Lukasenka szerint rövidesen kisöprik az ukrán csapatokat

A kijevi vezetés az oroszországi Kurszk megyében indított műveletével emelte a tétet, előnyösebb tárgyalási helyzetet remélve ettől a tárgyalások esetleges megindulásakor, most azonban ez a taktika nem vált be – mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Rosszija-1 orosz állami televíziónak vasárnap adott interjújában.

„Egyet értek Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésével, hogy a tét emeléséről folyik a harc. Hogy ők (a kijevi vezetés) erősebb helyzetbe akarnak kerülni, ha netán megkezdődnek a tárgyalások. A Nyugat is azt mondja, hogy Ukrajnában erről álmodoznak. Felmerül azonban egy másik kérdés: ebben és az ehhez hasonló helyzetekben, ki ülne le velük tárgyalni? Ezért a tétet emelni helytelen, ez nem az a helyzet” – fogalmazott Lukasenka. „A veszély abban áll, hogy egy ilyen eszkaláció Ukrajna részéről kísérlet lehet arra, hogy Oroszországtól aszimmetrikus választ provokáljon ki.”

„Tegyük fel nukleáris fegyverek bevetését. Pontosan tudom, hogy Ukrajnában nagyon örülnének annak, ha Oroszország, vagy mi taktikai atomfegyvert használnánk.”

„Boldogok lennének. Mert akkor bizony aligha maradnának szövetségeseink. Egyáltalán nem maradnának még velünk együttérző országok sem” – mondta. Lukasenka beszélt arról is, hogy Moszkva és Minszk látja veszélyét nyugati országok katonai egységei közvetlen beavatkozásának Ukrajnában. Meggyőződését fejezte ki, hogy

az orosz hadsereg „ki fogja söpörni” az ukrán alakulatokat a Kurszki területről.

Beszélt egyben arról is, hogy a mozgósítás elől menekülő ukrán hadköteles korú férfiak részben Fehéroroszországon keresztül próbálnak eljutni Nyugatra. Lukasenka elmondta, hogy jelenleg az ukrán fegyveres erők több mint 120 ezer katonája állomásozik Ukrajna Fehéroroszországgal közös határán. „Látván agresszív politikájukat, mi is a határ mellé telepítettük saját csapatainkat” – közölte.

„A fehérorosz-ukrán határ úgy van aláaknázva, mint még soha. Ilyen aknásítás mellett még nem volt háború. Most átkelni a határon csak nagyon nagy veszteségekkel lehetne (az ukrán erőknek)”

– tette hozzá. Lukasenka szóvá tette, hogy az esetleges új béketárgyalások alapját a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások képezhetnék, figyelembe véve az az óta bekövetkezett területi változásokat.

Az orosz légvédelem Kurszk, Belgorod és Rosztov orosz megyék ellen indított öt ukrán drónt semmisített meg vasárnapra virradóra – közölte a moszkvai védelmi minisztérium Telegram-oldalán.

A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov arról számolt be, hogy az egyik megsemmisített drón roncsai miatt dízelolaj kapott lángra egy üzem raktárában, de személyi sérülés nem történt. Az orosz rendvédelmi szervekhez közeli Baza Telegram-csatorna beszámolója szerint egy rosztovi olajlerakatban keletkeztek károk.

Egy orosz légvédelmi rakétaüteg Marsz (Mars) fedőnevű parancsnoka

a vasárnap reggeli órákban egy ukrán Szu–27-es harci repülőgép és egy Mi–8-as katonai helikopter lelövéséről számolt be Zaporizzsja térségében.

Az orosz védelmi tárca közzétett vasárnap reggel egy videófelvételt egy állítólagos ukrán hadifogolyról. Az Olekszandr Makijevszkij, az ukrán nemzeti gárda egyik tagjaként bemutatott férfi arról beszélt, hogy az ukrán erők parancsnoksága azzal fenyegeti a katonákat, hogy Grad rakéta-sorozatvetőkkel mér csapást rájuk, ha megpróbálnak visszavonulni.

„Amikor a srácok, hogy életüket mentsék, el akarták hagyni állásaikat és visszavonulni, nekik egyenesen megmondták, hogy ebben az esetben Gradból kilőtt kazettás lőszerrel mérnek rájuk csapást, aztán pedig mindent a háború számlájára írnak” – állította a férfi a felvételen.

Közel állt a tűzszüneti megállapodáshoz Ukrajna és Oroszország, de a kurszki betörés véget vetett a katari közvetítésű tárgyalásoknak. Ez lett volna az első alkalom, hogy szemtől szembe találkozott volna egymással az ukrán és az orosz fél a sikertelen isztambuli megbeszélések óta.

Elérhető közelségben volt egy részleges tűzszüneti megállapodás Oroszország és Ukrajna között, de a kurszki betörés ezt megakadályozta – írja a The Washington Post diplomáciai forrásokra hivatkozva. A vezető amerikai újságnak  névtelenül nyilatkozó források szerint az ukrán és az orosz vezetés Doha közvetítésével állt a mérföldkőnek is tekinthető részleges tűzszüneti megállapodás előtt – amely elsősorban az energetikai infrastruktúra elleni légitámadások leállítását célozta –, azonban a tárgyalások a kurszki betörés hatására kudarcba fulladtak.

Közel több mint egy éve hajt végre folyamatosan drón- és rakétatámadásokat Oroszország az ukrán energetikai hálózat létesítményei ellen, mire válaszul a kijevi vezetés célba vette az orosz kőolajfinomító létesítményeket és szénhidrogén tározókat. A támadások hatására 15 százalékkal esett vissza Oroszország kőolajfinomítási kapacitása, valamint

világszerte megemelkedett a földgáz világpiaci ára.

Éppen ezért a katari közvetítéssel elindult tárgyalásokon résztvevők közül sokan joggal bíztak abban, hogy egy sikeres megállapodás akár a háború tárgyalásos lezárását is előrevetíthette volna. A Washington Post névtelenséget kérő forrásai alapján megjegyzi:

a tárgyalási hajlandóság jelentős elmozdulást jelentett a hadviselő felek részéről korábbi álláspontjuktól.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, csak akkor lehetséges a tűzszünet és a béketárgyalások elkezdése, ha Oroszország kivonja csapatait az általa ellenőrzött területekről, beleértve a Krím félszigetet is. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig arról beszélt, Kijevnek át kell adnia Moszkva részére a szóban forgó régiókat, beleértve azokat a területeket is, amelyeket jelenleg nem ellenőriz az orosz hadsereg.

A háború két éve alatt egyszer sem találkozott egymással szemtől szembe ukrán és orosz delegáció a kudarcba fulladt isztambuli megbeszélések és a fekete-tengeri gabonamegállapodás megkötése óta.

Ahogy számos, humanitárius folyosó kialakítására tett kísérlet is megbukott – teszi hozzá a Washington Post. A lap szerint a tárgyalások akkor omlottak össze, amikor az orosz fél értesült az ukrán erők betöréséről a kurszki területre, amelyet Moszkva eszkalációnak minősített. Ezt követően halasztották el a felek között közvetítő katariakkal a tárgyalásokat.

Oroszország ugyanakkor „nem kihátrált a tárgyalások mögül, csak időt kért” – mondta egy névtelenséget kérő diplomata a Washington Postnak.

A lap megkereste a kijevi vezetést is, akik viszont „a közel-keleti helyzettel” magyarázták a tárgyalások elhalasztását, ugyanakkor állításuk szerint az augusztus 22-én esedékes videókonferencián részt vesznek. Sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem reagált a Washington Post által leírtakra. A Fehér Ház ugyanakkor még korábban közölte:

az Oroszországgal való tűzszünet feltételeit egyedül Ukrajnának van joga eldönteni.

A megszólaltatott diplomata szerint mind Ukrajna, mind Oroszország készen állt a megállapodás megkötésére a kurszki támadás előtt, ugyanakkor a kijevi vezetés már előre szkepszisének adott hangot – az ukránok 20 százalék esélyt láttak – a tárgyalás sikerét illetően. A cikk végén megjegyzik: a szóban forgó megbeszélések és egy lehetséges megállapodás kérdése – amely a jelek szerint elmaradhat – tovább emelik a tétet Zelenszkij „hazárdjátékában.”

Minél később kezd béketárgyalásokba Ukrajna, annál rosszabb helyzetbe kerül a feltételeket illetően – jelentette ki az orosz állami televíziónak adott interjújában a volt orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be – hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint

„az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját”.

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.