Magyarország már most elérte a 2030-as energetikapolitikai célokat

„Magyarország törvényben megerősített vállalása, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 1990-hez képest legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ra. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött. Az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk, 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket” – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteki közleményében.

A közlemény szerint a HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adataiból megállapítható, hogy a legnagyobb arányú kibocsátás-csökkenést iparági bontásban az energiaszektor produkálta tavaly 11 százalékkal. A nagyobb erőművek és fűtőerőművek kibocsátása a tudatos fogyasztói magatartásnak és az enyhe téli időjárásnak is betudhatóan ötödével esett vissza.

A zöld átállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése közel másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt.

Hozzátették: a legnagyobb kibocsátók közé tartozó közlekedésben a korábbi évek emelkedő tendenciáját 2023-ban nagymértékű, 7,1 százalékos csökkentésbe sikerült átfordítani. Az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerben nyilvántartott leginkább szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben. A végleges kibocsátási adatok 2025 nyarán lesznek majd elérhetők.

Az Eurostat augusztusi közleménye szerint Magyarország 2024 első negyedévében a tagállamok első harmadába tartozott a kibocsátás-csökkentésben. Magyarország az idei első három hónapban is úgy tudta mérsékelni az ÜHG-kibocsátását, hogy gazdasági teljesítményét növelte.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter (Fotó:hirado.hu/ Horváth Péter Gyula).

Uniós összevetésben Magyarország az európai élvonalba került az egy főre jutó kibocsátás mértékével, amely a 2022-höz képest kimutatható 8 százalékos mérséklődéssel jelenleg 5,6 tonna CO2 egyenértéket tesz ki

– hangsúlyozták a közleményben.

Lantos Csaba kiemelte: „az eredmények látványosan igazolják Magyarország elkötelezettségét a klímavédelmi célok teljesítése mellett, fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé vezető úton. A sikerhez érdemben hozzájárultak a kormányzati erőfeszítések egyebek mellett a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzésében, az energiahatékonyság fokozásában, az ipar és a közlekedés zöldítésében. Az Energiaügyi Minisztérium az eddigi teljesítmény alapján, a teremtett környezet és a jövő nemzedékek életminőségének védelme érdekében klímavállalásunk fokozását javasolja. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra”.

A magyar EU-elnökség központi témája az európai versenyképesség javítása, amit az energetikában is érvényesíteni kell – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban az uniós energiaügyi miniszterek informális ülése után.

A tárcavezető hangsúlyozta: a versenyképesség fokozása érdekében kulcsfontosságú az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsődleges energiaforrások használatában az Európai Unió még mindig több mint 60 százalékban külső országoktól függ.

„Magyar kezdeményezésre vették napirendre a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos lehetőségeket. Ez a megújuló energiaforrás áramtermelésre vagy fűtésre is használható, és folyamatosan rendelkezésre áll, szemben az időjárásfüggő megújulókkal, a nap- és a szélenergiával, amelyek egyébként szintén nagyon hasznosak”

– fejtette ki Lantos Csaba. Hozzátette, hogy a tagállamok átlagosan kevesebb mint 1 százalékát használják ki a geotermikus lehetőségeknek, ezen a területen nagy a mozgástér.

Az uniós tagállamoknak június 30-áig kellett elkészíteniük nemzeti energia- és klímatervüket, amelyben összefoglalták, milyen lépéseket tesznek a közös európai karbonsemlegességi célok elérése érdekében. A miniszter felidézte, hogy az Európai Unió 2050-re vállalta a karbonsemlegesség elérését, ehhez 2030-ra meg kell valósítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 1990-hez képest. „A célokban nincs vita, a tagállami dokumentumok alapján pedig ebben a félévben várhatóan kiderül, hogy a 2030-ra kitűzött célok tarthatóak-e, illetve megvalósításuk érdekében milyen további lépéseket kell tenni” – fogalmazott.

„Az energiaágazat versenyképessége kulcskérdés Európában, de a magasabb európai energiaárak miatti versenyhátrányt úgy kell ellensúlyozni, hogy a tagállamok nem mondanak le a dekarbonizációs célokról”

– hangsúlyozta.

A miniszter közölte: az ülés résztvevői folytatták a két korábbi EU-elnökségi ciklusban megkezdett megbeszélést az európai áramhálózat jövőjéről. Ismertette, hogy évente 67 milliárd eurót kellene Európában az áramhálózat fejlesztésére fordítani a globális versenyképességi és a karbonsemlegességi célok elérése érdekében, valamint a pénzügyi források mellett összehangolt uniós szabályozásra is szükség van.

Lantos Csaba előremutatóaknak értékelte az uniós energiaügyi miniszterek informális ülésén folytatott szakpolitikai vitákat.