Másfél millió diák kezdi meg az új tanévet

Másfél millió diák kezdi meg a tanévet hétfőn a köznevelésben és a szakképzésben, az új nevelési évben a tanulókat és a tanárokat érintően több fontos változást vezetnek be – közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Maruzsa Zoltán elmondta, az intézmények felkészültek a hétfői tanévkezdésre, nyáron kiszállították a tankönyveket az iskolákba, lezajlottak az igazgatói értekezletek, valamint megtörtént a tankerületek és fenntartók felkészítése is. Az államtitkár kiemelte,

a tanulókat érintő legfontosabb változás a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása lesz, mely intézkedéstől azt várják, hogy ösztönzőleg hat majd az intézményekben a tanulási eredményre és a diákok egymás közötti társas kapcsolatainak kialakítására.

A gyakorlatban az iskolák házirendje szabályozza majd, milyen módon gyűjtik be, hol tárolják és a tanítási nap végén hogyan adják vissza a készülékeket a diákoknak, a végrehajtás területén a kormányzat nagy mozgásteret adott az iskolák vezetőségének – hangoztatta Maruzsa Zoltán. Hozzátette, kivételt képez a szabályozás alól a mobiltelefonok és az okoseszközök egészségi okokból történő használata, ezt az igazgatók engedélyezhetik, a tanórákon történő, pedagógiai célú eszközhasználatról pedig az adott tanár dönthet.

Az államtitkár műsorvezetői kérdésre elmondta, a tanév másik jelentős változása a pedagógusbéreket érinti, ugyanis kormány idén év elejétől több mint 32 százalékkal emelte az illetményeket, a folyamat jövő januártól a pedagógus átlagbérek a diplomás átlagbérek legalább nyolcvan százalékára történő emelésével folytatódik.

„Előzetes számítások szerint 2025-re 1 millió 25 ezer forintos diplomás átlagbérre lehet tervezni, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbéreket is 820 ezer forint mértékre kell beállítsuk, tervezzük, ez átlagosan 21 százalékos béremeléssel lesz elérhető”

– fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte, ennek egy részét minden pedagógus megkapja, másik részét pedig – az új pedagógus életpályáról szóló törvény figyelembevételével – az intézményvezetők és igazgatók tudják differenciáltan biztosítani.

Maruzsa Zoltán a műsorban arról beszélt, a kormányzat az idei évtől egy teljesítményértékelési rendszert vezet be, amelyben évente értékelik pedagógusok, és az iskolaigazgatók teljesítményét, ennek eredménye befolyással lesz a bérezésre is. Az államtitkár hangsúlyozta, a béremelés elindítása óta látványosan és folyamatosan bővül a köznevelésben dolgozó szakemberek létszáma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a felsőoktatásban a pedagógusképzésekre jelentkezők létszáma, ami így a második legnépszerűbb képzési területté vált.

Újabb jelentős pedagógusbér-emelés következik 2025-ben – mondta a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára csütörtökön Budapesten.

Maruzsa Zoltán a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények igazgatóinak ünnepélyes köszöntésén kiemelte: a kormány intézkedése meg fogja szüntetni a munkaerőhiányt, és lehetővé teszi, hogy a pedagógusok még inkább a szakmai feladataik ellátására koncentrálhassanak.

„Ha van munkaerő-utánpótlás, akkor lehet válogatni, és kell is, mert a legjobb kollégákra van szükség”

– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a felsőoktatási felvételi számok alapján látszik, hogy az utánpótlás kérdése meg fog oldódni a köznevelésben. A pedagógusképzések a legnépszerűbb szakok közé tartoztak az idei felvételin – mutatott rá Maruzsa Zoltán, jelezve: nagyon sokan választották a rövid ciklusú képzéseket, ezek a hallgatók egy-másfél éven belül már meg fognak jelenni a pályán.

Az államtitkár emlékeztetett:

a kormány vállalta, hogy a megemelt magas szinten megtartja a béreket 2030-ig, vagyis garantálják, hogy senkinek nem csökkenhet a fizetése.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az igazgatók nagyobb lehetőséget kapnak a differenciálásra. A munkatársak jó teljesítményét el lehet ismerni, és a gyengébb teljesítményt is lehet láttatni a fizetésekben – magyarázta, majd arra kérte az igazgatókat: éljenek is ezzel az eszközzel. „Vezetőként, igazgatóként igenis feladatunk, hogy a munkatásaink közötti különbségeket észrevegyük, és jutalmazzuk azt, aki többet tesz le az asztalra ”– mondta. Maruzsa Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy önmagában a béremeléstől semmi nem fog változni. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen látni, szakmai intézkedésekre is szükség van – fűzte hozzá.

Közölte:

az új rendszerben a fenntartó is teljesítménycélokat fog meghatározni az igazgatók felé, és évente mérni fogják a teljesítményüket.

Arra kérte a kollégákat, ne féljenek az ellenőrzéstől, mert a rendszeres értékelés sokkal jobb, mintha csak ötévente kapnának visszajelzést az elvárásokról, a kitűzött célokról és a munkájuk eredményességéről. Az államtitkár közölte továbbá, hogy az igazgatói munkáért fizetett megbízási díj is emelkedett, és tovább fog növekedni a következő időszakban. Maruzsa Zoltán megköszönte az intézményvezetők kitartását, türelmét, és azt, hogy mindannyian „jó iskolát akarnak csinálni a saját intézményükből”. Felidézte azt is: nem volt könnyű az elmúlt időszakban igazgatónak lenni, „volt járvány, tüntetés, sztrájk, munkaerő-problémák, anyagi és infrastrukturális nehézségek”, de a kollégák ezeket mind megoldották. „Abban bízom”, hogy a most induló ciklus nyugodtabb lesz – folytatta, hozzátéve: „hinni kell és hinni lehet is a jóban”.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke arról beszélt, hogy a magyar köznevelésben „óriási muníció” van, mert rengeteg tehetséges pedagógus dolgozik az országban. A nemzetközi tanulmányi versenyek eredményei „magukért beszélnek” – hangsúlyozta. Hozzátette: az igazgatók kellő autonómiával rendelkeznek, így megvan a lehetőségük, hogy „merjenek nagyot álmodni, és azokat megvalósítani”.