Nem volt még ilyen alacsony az álláskeresők száma augusztusban

Augusztusban ismét történelmi rekord dőlt meg a hazai munkaerőpiacon, hiszen az elmúlt közel három és fél évtizedben nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma ebben a hónapban – hívta fel a figyelmet az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adataira hivatkozik, amelyek szerint 224 598-an voltak állás nélkül, ami tavaly augusztushoz képest több mint 4 ezer fős mérséklődést jelent. Ez az 1,7 százalékos csökkenés jól tükrözi, hogy a munkaerőpiac stabilizálódása folyamatosan zajlik, és a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan egyre kevesebben keresnek állást – fűzte hozzá.

Az államtitkár szerint a munkaerőpiac szerkezete is egyre egészségesebb képet mutat:

az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezerrel emelkedett, miközben a közfoglalkoztatásban résztvevők száma jelentősen, 12 ezerrel csökkent, így 57 ezer főre mérséklődött.

Czomba Sándor különösen figyelemreméltóként emelte ki a nők foglalkoztatásának növekedését az elmúlt hónapokban, ami az aktivitást növelő programok hatékonyságát tükrözi. A kormány elkötelezetten dolgozik azon, hogy további intézkedésekkel támogassa a nők munkaerőpiaci részvételét, ezzel is hozzájárulva a gazdaság fenntartható növekedéséhez – fogalmazott az államtitkár.

Kiemelte: a fiatalok foglalkoztatottsági mutatói is kedvezően alakulnak: a 2024. júniusi 12,7 százalékos ifjúsági munkanélküliségi ráta immár harmadik hónapja alacsonyabb az Európai Unió 27 tagállamának átlagánál. Ez a pozitív trend is megerősíti, hogy Magyarország sikeresen kezeli a fiatalok foglalkoztatásának kihívásait, és biztosítja számukra a megfelelő munkaerőpiaci lehetőségeket.

Az augusztusi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány foglalkoztatási politikája sikeres, és hozzájárul a munkaerőpiac erősödéséhez

– emelte ki.

Hozzátette: a kormány célja a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítása érdekében annak biztosítása, hogy mindenki, aki dolgozni szeretne, találjon megfelelő munkalehetőséget Magyarországon. A foglalkoztatás további növekedésének érdekében a munkahelyteremtés mellett a képzési programok is nagy hangsúlyt kapnak, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló GINOP Plusz 3.2.1 kiemelt projekt keretében a munkáltatók szeptember végéig nyújthatják be kérelmeiket munkahelyi képzések megvalósításához – olvasható a foglalkoztatásért felelős államtitkár közleményében.

2024 júliusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 4 millió 765 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A 2024. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 746 ezer volt. Míg az összlétszám érdemben nem változott, addig a férfi foglalkoztatottak létszáma kismértékben, 2 millió 501 ezer főre csökkent, a nőké pedig 29 ezerrel, 2 millió 245 ezer főre nőtt.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 580 ezer fő dolgozott, 26 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.

Miközben a külföldön dolgozók létszáma kissé, 109 ezer főre nőtt, a közfoglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 57 ezer főre csökkent – írták.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal, 75,1 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében kismértékben, 79,0 százalékra csökkent, a nőknél 0,8 százalékponttal, 71,2 százalékra emelkedett.

A 2024. május-júliusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 12 ezer fővel, 210 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt.

A férfiak esetében a munkanélküliek száma 109 ezer fő volt, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A nőknél a munkanélküliek száma 101 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, az összes munkanélküli 37 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. július végén az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 224 ezer főre csökkent.

A tartósan alacsony szinten mozgó inflációnak és a kimagasló bérdinamikának köszönhetően a reálbérek folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek – állapította meg a legfrissebb kereseti adatokhoz fűzött hétfői kommentárjában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: júniusban a reálbérek növekedése 9,3 százalékot tett ki, azaz 2023 szeptembere óta már tizedik hónapja nő a családok jövedelmének vásárlóereje.

Az államtitkár idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait, amelyek szerint a hazai bérnövekedés üteme 2024 júniusában is kimagasló volt, a bruttó átlagkereset egy év alatt 13,3 százalékot nőtt, így elérte a 642 ezer forintot. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a fizetések több mint 75 ezer forinttal emelkedtek – fűzte hozzá az államtitkár.

Megállapította: a foglalkoztatás és a bérek növekedése töretlen, a Gyurcsány-korszakhoz képest ma több mint 1 millióval dolgoznak többen, és az átlagos munkavállalói bér több mint háromszorosára emelkedett. A bérnövekedés inkluzív, bevonó módon valósult meg, ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum 2010-hez képest már 3,6-szorosára nőtt, ami meghaladja az átlagbér növekedési ütemét.

A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bérek növekedésének ütemét tovább erősítse, különösen a minimálbér tekintetében, ezzel is erősítve az alacsonyabb jövedelműek helyzetét. Ennek érdekében a minimálbér szintjének több lépcsős emelésére kerülhet sor, amely 2027-re elérheti az átlagbér 50 százalékát, ami akár 140 ezer forintos emelkedést is jelenthet – írta az államtitkár.

2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A KSH közölte: júniusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra becsülhető, ez 13,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0, 18,8, illetve 18,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júniusában.

Január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100, a kedvezményeket figyelembe véve 436 900 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.