Miért nem vállalja a felelősséget tetteiért Donáth Anna?

Csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak miatt idézte be az ügyészség Donáth Annát. A Momentum volt elnöke politikai bosszúnak minősítette az esetet, pártja azonban rendszeresen agresszivitással akarja felhívni magára a figyelmet-írta a Magyar Nemzet.

Forrás: Fotó: MTI/Kovács Attila

„Politikai bosszú és megfélemlítés” – így minősítette Donáth Anna azt, hogy a NAV munkájának akadályozása miatt csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával idézte be a bukott pártelnököt és leszerepelt EP-képviselőt az ügyészség. Az ügy még 2022-re nyúlik vissza, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt tartottak házkutatást az Iványi Gábor fémjelezte Oltalom Karitatív Egyesületnél és 246 millió forintot követeltek rajtuk, legnagyobb részt járuléktartozás miatt. Csakhogy a NAV nyomozása során az ellenzéki Szabó Tímeával, Gurmai Zitával és Szél Bernadett-tel egyetemben Donáth Anna is akadályozta a hatóságok munkáját.

 Eddig ugyanis mentelmi joga védte, de ezután már nem bújhat mögé. Az európai parlamenti széket elveszítő Donáth Anna közösségi oldalán kelt ki az ellen, hogy számonkérik a törvények miatt. Arról értekezett, hogy szerinte ez csak politikai bosszú és megfélemlítés. Eközben saját maga ismerte el, hogy valóban a testükkel akadályozták a hatóság embereinek munkáját, vagyis a nyomozást. A politikust akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják a vádak miatt. 

Ez az eset azonban csak egyike volt a Momentum rendszeresen megjelenő agresszív fellépésének. 2018-ban Fekete-Győr András, a párt akkori elnöke pirotechnikai eszközt dobott a túlóratörvény elleni egyik tüntetésen a rendőrök közé. Ezt maga is elismerte, azonban azt nem, hogy erőszakot követett volna el a hatóságok ellen. A többszörösen bukott politikust egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az eset miatt. Az erőszak akkor is jelen volt a Momentum politikájában, amikor a pedagógustörvény elleni tiltakozások során kordont bontottak, több alkalommal megrongálták azokat. 

– így reagált Donáth Anna és a Momentum erőszakos fellépéseire ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek. 

Az alkotmányjogász szerint Fekete-Győr András után egy újabb momentumos politikus kénytelen elfogadni a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét, vagyis hogy a jogszabályok mindenkire egyenlően vonatkoznak, a hatósággal szembeni erőszakos fellépés pedig nem egy gyerekcsíny. Egyébként egy nagyon fontos üzenet minden közéleti szereplő vagy politikus számára, hogy az állami szervekkel szembeni erőszakos fellépés az különösen súlyos, hiszen ilyen esetekben az államiság egyik szereplője támad rá a másik szereplőre – mondta ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: a Momentum politikusainak is tudniuk kell, hogy megvan a következménye, ha szembemennek a törvénnyel.

Politikai bosszúról és megfélemlítésről posztolt  Donáth Anna, miután csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, gyanúsítottként idézte be az ügyészség. A Momentum bukott elnöke a következőket posztolta az esetről:

 „Egy 2022-es esetről van szó, amikor – állításuk szerint – másokkal együtt akadályoztam az Iványi Gáboréknál tartott, felháborító NAV-os házkutatást. A testünkkel védtük Iványi Gábor lelkészt, amikor az egyházát zaklató NAV-osok és a koncepciós eljárás ellen demonstráló tömeg egymásnak feszült az épületben. Videófelvételek bizonyítják, hogy erőszakot nem alkalmaztam (ahogy soha életemben), minden mozdulatom egy idős és ártatlanul meghurcolt lelkész védelmére irányult. Korábban az Európai Parlament is vizsgálta az ügyet, és megtagadta a mentelmi jogom felfüggesztését, hisz nyilvánvaló volt, hogy ez politikai bosszú, koncepciós eljárás, jogi terror. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés fenyeget. De nem tudnak megfélemlíteni. (…)”

Mint ismert, a júniusi választás legnagyobb vesztese a Momentum volt. A Donáth Anna által vezetett pártnak nem sikerült elérnie az ötszázalékos küszöböt, így elveszítették a két EP-helyüket. A párt brüsszeli előretolt helyőrsége azon ügyködött nap mint nap, hogy lejárassa saját hazáját, és mellette minden eszközzel azért harcolt, hogy Magyarország még csak véletlenül se kapja meg a neki jogosan járó pénzeket. Felváltva szólaltak fel, amikor csak tehették, a saját nemzetük ellen. Ami a legszomorúbb az egészben, hogy még büszkék is voltak arra, amit a saját hazájuk ellen tettek. Ezt a nemzetrontó politikát elégelték meg az emberek, és gyakorlatilag elzavarták az Európai Unió közeléből Donáth Annát és Cseh Katalint az EP-választáson. 

Mindemellett nagyon úgy tűnik, hogy a szabályokat sem képesek betartani a magyarországi olimpiát megfúró baloldali politikusok. Hiszen nem Donáth volt az első, akinek meggyűlt a baja a rendőrséggel. Fekete -Győr András, szintén exelnököt februárban másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték a 2018-as „rabszolgatörvény” elleni demonstráción eldobott füstgránát és az azt követő lökdösődés miatt. A büntetést ugyan a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette, az ítélet nem tett jót Fekete-Győr politikusi reputációjának. Mint ahogy Donát Anna és az egész Momentum népszerűségét egyaránt megtépázták ezek a botrányok.

Protestszavazatok okozták a Momentum születését és vesztét

A választásokat követően, hétfőn Donáth Anna is követte Tordai Bence példáját, lemondott a Momentum elnöki posztjáról.

„Donáth Anna ugyanúgy kerül most le a politikai térképről, ahogy annak idején felkerült rá. Ne feledjük, annak idején egy vákuum teremtette a Momentumot, a NOlimpia-kampány egy protest, egy tiltakozás volt. Begyűjtötte az elégedetlenségre adott szavazatokat, egyfajta villámhárítóként működött, amely becsatornázta a kormánnyal, illetve az ellenzékkel való elégedetlenséget. Ezután 2022-ben betagozódtak a baloldali összefogásba, és ezzel elvesztették az újdonságukat, erejüket” – fogalmazott Kiszelly Zoltán politológus..

„Brüsszelből nem lehet pártot irányítani, ahhoz itt kell lenni a magyar politikában. Be kell ülni az Országgyűlésbe, mert az a politika központja. Nem működött az internetpolitizálás sem, bár az új liberális pártok arra esküsznek. Persze szükség van a Facebookra, a közösségi médiára is, de ott csak azt lehet kommunikálni, ami megtörtént” – vélte a szakember.

A Momentumban tapintható a feszültség

Míg a 2019-es EP-választáson meglepően jó eredményt ért el a Momentum, addig 2024-re bezuhant támogatottságuk egyetlen mandátum megszerzéséhez sem volt elég. A liberális párt Donáth Anna vezetésével hónapok óta építgette Gyurcsány-mentes brandjét, de a választók szemében láthatóan nem volt hiteles a pálfordulás, hiszen 2022-ben a DK-val közös listán indultak az országgyűlési választáson.

Donáth korábbi ígérete szerint lemondott az elnökségről a választási eredmény fényében, és kudarcként értékelte azt. Posztjára előbb bejelentkezett a Momentum vissza-visszatérő elnöke, Fekete-Győr András, de  végül az országgyűlési képviselőként tevékenykedő Tompos Márton lett a pártelnök. Sajtóértesülések szerint a kis párttá zsugorodott Momentumban komoly belső feszültség uralkodik.