Lezuhant egy amerikai vadászgép Ukrajnában

Lezuhant egy Ukrajna által használt F-16-os vadászrepülőgép hétfőn, amikor orosz légitámadások idején a célpontjához közeledett – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg.

Ez volt az első ilyen veszteség, amióta az amerikai gyártmányú gépek Ukrajnába érkezését augusztusban megerősítették.

A gép lezuhant, a pilóta meghalt, amikor orosz légitámadások idején az F-16-os a célpontjához közeledett – írta az ukrán hadsereg vezérkara a Facebookon közzétett közleményében.

„Az F-16-osok ”nagy hatékonyságot tanúsítottak„, és négy orosz robotrepülőgépet lőttek le. „Az egyik repülőgéppel elvesztettük a kapcsolatot, amikor egy újabb célpont felé közeledett. Később kiderült, hogy a gép lezuhant, a pilóta pedig meghalt” – áll a közleményben.

Ukrajna nem közölt adatokat F-16-os flottája nagyságáról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 4-én megerősítette, hogy az ukrán pilóták elkezdték a repülést az F-16-osokkal, amit mérföldkőnek nevezett a 29 hónapja indított orosz invázió elleni harcban.

Az elnök kedden azt mondta, hogy az F-16-osokat előző nap egy nagyobb, több mint 200 rakéta és drón bevetésével az energiaszektor ellen végrehajtott orosz támadás kivédésére vetették be.

A hétfői repülőszerencsétlenség feltehetően nem orosz támadás következménye, a lehetséges okot – a pilóta hibájától a gép meghibásodásáig – még mindig vizsgálják – közölte egy amerikai védelmi tisztségviselő.

Az ukrán erők három célpontra mértek csapást drónokkal szerdára virradóan orosz területen: két olajraktárt találtak el Rosztov és Kirov megyékben, valamint egy orosz csapatcsoport tüzérségi raktárát Voronyezs térségében – erősítette meg az ukrán vezérkar csütörtökön a Facebookon kiadott közleményében.

A kijevi katonai vezetés kifejtette, hogy Oroszország rosztovi régiójában az Atlasz nevű olajraktárra mértek csapást. „A támadás következtében a létesítmény tartályaiban tűz ütött ki, tűzoltó vonatok vettek részt a lángok megfékezésében. A feladatot az ukrán különleges erők és a katonai hírszerzés közösen hajtotta végre, együttműködve a védelmi erők más alakulataival” – tette hozzá a vezérkar.

Közölte még, hogy az említett egységek ezen felül csapásokat hajtottak végre a kirovi régióban található Zenit olajraktárban, és az orosz csapatok Nyugat elnevezésű tábori tüzérségi raktárában Oroszország Voronyezsi régiójában.

A kirovi régióban található Zenit olajraktár 1500 kilométerre fekszik az ukrán határtól.

Az ukrán hadsereg harkivi műveleti-taktikai csoportja arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz erők két harckocsival és néhány többcélú páncélozott szállító járművel megpróbáltak benyomulni a kelet-ukrajnai régióban lévő Vovcsanszk városának központi részébe, de veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak.

Szerhij Liszak, a szomszédos Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét tüzérséggel támadták Nyikopol városát, a támadásban egy ember életét vesztette, öt pedig megsebesült.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt csütörtökön, hogy az előző nap során az orosz erők 15 kistérséget ágyúztak a régióban, illetve magát a megyeszékhelyt, Herszon városát. A támadások következtében öten sérültek meg.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a közösségi oldalakon közölte, hogy

éjszaka az ukrán légvédelem az Ukrajnát támadó 74 csapásmérő drónból 60-at megsemmisített, valamint öt rakétából kettőt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ) működő ukrán állandó képviselet közölte, hogy az orosz rakéta- és dróntámadások miatt négy atomerőművi blokkot ideiglenesen lekapcsoltak a hálózatról: a rivnei atomerőmű egyes, hármas és négyes, valamint a dél-ukrajnai atomerőmű hármas blokkját.

Ezzel egyidőben az utóbbi erőmű blokkjainak teljesítményét összesen 1800 megawattra csökkentették. A képviselet felkérte a NAÜ-t, hogy haladéktalanul juttassa el ezeket az információkat a szervezet minden tagjához.

Ukrajna bevetheti a holland F-16-os vadászrepülőgépeket orosz területen, „nem szabtunk meg semmilyen korlátozást ezek használatára és hatótávolságára vonatkozóan”, feltéve, hogy betartják a nemzetközi háborús szabályokat – jelentette ki Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka csütörtökön a holland sajtónak nyilatkozva.

Hozzátette, hogy ezzel amerikai kollégái is egyetértenek. „Nekik másféle korlátozásaik vannak, de más fegyverrendszereket is szállítottak. (…) Egy oldalon állunk, és azt támogatjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Úgy gondolom, minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy ez megtörténjen” – jelentette ki.

Hollandia már 24 F–16-os repülőgépet bocsátott Ukrajna rendelkezésére.

Eichelsheim hangot adott annak a véleményének is, hogy Ukrajna jelenlegi támadása egy orosz terület ellen „gyakorlatilag zseniális”. „Az ukrán erők nagy területet foglaltak el, új technikákkal, elég gyorsan. Ezzel dilemmát teremtettek (Vlagyimir) Putyin elnök számára” – fogalmazott.

Az oroszországi kurszki régióban folytatott hadművelet augusztus 6-i kezdete óta az ukrán erők több mint száz települést vontak ellenőrzésük alá.

Eichelsheim szerint most az a kérdés, hogy Ukrajna hogyan használja ki pozícióját Kurszkban.

„Használhatja alku tárgyaként, a béketárgyalásokon, vagy arra használja, hogy az orosz erőket kikényszerítse a donbászi régióból? Nem számítunk arra, hogy ez utóbbi megtörténjen, így az idő majd eldönti, hogy a hadműveletnek milyen mértékű stratégiai hatása van” – jelentette ki.

A közelmúltban módosította az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját Joe Biden amerikai elnök. Az eredeti hírek szerint Washington a kínai atomarzenált célkeresztbe állítva hozta meg a döntést, a Fehér Ház azonban tagad. Mindeközben magasrangú orosz tisztviselők és Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, hogy zajlik az orosz nukleáris doktrína kiigazítása.

Az orosz hatóságok most igazítják ki az atomfegyverek bevetésének doktrínáját – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jemeni külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette: „Az amerikaiak úgy gondolkodnak a harmadik világháborúról, hogy az egy olyan esemény, amely – ha ne adj’ isten, megvalósul – csak Európát érintheti.”

„Ugyanakkor ebben a helyzetben fontos megjegyezni, hogy nekünk is megvannak a saját forgatókönyveink, beleértve a nukleáris fegyverek bevetésének doktrínáját is, amely egyébként jelenleg is kiigazítás alatt áll, és amivel maguk az amerikai tisztviselők is tisztában vannak.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén jelentette be, hogy Oroszország módosíthatja az atomfegyverek használatának doktrínáját. Az orosz elnök ugyanekkor tette hozzá, hogy

a kiigazítás az atomfegyverek bevethetőségi ingerküszöbének csökkentését irányozhatja elő.

Elmondása szerint jelenleg is zajlik az alacsony teljesítményű nukleáris robbanófejek fejlesztése, amelyek bevetését nyugati katonai szakértők sem ellenezhetik, mivel szerintük az általuk okozott károk alulmúlhatják a jelenleg hadrendben lévő taktikai és stratégiai csapásmérőegységek pusztítóképességét. Washington reagált az orosz vezető által elmondottakra, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának képviselője a RIA Novosztyinak úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok készenáll arra, hogy tárgyaljon Oroszországgal a nukleáris kockázatokról és a fegyverzet-ellenőrzésről, az ukrán válságra való hivatkozás nélkül. A képviselő hozzátette: olyan megállapodás megkötésében gondolkodnak, amely a START-egyezmények örökébe léphet. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ugyanakkor kijelentette:

Moszkva csak  akkor tér vissza a START-egyezményhez, ha Washington felhagy ellenséges magatartásával.

Kifejtette: az orosz nukleáris doktrína ugyanis olyan megfogalmazásokat tartalmaz, amelyeket a „különleges katonai hadművelet” (az orosz katonai-közjogi zsargon az ukrajnai háborúra – a szerk) szétfeszíthetnek, mivel manapság már túl általánosnak tekinthetők.

Joe Biden szintén módosította az amerikai atomstratégiát

Módosította az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiáját Joe Biden amerikai elnök, innentől fogva Kínát tekintik első számú fenyegetésnek Oroszország helyett  – írta meg augusztus 20-án a The New York Times. A vezető amerikai politikai újság szerint a változtatást egyrészről az amerikai fegyveres erőknek egy Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával vívott és „lehetségesnek” ítélt, koordinált nukleáris összecsapásra való felkészítése, másrészről a kínai atomarzenál növekedésének várható üteme indokolja.

A The New York Times ugyanis kifejti:

a Pentagon arra készül, hogy a következő évtizedben a kínai atomarzenál méretében és kiterjedésében is felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal.

Az úgynevezett nukleáris felhasználási iránymutatást négyévente felülvizsgálják. Tartalma szigorúan bizalmas, elektronikus másolata nincs, kizárólag fizikai hordozón rögzítik, korlátozott számú másolataihoz pedig a Pentagon kijelölt tisztviselőinek van csak hozzáférése. Joe Biden amerikai elnök még júliusban, alig pár nappal az elnökjelöltségtől való visszalépése előtt erősítette meg, hogy módosította az amerikai stratégiát.

„Igen, módosítottam, de még nem állok készen arra, hogy részletesen beszéljek erről a nyilvánosság előtt”

– mondta Biden.

Vipin Narang, az amerikai védelmi minisztérium korábbi tisztviselője pedig a következőképpen nyilatkozott: „Az elnök  a közelmúltban adta ki a nukleáris fegyverek alkalmazásának módosított útmutatóját, amely az államot többszereplős nukleáris hadviselésre készíti fel.” Pranay Vaddi, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának főigazgatója szintén hivatkozott a dokumentumra még júniusban, amikor annak a lehetőségét vizsgálták, hogy készen áll-e az Egyesült Államok arra az esetre, ha egy eszkalációs spirálnak köszönhetően, hagyományos és atomfegyverek vegyes felhasználása révén atomkrízisek robbannának ki sorozatban vagy egyszerre, egy időben.

Pranay Vaddi szerint a dokumentum arra az álláspontra helyezkedik, hogy a koordinált orosz–kínai–észak-koreai fenyegetésre az Egyesült Államoknak egyszerre és egy időben kell reagálni. A módosítás további indoklása a kínai nukleáris arzenál fejlődésében keresendő, az amerikai hírszerzés szerint

a kínai atomfegyverkészletek a vártnál gyorsabb ütemben növekednek.

Hagyományosan a szóban forgó amerikai atomstratégia Moszkva nukleáris képességihez volt igazítva. Azonban a Pentagon 2023-as előrejelzése szerint Kína 2030-ra ezerre, 2035-re pedig ezerötszázra növelheti atomfegyvereinek teljes számát. Ráadásul a legfrissebb jelentések szerint Peking már most az amerikai előrejelzések előtt jár, erre utalnak azok a műholdképek, amelyek három új rakétasiló beüzemelését rögzítették.

A Fehér Ház tagadta, hogy a stratégia módosítása bármely létező ország vagy entitás ellen szólna.