Miért nem lép fel Brüsszel az ukrán zsarolással szemben?

Az Európai Bizottság a tagországok érdekeit hivatott védeni, azonnal fel kellene lépnie a testületnek az ukrán zsarolás ellen – hangsúlyozta a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Deutsch Tamás – azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP EP-frakciója levélben szólította fel az Európai Bizottságot, tegyen eleget kötelezettségének és lépjen fel az energiabiztonságot fenyegető ukrán zsarolás ellen – kijelentette: az Európai Unión kívüli, de az unióval társulási megállapodásban lévő ország megsérti a társulási szerződést, azonban Ukrajna jogsértő magatartása ellenére a EB „a füle botját sem mozdítja”.

Az unió alapszerződése értelmében semmi sem veszélyeztetheti a tagországok energiabiztonságát – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Deutsch Tamás kifejtette: példátlan helyzet állt elő, amikor Ukrajna olyan döntést hozott, amellyel leállította két uniós tagország – Magyarország és Szlovákia – irányába történő kőolajszállítást, hiszen ez súlyosan érinti a két ország energiabiztonságát, mivel kőolajellátásuk meghatározó részét jelentő mennyiség eshet ki. Az ukránok világossá tették: a döntés alapvető célja, hogy politikailag zsarolják Szlovákiát és Magyarországot, rávegyék arra, hogy változtassanak a békepárti álláspontjukon, legyenek részesei annak a háborúpárti koalíciónak, amely pénzzel, fegyverrel, politikai támogatással segíti az orosz-ukrán háború kiszélesedését – mondta.

Értékelése szerint egyértelműen látszik, hogy az ukránok az energiabiztonság ügyét, értékét is bármikor figyelmen kívül hagyhatják, ha politikai céljaikat ez szolgálja, megsérthetik a társulási megállapodást is, mert az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy minden körülmények között Ukrajna mellett kell politikailag kiállnia.

Hozzátette: Ukrajnát illetően a háborúpárti politikai érdekek mindent felülírnak, az EB a legalapvetőbb kötelezettségeinek sem tesz eleget abban az esetben, ha a lépése békepárti törekvéseket erősítene; háborúpárti elkötelezettsége okán kész szemet hunyni politikai zsarolás fölött. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyó „ideológiai elvakultság” vezéreli a brüsszeli döntéseket, de Ukrajna előbb-utóbb olyan lépéseket tesz, amelyek közvetlenül sértik a nyugat-európai országok gazdasági, politikai, biztonsági érdekeit is, és akkor majd a bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket – vélekedett Deutsch Tamás. Megjegyezte:

egyes tagországok már szükségesnek ítélték a bizottság fellépését az ukrán olajszállítási embargóval szemben.

A kettős mérce alkalmazása akkor ér véget Deutsch Tamás szerint, amikor az unió meghatározó, nagy országainak érdekeit is sértik bizonyos döntések, és Ukrajna felbátorodásával ilyenek könnyen elképzelhetők.

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportjának vezetője, Deutsch Tamás és elnöke, Gál Kinga levélben szólította fel az Európai Bizottságot: tegyen eleget kötelezettségeinek és álljon ki az uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegető ukrán zsarolással szemben – olvasható a delegáció MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

A képviselők hangsúlyozták: a Magyarországra és Szlovákiába irányuló orosz nyersolaj szállításának leállításáról hozott ukrán döntés célja – hivatalos ukrán nyilatkozatok alapján – annak kikényszerítése, hogy a két tagállam megváltoztassa békepárti álláspontját, tehát bevallottan politikai zsarolásról van szó.

„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit”

– írják a képviselőcsoport nevében.

A képviselők a levélben azt írták, Ukrajna július közepén leállította a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkező orosz nyersolaj szállítását, miután a Lukoil olajtársasággal szemben a korábbiaknál szigorúbb szankciókat léptetett érvénybe.

„Ukrajna intézkedése súlyosan veszélyezteti két uniós tagország energiabiztonságát, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre alternatív útvonal a kieső mennyiség pótlására, ugyanakkor sérti az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tranzitszállításokra vonatkozó rendelkezéseit is” – hívták fel a figyelmet.

A képviselők különösen aggasztónak nevezték, hogy egyes hivatalos ukrán nyilatkozatok szerint a lépésre azért került sor, hogy kikényszerítsék Magyarország és Szlovákia békepárti álláspontjának megváltoztatását, vagyis lényegében beismerték, hogy politikai zsarolásról van szó.

„Magától értetődőnek kellene lennie, hogy az Európai Bizottság egy ilyen helyzetben megvédje a tagállamok érdekeit és a szerződések őreként kikényszerítse a jogkövető magatartást egy nem uniós országtól. Ezzel szemben a Bizottság eddigi lépései elégtelenek, sőt megengedőek az ukrán fél zsarolásával szemben”

– mutattak rá a képviselők.

„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit” – írták a levélben.

Átmeneti megoldásokkal jelenleg biztosított Magyarország kőolajellátása

Érthetetlen és egyben elfogadhatatlan döntés Ukrajna részéről az orosz Lukoil magyarországi kőolajtranzitjának leállítása, és bár hazánk ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni, így gyorsan megoldást kell találni – közölte korábban   Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz Lukoil ukrajnai kőolajtranzitjának elakadásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy hazánk ellátása alapvetően Oroszországból biztosított Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül, amelynek használatára Magyarország és Szlovákia kivételt kapott az európai uniós szankciók alól.

„És mindezekig az Ukrajnán keresztüli tranzit működött is. Volt egy korrekt energetikai együttműködés a két ország között. Az elmúlt időszakban Magyarország is nagyon sokszor segített különböző formában Ukrajnának abban, hogy az ország energiaellátásának a biztonságát fenn tudják tartani a meglehetősen mostoha körülmények dacára is” – mondta.

„Ehhez képest ért villámcsapásként minket az a hír, miszerint Ukrajnában olyan jogszabálymódosítás történt, amelynek értelmében a Lukoil orosz vállalat olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán Magyarország irányába” – tette hozzá.

Majd kifejtette, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja, Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül.

„Tehát ez az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti elég erősen hosszú távon”

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy különböző átmeneti megoldásokkal stabilizálni tudták a szállítást, így ez egyelőre rendezett, de ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni.

„Jeleztük az ukrán hatóságoknak, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés a részükről. Mutattak is készséget arra, hogy kijavítsák a helyzetet, de valahol ezek a törekvések félúton vagy valahol elakadtak” – fogalmazott.

Illetve arról is tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a szlovák kormánnyal is, és az EU hétfői külügyi tanácsülésén is fel fogja hozni az ügyet.

„Mégiscsak fura, hogy egy, Európai Unióba igyekvő ország két európai uniós tagország energiaellátását veszélyezteti súlyosan” – vélekedett.

„Ráadásul pont most, nyáron történik mindez, mikor a legnagyobb az energiafogyasztás, így ilyen kieső energiaszállítások pótlása nyilván ilyenkor állítja a legnagyobb kihívások elé a szolgáltatókat” – jegyezte meg.

„Tehát dolgozunk a megoldáson, azzal együtt, hogy a problémát nem mi idéztük elő, azt az ukránoknak kell megoldani, és őszintén remélem, hogy meg is fogják oldani ezt hamarosan.

Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy átmeneti megoldásokkal most biztosított a szállítás.

Azaz a probléma középtávú, és erre viszont gyorsan megoldást kell találni” – összegzett.