Mi a magyar " nagystratégia" lényege?

A „magyar nagystratégia” lényege, hogy az ország védekezik az ellene és a keresztény kultúra elleni támadásokkal szemben, miközben békét és fejlődést biztosít a magyar emberek számára – vélekedett a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon.

Orbán Balázs a rendezvényen Schiffer András ügyvéddel, a Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítójával, korábbi országgyűlési képviselőjével beszélgetett a Magyarország stratégiai kérdéseiről, a nemzet legfontosabb célkitűzéseiről.

Mint kifejtette, négy pont alapján érdemes meghatározni a „magyar nagystratégiát”.

Az első és egyik legfontosabb szerinte, hogy milyen a nemzetet körülvevő világ? Támogató – mint Szent István idején -, vagy éppen – mint most – göröngyös úton kénytelenek haladni a magyarok. Kijelentette: a mai Európában a keresztény kultúra, a hagyományok elleni általános támadások nehézséget jelentenek a magyar nemzeti célok elérésekor, ezért védekezni kell minden ilyen támadás ellen.

Az országot ezzel együtt, mondta – nem ideológiai, hanem technológiai módon – modernizálni kell, e program mellett pedig ki kell tartani.

A harmadik fontos csomópont a szuverenitás, ugyanis – mint vélekedett – azok a hatalmi csoportok tudnak megerősödni, amelyek meg tudják őrizni szuverenitásukat gazdasági, külpolitikai, pénzügyi, energiaellátási tekintetben is.

A negyedik kérdés a konnektivitásé, azaz meg kell válaszolni, hogy miben rejlik az a felhajtó erő, amelyből Magyarország fejlett ország fejlettebb ország lesz. Mivel a blokkosodás lezárja a kapcsolatokat, Orbán Balázs szerint Magyarországnak minden területen és számos irányba kapcsolatokat kell építenie saját nemzeti céljai elérése érdekében – mondta.

Schiffer András úgy vélekedett:

a magyaroknak nincs bajuk a nyugati civilizációval, mert az szerinte az antikvitást, a keresztény kultúrát jelenti.

Ezzel szemben véleménye szerint minderre valóban veszélyt jelent az Európára erőltetett amerikanizáció, amely ellen érdemes szót emelni.

A modernizáció kapcsán felhívta a figyelmet: „nem vezet jóra, hogy a tudomány és a technika fétise előtt hajbókolunk”, szerinte ezért harcolni kell a „modernizációs dühvel szemben”. A korábbi LMP-s politikus kritikával illette a digitális állampolgárság témakörét is, attól tartva, hogy a későbbiekben az aktuális kormányok kötelezővé tehetik azt, így az emberek adatai akár rossz kezekbe is kerülhetnek.

Orbán Balázs szerint

a modernizáció és a modernizmus különválasztandó, utóbbi támadása el is fogadható számára, mert „megtagadja azt, ami korábban volt”, akár Istent vagy a természetet.

A modernizáció ezzel szemben arról szól szerinte, hogy folyamatos legyen a fejlődés, az emberek életminőségének javulása. Magyarország ezért szerinte nem teheti meg, hogy nemet mond a legfejlettebb nyugati technológiákra.

A szuverenitás kapcsán Schiffer András úgy vélte: Magyarországon az első számú szuverenitási kérdés, hogy vannak-e versenyképes temelőkapacitásai. Mivel szerinte a rendszerváltás idején ezek jó részétől megfosztották az országot, máig szenved a magyar gazdaság, és az ország kiszolgáltatottá vált a globális ellátóláncoknak.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselõ (b) és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke (j)  tihanyi Tranzit Fesztivál (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Orbán Balázs erre válaszul beszámolt arról, hogy a magyar kormány 2010 után az emberek túlnyomó részét foglalkoztató magyar tulajdonú kisvállalkozásokat folyamatosan támogatta, a közepes méretűeket segített exportképességük növelése érdekében, míg a nagyvállalatokat globális piacon való terjeszkedésben támogatta, s mind az élelmiszerellátás, mind az energiaellátás területén fejlődést ért el.

Schiffer András szerint sokkal nagyobb szükség van az energiafüggetlenség fokozására, míg a külföldi nagybefektetők viszonylatában az a félő, hogy a globális nagytőke döntései miatt a nagy magyarországi gyárakat kiszolgáló KKV-szektor károkat szenved a jövőben.

Orbán Balázs utóbbival kapcsolatban kijelentette: a magyar gazdaság jelenleg Európában a komplexitási összehasonlításban az első között van, ezért gyorsan és jól tud reagálni a világgazdaságban bekövetkező változásokra, a megújuló energiaforrások arányát tekintve pedig az élmezőnyben van EU-s viszonylatban.

A nemzeti összetartozás forradalma zajlott le az elmúlt három és fél évtizedben – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon.

Németh Zsolt a Hogy sikerült a rendszerváltozás utáni nemzetegyesítés? című panelbeszélgetésen azt mondta, a magyar politika megkérdőjelezte és megváltoztatta azt a status quot, amelynek lényege az volt, hogy nem lehet a nemzeti összetartozásra, az egységes magyar nemzetre semmilyen politikai, gazdasági, kulturális struktúrát ráépíteni.

Ebben fontos lépcsőfok volt az első Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (Máért), utána pedig számtalan politikai, gazdasági, oktatási, egyházi és civil struktúra épült erre a nemzeti összetartozás tudatra – fogalmazott a kormánypárti politikus, kiemelve, ezért tekinthetjük az elmúlt harmincöt esztendőt a nemzeti összetartozás forradalmának.

Hangsúlyozta:

ez a forradalom lezajlott, és „meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább haladhatunk ezen az úton”.

Németh Zsolt példaként megemlítette a külhoni magyar oktatási intézmények támogatását.

Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság számára a megoldást az életminőség emelése jelentheti, amelynek része a kisebbségi jogok és az egyenjogúság biztosítása is. A cél az, hogy ugyanolyan legyen a külhonban magyarnak lenni, mint Magyarországon – szögezte le az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, moderátor, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára  (Fotó: MTI/Katona Tibor)

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, kedvező nemzetközi környezet és külső körülmények is kellettek ahhoz, hogy nemzetpolitikát lehessen folytatni. „Ez adott egy olyan pályát”, ami a kétoldalú kapcsolatokban lehetőség biztosított arra, hogy ebben a folyamatban bevigyenek olyan kérdéseket, mint a kisebbségvédelem és az adott helyi magyar kisebbség ügye – tette hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-től, „a jobboldali kormányváltást” követően megjelentek oktatási-nevelési támogatások, bevezették a kettős állampolgárságot, elindultak a gazdaságfejlesztési programok, valamint elindult egy diaszpórapolitika is.

Elmondta, a nemzetpolitikán túl van lehetőség a közép-európai együttműködés megerősítésére is. Fontos gazdasági kapcsolódások alakultak a környékbeli, közép-európai országokkal

– tette hozzá.

A jövőbeli tervekről, lehetőségekről Panyi Miklós úgy fogalmazott: kell béke, kell gazdasági stabilitás és prosperitás, kellenek jó kétoldalú kapcsolatok, kellenek erős helyi magyar érdekképviseletek, szervezetek és kell egy erős anyaország, aki fenn tud tartani egy erős nemzetpolitikai támogatási rendszert.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy „minden kijutott a vajdasági magyaroknak, ami kijuthatott”, de ennek ellenére néhány kezdeményezés éppen a vajdasági magyaroktól indult, példaként megemlítve a kettős állampolgárságra vonatkozó külhoni igényt.

A vajdasági politikus felszólalásában három fontos célkitűzést emelt ki:

„küzdjünk minden magyarért, minden magyar intézményért, legyen mire hazajönni azoknak, akik elmentek Vajdaságból és akik ingáznak, Magyarországon dolgoznak, ezt emberhez méltó körülmények között tegyék” a határhelyzet miatt.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke kiemelte: „a 2010 utáni nemzetegyesítési folyamat ismét oxigénhez juttatta az erdélyi magyar szövetséget”.

Azt mondta, ami történt 2010 óta, olyan szinten megerősítette az erdélyi magyarság önbizalmát, tartását, jövőképét, hogy bármi fog történni, „biztos hogy túl fogjuk élni.” Hozzátette, demográfiai szempontból az erdélyi magyar közösségnek jó mutatói voltak.