekében tud kibontakozni

– tette hozzá.

Teo Gertler nemcsak művészileg nyújt kimagaslót, de kémiából és matematikából is kiváló tanuló. Kiemelte: ha nincs iskola, napi 10-11 órát, iskola mellett pedig 4-5 órát gyakorol, mert „minden nap bele kell tenni a munkát”.

Kocsik Zsolt, aki Bandúr Tamással informatikai rendszerüzemeltetés terén lett a legjobb az Euroskills versenyen, hangsúlyozta:

Magyarországon a szakképzésben egyre több gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek, ez felkészíti a tanulókat arra, ami az iparban vár rájuk.

Zámbó Gergely, aki Réti Andorral alapította a dezodorok újratöltésében innovatív megoldással jelentkező Respray-t, elmondta: hamarosan országos lefedettségük lesz, és több külföldi országba is terjeszkednének. Hangsúlyozta: Magyarországon tervezi a jövőjét.