tóth gabi
Erről beszélt a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Magyar jövő nincs magyar gyerekek, fiatalok nélkül – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap Geresdlakon.
Potápi Árpád János a Baranya vármegyei település Szent István-napi ünnepségén úgy fogalmazott, a legfontosabb az, hogy „a nemzetet úgy erősítsük meg, hogy az utánunk jövő generációk is mindazt meg tudják élni, amit mi megéltünk az elmúlt években, évtizedekben, ebben történelmi felelősségünk van.” Kiemelte, augusztus 20-a a nemzeti összetartozás napja is, hiszen bennünket magyarokat összeköt, annak ellenére, hogy különböző országokban élünk, de arra gondolunk, hogy
Felidézte: Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg;
Szentté avatása 1083. augusztus 20-án történt, ünneplése erre a napra tevődött át. Augusztus 20. a legrégebbi magyar ünnep, amelyről minden társadalmi rendszerben megemlékeztek – jegyezte meg. Emlékeztetett: Szent István csaknem 41 éves uralkodása alatt olyan mélyre ható változásokat vitt végbe, amelyek máig meghatározzák az egyházi és a világi mindennapjainkat. Ő alakította ki az egyházszervezetet, a mai közigazgatás alapjait, az addigi törzsi-nemzetségi társadalomból modern, keresztény országot hozott létre.
Az államtitkár köszöntötte az alkalomból Geresdlakra érkezett székely szentegyházi gyermekkórust. Az ünnepséget a 700 fős községhez tartozó Kisgeresden tartották. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten Matis Géza hímesházai plébános szentelte meg az új kenyeret, amit Potápi Árpád János és Habjánecz Tibor független polgármester vágott fel.
A Kárpát-medence együtt élő nemzetei csak Szent István egyetemleges örököseiként együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Nagykaposon, ahol ünnepi beszédet mondott az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap.
A Felvidék egyik legkeletebbre fekvő magyarlakta településén, a helyi református templomban tartott, istentisztelettel egybekötött megemlékezésen az Országgyűlés elnöke beszédében felidézte a honfoglalás korszakát lezáró pozsonyi csata, valamint a keresztény magyar állam megalapításának történetét, illetve a magyar történelem több más jelentős eseményét. Rámutatott: a honfoglalás kora óta a saját rendjében és szabadságában élni akaró magyarság minden nemzedékét megkísértik és próbára teszik a különféle idegen birodalmak azon törekvései, hogy felszámolják a magyar szabadságot, megtörjék a magyar életet, hogy elűzzék, vagy akár kiirtsák a magyarokat.
Hozzáfűzte: bár Magyarország a történelem során változott, területe néha megnagyobbodott, olykor megkisebbedett, néha megszállták, néhányszor úgy tűnt, hogy elpusztul, az országnak mindig volt ereje, hogy megtalálja a megmaradás és az újrakezdés ösvényeit.
– világított rá Kövér László. Kifejtette: a magyarok e több mint ezer év alatt szinte már mindent láthattak: gyarapodást, hanyatlást, háborúkat, a Kelet öldöklését, de azt is, hogyan hagyja őket cserben a Nyugat és azt is, hogy a Nyugat és Kelet birodalmai egymással összefogva miként fojtották vérbe a szabadságharcukat. „Napjainkban pedig azt látjuk, hogy az európai nemzeti államokat, mint közhatalmakat a legtöbb államét felülmúló gazdasági erőt koncentráló globális magánhatalmak miként akarják túszul ejteni; az európai eszményeinket – a békét, a demokráciát, a jólétet és a keresztény gyökérzetű kultúrát – korábban megtestesítő Európai Uniót pedig miként akarják ugyanazon erők a háború, a diktatúra, az elszegényítés és a keresztényellenesség eszközévé tenni” – emelte ki Kövér László.
Megjegyezte: soha nem volt könnyű az élet a Kárpát-medencében, s most a harmadik világháború kitörésével fenyegető időkben sem az, azonban a magyaroknak Szent István eszmei hagyatéka a legnehezebb időkben is mindig biztos utat mutatott, és most sincs másként. Hangsúlyozta: a magyaroknak, mint a Kárpát-medencében ma is legnagyobb lélekszámban élő nemzetnek, a jövő kérdésének megválaszolásában a lélekszámukkal arányos a felelősségük, s a magyarok válasza az, hogy
Leszögezte: a minden európai nemzeti államot felszámolni akaró és erőforrásaik kisajátítására törő globális magánhatalmakkal szemben csak a nemzeti identitást védő államoknak van esélyük megmaradni.
– jelentette ki Kövér László.
Kifejtette: a mindezt előkészítő műveletnek a következményei mindazon abnormalitások, amelyeket politikai, gazdasági vagy kulturális területen napjainkban az Európai Unióban látni lehet.
– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: csak a nemzeti közösségek identitását tiszteletben tartó és egymással együttműködni képes államoknak lesz kellő ereje a közös fenyegetéssel, globális magánhatalmakkal szembeni önvédelemre és talpon maradásra. Az istentisztelettel egybekötött megemlékezést követően a református templom melletti parkban a rendezvény résztvevői megkoszorúzták az államalapító Szent István ott álló szobrát.
Szent István korában válaszút elé került az ország, akkor is „a megmaradásunk volt a tét”, és ma sincs ez másként – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal által államalapító Szent István király tiszteletére rendezett ünnepségen.
Latorcai Csaba a Miskolci Nemzeti Színházban arról beszélt, hogy zavaros időket élünk, zavaros ideológiák, békétlenség és ezzel együtt „a halál kultúrája által táplált” jövőtlenség uralkodik Európa felett, amely korábban szebb időket élt meg.
Ez a káros és romboló kultúra beszivárog a mindennapi életünkbe, nemzeteket és népeket fordítva egymás ellen – fűzte hozzá.
Az államtitkár kijelentette:
Megjegyezte azt is, hogy szinte egyedül Magyarország áll ki a béke szükségessége mellett.
Latorcai Csaba leszögezte, akik nemzeti és keresztény alapokon próbálják az agóniából kivezetni és újjászervezni a kontinens életét, azok háborúpárti gyűlöletrohammal találják magukat szemben.
– emelte ki az államtitkár.
Kitért arra: a magyar elnökség célja az, hogy a tagállamokkal közösen dolgozva tegyék újra naggyá Európát. Aláhúzta, a kormány meggyőződése, hogy erős, önvédelmi reflexeit visszanyerő és azt következetesen megtartó Európára van szükség, ami a békésen együttműködő, de államainak szuverenitását megtartó közösségre épül. Mindennek a fundamentuma az a keresztény hit és kultúra, aminek életképességére az évezredes történelmi értékek szolgálnak bizonyítékul – tette hozzá.
Kijelentette, a történelem ismét választás elé állítja a nemzetet. Szerinte megmaradásunk mellett egész Európa jövője a tét. A lelki, szellemi és morális megújuláshoz bátorságra, bölcsességre és szilárd hitre van szükség – mondta Latorcai Csaba.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal ünnepségén Alakszai Zoltán főispán megköszönte a mintegy kétezer-hatszáz munkatárs munkáját. Azt mondta, ők az állampolgárok és a haza érdekét szolgálják.
Hangsúlyozta, Szent István király intelmei ma is olyan erkölcsi és kormányzati alapelveket tartalmaznak, amik irányt mutatnak a kormánytisztviselők számára.