Nem halogatható tovább a tűzszünet Gázában

Nem halogatható tovább a tűzszüneti megállapodás Gázában – jelentette ki az amerikai elnök különmegbízottja szerdán Bejrútban.

Amos Hochstein a libanoni parlament elnökével, Nabih Berrivel folytatott tárgyalását követően tett nyilatkozatában kiemelte: egyetértettek abban, hogy „nincs már több vesztegetni való idő, hiszen a tűzszüneti keretegyezmény elkészült, tehát cselekedni kell, és a kínálkozó alkalmat egy olyan diplomáciai megoldás érdekében is ki kell használni, amely a libanoni Hezbollah és Izrael közötti ellenségeskedést is lezárhatóvá tenné”, így megakadályozva a gázai fegyveres konfliktusnak egy átfogó közel-keleti háborúvá való kiszélesedését.

Hochstein libanoni látogatására egy nappal azelőtt került sor, hogy a tervek szerint Katarban kellene ismét tárgyalóasztalhoz ülnie a Gázai övezetet irányító Hamász és Izrael képviselőinek egy tűzszüneti megállapodás kidolgozása érdekében.

A megállapodás sikerének esélyét ugyanakkor jelentősen csökkentette, hogy az utóbbi hetekben Izrael a Hamász és a libanoni szövetségeseként ismert síita radikális mozgalom, a Hezbollah több vezetőjét is robbantással, vagy célzott rakéta- illetve légicsapásokkal végrehajtott akciókban ölte meg a libanoni és az iráni fővárosban, illetve Dél-Libanonban.

Noha Izrael egyik akció elkövetését sem ismerte el hivatalosan, a Hezbollah és Irán vezetése is a zsidó államot tette felelőssé a merényletekért, és „büntetést” helyezett kilátásba.

Az izraeli hadsereg (IDF) műveletet indított Tubasz és Tamon falvuban, Ciszjordánia északkeleti részén, Dzsenin körzetében fegyveres összecsapások törtek ki palesztin fegyveresekkel, többen meghaltak és megsebesültek.

Az IDF erői megöltek egy palesztin fegyverest, és többeket megsebesítettek a két palesztin faluban kitört tűzharcban, melynek célja terrortevékenység miatt körözött fegyveresek letartóztatása volt. Az izraeli katonák fegyvereket találtak és foglaltak le. Palesztin jelentések szerint az IDF körülvett egy házat a ciszjordániai Tubaszban, ahol fegyveres összecsapás tört ki az izraeli katonák és a palesztinok között.

Az IDF jelentése szerint Tamon faluban légi eszközzel támadtak meg palesztin fegyvereseket.

Az IDF szóvivője mindeközben bejelentette, hogy a legutóbbi napon a gázai övezet déli, Rafah-hoz közeli részein számos fegyvert, köztük lőszereket, gránátokat és robbanóanyagokat találtak. Hán-Júniszban a légierő több mint negyven célpontot támadott, köztük olyan épületeket, amelyekből páncéltörő rakétákat lőttek ki, és olyan fegyvereseket, akik veszélyt jelentettek az izraeli erőkre. Az övezet központjában is folytatták a rajtaütéseket, terrorista infrastruktúrák megsemmisítését és terroristák megölését.

Megsemmisítették a Hamász mesterlövész és megfigyelő állásait, valamint más katonai létesítményeit.

Az ország északi, libanoni határvidékén, Galileában, szerda reggel is megszólaltak a légvédelmi figyelmeztetések az ország légterébe hatoló drónra vagy rakétára figyelmeztetve. Izraeli vadászgépek kedd este csapást mértek a libanoni síita Hezbollah rakétakilövőjére és katonai épületére Dél-Libanonban – közölte az IDF szóvivője.

Izraelben a védelmi minisztérium rehabilitációs osztályának adatai szerint havonta több mint ezer új sebesültet kezelnek a háború október eleji kitörése óta. A háború 10 056 sebesültje harmincöt százalékának mentális sérülése, vagy poszttraumás stressz szindrómája is van, 37 százalékuknak végtagja sebesült. A sérültek 68 százaléka tartalékos, többségük fiatal, 51 százalékuk 18 és 30 év közötti, 31 százalékuk pedig 30 és 40 év közötti.

Húszmilliárd dollár (7153 milliárd forint) értékű fegyver, egyebek mellett vadászgépek és rakéták eladását hagyta jóvá Izrael számára az Egyesült Államok – jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium.

A fegyverarzenálban

több mint 50 F-15 vadászgép és közép-hatótávolságú levegő-levegő AMRAAM rakéta, 120 mm-es harckocsilőszer, továbbá nagy robbanóerejű gránátok és taktikai járművek is szerepelnek.

A fegyverek azonban elsősorban hosszú távon segítik Izrael harcképességét, mivel a szerződések teljesítése évekig tart majd. A legkorábbi szállítmányok csak 2026-ban várhatóak Izraelben. Az amerikai külügyminisztérium a fegyvereladásról kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael védelmében, és Amerika számára alapvető fontosságú, hogy segítsen Izrael erős védelmi képességeinek fejlesztésében és fenntartásában.

A Biden-kormányzat igyekszik egyensúlyban tartani Izrael támogatását az amerikai törvényhozóknak és közvéleménynek a gázai polgári áldozatok növekvő száma miatt egyre fokozódó aggodalma és a fegyverszállítások korlátozására való felszólításai közepette.

Meg kell teremteni a teljes jogú palesztin államot a tartós béke érdekében – hangsúlyozta kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével tartott megbeszélésén.

Putyin az ukrán erők kurszki betörésére utalva elmondta, hogy bár Oroszország jelenleg maga is háborúban áll, „de nem kerülte el a figyelmünket az, ami a Közel-Keleten, Palesztinában történik”. Abbász az Oroszországgal ápolt jó viszonyt hangsúlyozta. „Hiszünk és megbízunk önökben, és érezzük a támogatásukat” – hangsúlyozta.

Az orosz államfő emellett megerősítette Moszkvának a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos álláspontját. „Ahhoz, hogy megteremthessük a tartós és stabil békét a régióban, be kell tartani az ENSZ minden határozatát, és mindenekelőtt meg kell teremteni a teljes jogú palesztin államot” – húzta alá Putyin.

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy „nem lehet további késlekedés” a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokban, és óva intették Iránt és szövetségeseit a konfliktus „további eszkalálásától”.

„A harcoknak azonnal véget kell vetni, és a Hamász által még mindig fogva tartott túszokat szabadon kell engedni” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök, támogatásukról biztosítva amerikai, egyiptomi és katari kollégáik felszólítását „a tárgyalások azonnali folytatására”.

A nyilatkozatot több mint nyolc hónappal azután adták ki, hogy a felek között kiéleződött a konfliktus: a Hamász szélsőséges palesztin szervezet tavaly október 7-i, 1198 halálos áldozatot követelő terrortámadása után az Izrael által megtorlásként végrehajtott offenzívával kiváltott összecsapások csaknem 40 ezer emberéletet követeltek a Gázai övezetben, ahol 111 túszt még mindig fogva tartanak, bár közülük az izraeli hadsereg szerint 39-en már meghaltak.

„Egyetértünk abban, hogy nem lehet további késedelem” – tették hozzá az európai vezetők, akik „mély aggodalmuknak” adtak hangot „a feszültségek fokozódása miatt a térségben”.

A Hamász két magas rangú vezetőjének meggyilkolására utalva

felszólították Iránt és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak a megtorló támadásoktól.

Párizs, London és Berlin szerint „egyetlen ország vagy nemzet sem nyerészkedhet egy újabb eszkalációval a Közel-Keleten”.

A három európai ország ezért felszólította Iránt és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak az olyan támadásoktól, amelyek a regionális feszültségeket súlyosbítanák, és veszélyeztetnék a tűzszünet elérésének és a túszok szabadon bocsátásának a lehetőségét. „Nekik kell viselniük a felelősséget azokért az akciókért, amelyek veszélyeztetik a béke és a stabilitás lehetőségét” – írták a vezetők.

Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Keir Starmer elismerően nyilatkozott a közvetíteni igyekvő Egyesült Államok, Katar és Egyiptom legújabb erőfeszítéseiről a 10 hónapja tartó háború lezárása érdekében.

„Üdvözöljük katari, egyiptomi és egyesült államokbeli szövetségeseink fáradhatatlan munkáját a tűzszünet kidolgozására és a foglyok kiszabadítására” – írták.

Az európai vezetők nyilatkozata pár nappal követte Joe Biden amerikai elnök, Abdel Fattáh esz-Sziszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad al-Száni katari emír közös nyilatkozatát, amelyben tűzszüneti megállapodás megkötésére és az azt akadályozó nézetkülönbségeik áthidalására sürgették Izraelt és a Hamászt.

A közvetítők hónapok óta igyekeznek elérni, hogy Izrael és a Hamász megállapodjon egy háromfázisú terv elfogadásáról, amelynek keretében Izrael visszavonná csapatait a Gázai övezetből, a Hamász visszaadná az Izraelben túszul ejtett foglyokat a családjaiknak, a humanitárius segélyek kiosztása pedig biztonságos és hatékony keretek között folytatódhatna.

Az iráni külügyminisztérium kedden visszautasította az Iránt és szövetségeseit az Izraellel szembeni visszafogottságra intő Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felszólítását.

Az iráni külügyminisztérium szerint a három európai ország hétfőn kiadott közleménye „híján van a politikai logikának és ellentmond a nemzetközi jog elveinek”. Franciaország, Németország és Nagy-Britannia Iszmail Haníje, a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetőjének teheráni meggyilkolását követően adta ki állásfoglalását. Irán és szövetségesei Izraelt vádolták a merénylettel, de az izraeli kormány nem ismerte el a támadás elkövetését.

„Anélkül, hogy a cionista rezsim (Izrael) bűntetteit elítélné, az E3 nyilatkozata arcátlanul megköveteli Irántól, hogy ne válaszoljon szuverenitásának és területi integritásának megsértésére”

– fogalmazott Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter.

A külügyminiszter hangsúlyozta Teherán elszántságát Izrael elrettentésére, és felszólította a három európai országot, hogy „egyszer s mindenkorra álljanak ki a gázai háború és Izrael háborús uszítása ellen”.