Oroszország tagadja, hogy tárgyal az ukránokkal

Oroszország vasárnap tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.

A The Washington Post amerikai napilap szombaton azt írta, hogy Ukrajna és Oroszország küldöttségeket menesztett Katarba augusztusban, hogy tárgyaljanak a két harcban álló fél energialétesítményei elleni légicsapások leállításáról kötendő megállapodásról. Az amerikai lap szerint a megállapodás részletes tűzszünetet is előirányzott volna, de a tárgyalások megszakadtak, amikor Ukrajna orosz területre nyomult be.

„Senki sem szakított meg semmit, mert nem volt mit megszakítani”

– jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap Moszkvában a cikkre reagálva.

„Nem voltak közvetlen vagy közvetett tárgyalások Oroszország és Kijev között a létfontosságú polgári ellátólétesítmények biztonságáról”

– szögezte le.

Az amerikai lap szerint az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy a közel-keleti helyzet miatt elhalasztották a dohai találkozót, és videokonferencia formájában tartják meg augusztus 22-én. Zarahova Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki augusztus 12-én feltette a kérdést:

milyen tárgyalások lehetségesek az ukránok szárazföldi offenzíva és az orosz polgári infrastruktúra elleni támadások után.

A szóvivő közölte, hogy kizárólag humanitárius kérdésekben van érintkezés a közvetítők között, egyebek mellett a fogolycsere kapcsán. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna által követelt gyermekeket is adott át a hozzátartozóknak közvetítők közreműködésével.

Ukrán drónok vasárnap hajnalban egy kőolajtároló létesítményt támadtak a dél-oroszországi Rosztovi területen, a támadás következtében tűz keletkezett.

„A Rosztovi terület délkeleti részén a légvédelem dróntámadást vert vissza. A Proletarszk városban működő Kavkaz ipari tároló területére hulló repeszek miatt kigyulladt a dízelolaj”

– írta a Telegramon Vaszilij Golubjov, a terület közigazgatási vezetője. Hozzátette: röviddel később egy másik dróntámadás miatt abba kellett hagyni az oltást. Senki sem sebesült meg, az oltási munkálatokat később folytatták.

Az ukrán hadsereg is megerősítette, hogy megtámadták az orosz haderő szükségleteit is kielégítő kőolaj- és kőolajszármazék-tárolót.

Északabbra Alekszej Szmirnov Kurszki területi kormányzó számolt be szinte állandó légiriadókról. A karbantartók dolgoznak a megrongálódott energetikai létesítmények kijavításán – közölte. Az orosz védelmi minisztérium közleményben jelentette be vasárnap, hogy újabb falut – Szviridonivkát – foglaltak el a fontos logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszk közelében. Az elmúlt napokban az orosz haderő több település elfoglalását jelentette be a térségben. A (megszállt) Donyeckben ukrán ágyúzásban életét vesztette egy férfi és egy nő, erről a város orosz polgármestere, Alekszej Kulemzin számolt be.

Minél később kezd béketárgyalásokba Ukrajna, annál rosszabb helyzetbe kerül a feltételeket illetően – jelentette ki az orosz állami televíziónak adott interjújában a volt orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be – hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint

„az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját”.

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai beszédében azt mondta, hogy az oroszországi Kurszki régióba történt ukrán behatolással az a cél, hogy létrehozzanak egy ütközőzónát, amivel megakadályozhatják a további orosz támadásokat a határon túlról.

Az ukrán elnök ezzel először fogalmazta meg egyértelműen az augusztus 6-án kezdődő hadművelet célját. Korábban azt mondta, hogy a művelet célja az ukrajnai Szumi megye közösségének megvédése az állandó ágyúzástól.

Volodimir Zelenszkij beszédében úgy fogalmazott, hogy „most az elsődleges feladat a lehető legtöbb orosz háborús potenciál elpusztítása és a maximális ellentámadási akciók végrehajtása. Ez magában foglalja egy ütközőzóna létrehozását az agresszor területén a Kurszki régióban végzett hadművelet keretében”.

Orosz csapatok eközben elfoglalták a Donyeck régióban található Zalizne (korábbi nevén Artyjomovo) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A település Toreck határában található, amely kisváros az orosz erők egyik fő csapásiránya a térségben Pokrovszk mellett. A háború előtt mintegy ötezren lakták Zaliznét, Torecknek pedig hozzávetőleg 30 ezer lakosa volt. Utóbbi kisvárost a kijevi vezetés megerősítette.

A tárca közölte, hogy orosz ellenőrzés alá került Donyeck régióban a Viemka vasúti állomás is.

A jelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hét lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Sz-300P légvédelmi rakétaüteget, 26 HIMARS-rakétát, továbbá 49 drónt.

A tárca közölte azt is, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége az oroszországi Kurszk megyében 3800 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 54 harckocsit, 26 gyalogsági harcjárművet, 48 csapatszállítót és 281 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.

A beszámoló szerint az utóbbi 24 órában három olyan ukrán támadást hárítottak el, amely a kurszki Olgovka, Russzkoje Cserkasszkoje és Porecsnoje felől érkezett.

A harcokban az ukrán erők legkevesebb 25 katonája vesztette életét, és négyen hadifogságba estek.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy brit elemzőintézetek 32 szakértőjét, illetve munkatársát helyezték beutazási tilalom alá, arra hivatkozva, hogy a nyugati politikai érdekeknek megfelelő oroszellenes vonalat képviselnek, és olyan félrevezető információkat tesznek közzé, amelyek Moszkva lejáratását szolgálják.

Továbbra is lángokban áll Oroszországban a haderő szükségleteit is kielégítő proletarszki kőolaj- és kőolajszármazék-tároló, miután vasárnap ukrán dróntámadás érte a létesítményt. A helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek ki. A lángok megfékezése során 41 tűzoltó megsérült, közülük 18-at kórházba kellett szállítani, öt intenzív osztályon van.

Ukrajna a hétvégén megsemmisített két kulcsfontosságú hidat a Kurszki térségben, amivel részben megszakította az orosz katonai utánpótlási vonalakat. A Mash Telegram-híroldal szerint a támadások következtében csak egy híd maradt sértetlen a térségben, megnehezítve az orosz utánpótlást és az orosz civilek evakuálását.

Az ukrán légierő egy második stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé, amelyen találat ért egy hidat Zvannoje falu közelében, délnyugatra Gluskovótól, amelynek térségében pénteken egy másik hidat is leromboltak.

„A légierő precíziós csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai lehetőségeitől, aminek jelentős befolyása lesz a harci műveletekre”

– közölte Olescsuk.

Orosz katonai bloggerek szerint a gluskovói járásban már csak egy híd maradt, amelyet az orosz hadsereg csapatok szállításra használhat. A híd a Zvannojétól hat kilométerre fekvő Karizs falu közelében található.

Oroszország elismerte a gluskovói híd lerombolását.

Médiajelentések szerint ezáltal több mint 30 települést vágtak el a külvilágtól, lakóikat biztonságos helyre szállították. Az orosz védelmi minisztérium szerint a hidat NATO-fegyverekkel rombolták le. Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.

Az ukrán légierő vasárnap azt is bejelentette, hogy az éjszaka folyamán nyolc orosz drónt és öt rakétát semmisítettek meg.

„A légvédelmi harc eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az ukrán védelmi erők mobil lövészalakulatai és az elektronikai hadviselési egységek tizenhárom célpontot semmisítettek meg Kijev, Szumi és Poltava megyében”

– közölte a légierő parancsnoka.

Az orosz külügyminisztérium állítása szerint Ukrajna nyugati rakétákat, valószínűleg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőket használt a Szejm folyón átívelő híd megsemmisítésére a dél-oroszországi Kurszki területen, aminek a következtében civilek evakuálásában segédkező önkéntesek vesztették életüket.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram üzenetküldőn azt közölte, hogy „először találták el Kurszk régiót nyugati gyártmányú rakétavetőkkel, valószínűleg amerikai HIMARS-okkal. Teljesen megsemmisült Gluskovó település mellet a Szejm folyón átívelő híd és olyan önkéntesek haltak meg, akik segítettek a civil lakosság evakuálásában”.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka pénteken arról számolt be, hogy

az ukrán erők tizenegy nappal azután, hogy orosz területre léptek, 1-3 kilométer mélységben nyomultak előre Kurszk régió egyes területein.

Ukrán állítás szerint augusztus 6. óta 82 település került ellenőrzésük alá a régióban 1150 négyzetkilométernyi területen.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő kedden azt mondta: Ukrajna nem érdekelt abban, hogy Oroszország Kurszki régiójában területet foglaljon el, pusztán saját állampolgárainak életét védi, mivel az ott elindított hadművelettel akadályozza újabb orosz egységek átcsoportosítását a donyecki régióba, és nehezíti az Ukrajnában harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását.