Mikor kaphatnak állampolgárságot a migránsok az olaszoknál?

Újra berobbant a vita Olaszországban arról, hogy ki kellene szélesíteni az állampolgársági engedélyek jóváhagyását. Az olimpiai játékok apropóján felszínre került az állampolgárság kérdése, mivel számos színes bőrű másodgenerációs sportoló indult olasz színekben és szerzett dicsőséget Itáliának -írja a Magyar Nemzet.

Bevándorlók Olaszországban Fotó: AFP

Elly Sclein, a Demokrata Párt főtitkára bejelentette: aki Olaszországban születik és tanul, annak joga van az olasz állampolgársághoz. A Demokrata Párt véleményéhez csatlakoztak az ellenzéki pártok is, az Öt Csillag Mozgalom, valamint a kisebb baloldali alakulatok. A Több Európa párt bejelentette: referendumot indít, hogy az állampolgárok is beleszólhassanak az immár évek óta vitatott témához. Várhatóan az olasz baloldal szeptemberben újra elkezdi a harcot a bevándorlók állampolgársághoz juttatásáért.  

Az ellenzéki pártok évek óta a ius soli bevezetését szorgalmazzák, azaz az Olaszországban született külföldiek gyermekeinek engedélyeznék az állampolgárság felvételét. 

A Hajrá, Olaszország! párt a ius scholae engedélyezése fele hajlik az integráció megkönnyítése érdekében. Ez az Itáliában tanulmányokat folytató diákoknak engedélyezné az olasz állampolgárság felvételét. A kormány többsége azonban határozottan ellenez bármifajta változtatást. 

Matteo Salvini kormányfő-helyettes szinte azonnal reagált a Demokrata Párt provokációjára. Hangsúlyozta, szó sem lehet az olasz állampolgárság kiárusításáról. 

Nicola Molteni, a belügyi államtitkár, a Liga képviselője leszögezte, semmifajta változást nem engedélyeznek, amíg kormányon vannak. A választópolgárok azért szavaztak a jobbközép koalícióra, mert azt kérik, hogy a jelenlegi törvénykezés maradjon érvényben, hiszen az kitűnően működik. 

– tette hozzá. A Liga politikusa szerint a ius soli, a ius culturae és a ius scholae, csupán a baloldal ideológiai harcának része. Azt is hangsúlyozta, hogy 

Azt is elmondta: a bevándorlók kiskorú gyermekei ugyanabban az ellátásban részesülnek, mint az olasz gyermekek. A törvény módosítása kétségtelenül óriási hatással lenne a társadalomra, több millió Itáliában élő bevándorló jutna állampolgársághoz. Jelenleg a ius sanguinis van érvényben, azaz a vérségi elv alapján a születéskor kapja meg az állampolgárságot az, akinek legalább egy szülője olasz.

Az olasz kormány néhány héttel elhalasztotta az Albániában épülő migránstáborok megnyitását, amelyet eredetileg augusztus elsejére tervezett – jelentette be Alfredo Mantovano, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár.

Mantovano hangoztatta, hogy az egyik tábor, amelyet Shengjinben építettek, elkészült. Az albániai kikötővárosban kialakított központban a migránsok azonosítását végzik majd.

A másik helyszínen, Gjaderben május végére tervezték a munkálatok befejezését, de logisztikai problémák miatt lassabban tudtak dolgozni. A nehézséget az államtitkár beszámolója szerint részben a rendkívüli forróság jelenti, amely napközben lehetetlenné teszi a munkát, másrészt a tábor területének talajviszonyai szintén megnehezítették az építkezést.

Így a táborok eredetileg augusztus elsejére tervezett megnyitását halasztani kell, „néhány hét múlva lesznek működőképesek” – nyilatkozta az államtitkár a RAI1 közszolgálati televízió rendezte sajtóbeszélgetésen szerda este. A közölt információk szerint Gjaderben külön részlegben helyezik el azokat, akik menedékkérelemre jogosultak, a tábor másik részét pedig azoknak tartják fenn, akik illegális bevándorlóként nem léphetnek be Olaszországba, és kiutasítják őket.

Mantovano hangsúlyozta, hogy tizenöt európai uniós tagállam kért már információkat a római kormánytól, többek között Németország is, mivel az Olaszország és Albánia közötti együttműködés példaértékűnek számít: „ez az első alkalom, hogy a gyakorlatban közös munka indult egy még nem tagállam ország és az Európai Unió egyik alapító állama között” a migráció megoldása érdekében.

A miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár egy német újság cikkének címére is reagált, amely a kormányfő Giorgia Meloni „lágereinek” nevezte az albániai táborokat. „Nem fasiszta táborok épülnek, hanem olyanok, amelyek elősegítik a törvényes bevándorlást” – jelentette ki Mantovano.

Hozzátette: „Albániába azokat irányítjuk, akikről azonosításukkal megállapítjuk, hogy biztonságos országból érkeznek, nem veszélyben levő emberekről van szó, és nem együtt érkező családok tagjairól van szó (..) tehát 99 százalékban olyanokról lesz szó, akiket ki kell toloncolni”.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben kötött megállapodást, melynek értelmében Róma migránstáborokat létesít az Adriai-tenger túlsó partján található, de az egyik legközelebbi szomszédnak tartott Albániában. A megállapodást a római parlament februárban ratifikálta.

A tengeren érkező migránsokat akarják az albániai táborokban elhelyezni: azokat, akiknek az olasz hatóságok mentenek ki a vízből vagy süllyedő bárkákból, és az eddigi gyakorlat szerint az olasz partokra viszik őket.

Meloni korábbi kijelentései szerint a táborok kettős célt szolgálnak, egyrészt tehermentesítik az olaszországi migránsközpontokat, amelyek zsúfolásig megteltek. Másrészt az a tudat, hogy nem automatikusan Olaszországba érkeznek meg, hanem egy EU-n kívüli országba kerülnek át, a migránsok visszatartását is szolgálhatja – vélte a miniszterelnök.

A migránspárti baloldali városvezetők, Milánó, Nápoly és Róma polgármesterei a belügyminiszterhez fordultak, hogy avatkozzon be az élhetetlenné vált városok közbiztonságának helyreállítása érdekében.

A nagyvárosok központi pályaudvarain hétköznapi jelenséggé vált a turisták kifosztása, a verekedések, a bandák közötti leszámolások. A városok vezetői kénytelenek elismerni, hogy a migránsok által elkövetett bűncselekményeknek határt kell szabni, a turisták és a helyiek pedig védelmet érdemelnek.

A legfrissebb sajtóközlemény szerint Matteo Piantedosi belügyminiszter állandó rendőrségi felügyeletet volt kénytelen elrendelni a milánói, a nápolyi és a római metróban a drámaian megszaporodott lopások és erőszakos cselekedetek megfékezésére. Nemcsak az állomásokon, hanem a szerelvényekben is ellenőrzéseket tartanak. Az utóbbi időben ugyanis vérre menő összecsapásokra került sor bevándorló bandák és turisták között a nagyvárosok tömegközlekedési eszközein.

Roberto Gulatieri, Róma főpolgármestere is kénytelen volt elismerni, hogy elfogadhatatlan a továbbiakban a különböző nemzetiségű fosztogató bandák jelenléte a fővárosi metróvonalakon. Kiemelte, hogy nem szállhatnak úgy a metróra az utazók, hogy veszélyben érzik értékeiket és testi épségüket.

Firenzében sem különb a helyzet. A közép-olaszországi művészvárosban is megkongatta a vészharangot a polgármester és bejelentette, megerősíti a rendőrségi ellenőrzést a legforgalmasabb csomópontokon.

A sajtó arról számol be, hogy a napokban egy 19 éves egyiptomi fiú bántalmazott súlyosan egy Ferrarába tartó vonaton egy jegyellenőrt, akinek csak annyi volt a vétke, hogy ellenőrzni akarta a menetjegyét. Az afrikai migráns ordítozni kezdett, rasszistának nevezte az ellenőrt, lökdösni és rugdosni kezdte, majd megpróbált megszökni.

Bologna környékén is hasonló esetre volt példa, ahol az egyik ellenőrt súlyosan sebesítette egy afrikai migráns. A letartóztatás után kiderült az afrikai férfi már ismert volt a hatóságok előtt korábban elkövetett bűncselekmények miatt.