Korlátozzuk-e Szlovákiával az ukrán áramszállítást?

Az M1 információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek déli Híradójában.

Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán-magyar határon megy keresztül.
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a műsorba elmondta: ma Ukrajnának a legnagyobb energetikai problémája a villamosenergia-rendszerben van. A háború kezdete óta az ország elveszítette a saját villamosenergia-termelőkapacitásának háromnegyedét, ezért időről időre hosszantartó, nem tervezett áramszüneteket kell tartaniuk.

Mint magyarázta, az előbbi problémát a villamosenergia-import felpörgetésével képesek valamelyest kezelni. Az ukrán importban a Magyarországon keresztül érkező villamosenergia aránya számos időszakban meghaladta a 40-42 százalékot – mondta Hortay Olivér, rámutatva: tehát ennek a mennyiségnek a kiesése nagyon súlyos következményekkel járhatna Ukrajna ellátására nézve.

Mint a Híradóban elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül.

Mint ismert, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba. A magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából – emlékeztettek.

Hortay Olivér mindezek kapcsán arról beszélt: a társulási megállapodásban – amelyre hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál – „szó szerint szerepel az, hogy a felek nem korlátozhatják egymás importját, exportját és nem korlátozhatják a tranzitot.”

Innentől kezdve magától értetődő, hogy Ukrajna lépése jogellenes és az Európai Bizottságnak azonnal konzultációs fórumot kellene összehívnia. A bizottság ezt – csütörtöki információk alapján – mégsem kezdi meg arra hivatkozva, hogy nem áll fenn közvetlen ellátásbiztonsági kockázat, továbbá a két ország az orosz olajat képes lenne helyettesíteni a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezetéken – mondta.

Hortay Olivér kifejtette:

egyrészt a Lukoil biztosítja a százhalombattai finomító olajigényének harmadát, a pozsonyi finomító igényének pedig 45 százalékát.

„Ha ennek kiesése nem okoz ellátásbiztonsági kockázatot, akkor nem világos, hogy mi okozna” – fogalmazott.

Hortay Olivér megjegyezte azt is, hogy az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, és a két ország együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak. A horvát vezetés valamilyen kémiai eljárásra hivatkozva 14 millió tonnáról beszélt, de nem tiszta, hogy pontosan hogyan gondolják ezt megvalósíthatónak – tette hozzá.

Miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt? – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter keddi Facebook-bejegyzésében annak kapcsán, hogy Magyarország már több mint egy hete Szlovákiával közösen kezdeményezte az Európai Bizottság fellépését az ügyben.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat.

Véleménye szerint ennek két oka lehet: az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben, vagy nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.

„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.

Újabb nyomásgyakorlás Ukrajna és Brüsszel felől, hogy álljunk be a háborúpártiak sorába: Ukrajna most az olajszállítással zsarolja Magyarországot, Brüsszel pedig ezt hagyja – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a Facebook-oldalán.

Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: a közelmúltban megjelent a sajtóban, hogy egy június végén hatályba lépett ukrán elnöki rendelet miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a MOL felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot tranzit céljából.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Lukoil a legnagyobb szállító azon orosz cégek közül, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül nyersolajat szállítanak Magyarországra.

Az ukrán lépés azért is jelentős, mert a Lukoil a MOL orosz nyersolajimportjának, az évi 6-6,2 millió tonna körüli mennyiségnek mintegy a harmadát teljesíti, aminek kiesése problémákhoz vezethet – hangsúlyozta.

Zsigmond Barna Pál döbbenetesnek nevezte, hogy míg Brüsszel akár a migráció, akár a háború és béke kérdésében a szolidaritás megsértésével vádolja Magyarországot, most épp maga Brüsszel fordít hátat az unió két tagállamának is.

Hangsúlyozta, hogy

Ukrajna példátlan lépésére, amely két EU-s ország kőolaj ellátását sodorja veszélybe, az unió vezetése érdemben ezidáig nem reagált, nem hajlandó kiállni Magyarország és Szlovákia érdekeinek védelmében.

Az államtitkár szerint Brüsszel „időhúzásra játszik”, és ahelyett, hogy azonnali intézkedéseket tenne az ukrán fél egyoldalú, az EU és Ukrajna közötti Társulási Megállapodásban foglaltakkal is ellentétes lépésének mielőbbi tisztázása érdekében, a bizottság a magyar és a szlovák féltől várja annak igazolását, hogy az ukrán fél ellenséges és súlyosan jogsértő magatartása milyen hatással lesz az érintett tagállamokra.

Úgy folytatta, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti Társulási Megállapodás szerint Ukrajna nem szakíthatja meg az energiahordozók tranzitját Ukrajnán keresztül az EU tagállamaiba.

A törvénytelen és jogszerűtlen ukrán döntés nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti hosszú távon – emelte ki Zsigmond Barna Pál.

A politikus felháborítónak nevezte, hogy Ukrajna ezt a lépést akkor teszi, amikor Magyarország a történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrán menekültek megsegítésére. Ezt a tényt még maga Philippe Leclerc, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának európai igazgatója is elismerte – fűzte hozzá.

„Brüsszel ismét felfedte a valódi arcát, ideológiai alapon támogatja Ukrajnát, és hátat fordít saját tagállamainak, mivel hazánk ki mer állni a mielőbbi békekötés szükségessége mellett, a föderalizmus elkötelezett, neoliberális sorosista híveivel szemben harcol a tagállami szuverenitás védelme mellett, és nem fél megvédeni saját határait az illegális bevándorlással szemben” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál, hozzátéve, hogy jól látható, hogy Brüsszelből egy újabb háborúpárti összejátszás történik.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy Ukrajna, amely az EU tagja kíván lenni, ennyire barátságtalan lépéssel kívánja zsarolni Magyarországot és Szlovákiát, és ehhez az Európai Bizottság még asszisztál is, ugyanis hazánk és Szlovákia kőolajtartalékaira hivatkozik, elbagatellizálva a helyzet jelentőségét.

A bejegyzés végén úgy fogalmazott, hogy a megoldást keresve, hazánk Szlovákiával együtt választottbírósági eljárás előtti konzultációs folyamatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál, bízva abban, hogy az a végén mégis azon tagállamok mellé áll, amelyek segítésére eredendően létrejött.

Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét – közölte az uniós végrehajtó testület az X közösségi oldalon szerdán, lényegében kifogásokat keresve.

Az uniós bizottság üzenetében azt írta: felvették a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, várják a részletes válaszokat. Ezek az információk – mint kiemelték – szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. „Figyelemmel követjük a helyzetet, kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – fogalmaztak.

Az EU már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek

– tették hozzá.

Korábban, az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt közölte: nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre.

Olof Gill közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”.

Megjegyezte: az uniós bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az EU olajellátására.

„Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében”, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta a szóvivő.