Kijev így indokolja a kurszki támadást

Ukrajna „méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.

„Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba” – írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X közösségi portálon.

Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, kijevi állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.

Kijev több indokot is mondott a támadásra. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt „ütközőzónát” akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket. Az ukrán vezetés az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál „cserealapként” akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.

A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők „gyors ütemben nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására.

Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át, vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el.

„Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magukat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek” – írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon.

A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni.

A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és „harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.

Dick Schoof holland miniszterelnök pénteken kijelentette: Hollandia azután is változatlanul támogatja Ukrajnát, hogy Németország ukrán állampolgárokat gyanúsít az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakció végrehajtásával.

Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz.

Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy együttműködött ebben az ügyben Ukrajnával.

Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.

Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök, és leszögezte: kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit.

„Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő” – fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához.

„Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett” – szögezte le ő is, és ugyanígy foglalt állást Caspar Veldkamp külügyminiszter.

A két gázvezetéket – amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba – 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében. A német ügyészség a héten egy ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot az ügyben. Az ukrán elnöki hivatal viszont csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy Kijevnek köze lenne a szabotázsakcióhoz.

Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében német indítványra körözött ukrán állampolgár elhagyta Lengyelországot – közölte szerdán Anna Adamiak, a lengyel főügyészség szóvivője.

A német média szerdai közlése szerint a német főügyész az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen. A gyanúsított, Volodimir Z. utolsó ismert tartózkodási helye pedig Lengyelországban volt.

Anna Adamiak a PAP hírügynökségnek elmondta: a német ügyészség továbbította Varsónak a Volodimir Z. ellen kiadott európai elfogatóparancsot, a lengyel ügyészség ezt követően lépéseket tett a gyanúsított tartózkodási helye megerősítése érdekében.

Arra jutottak, hogy Volodimir Z. elhagyta Lengyelország területét. A lengyel határőrségtől nyert információk szerint a lengyel-ukrán határon át távozott – közölte a szóvivő. Hozzátette: a határellenőrzés idején a gyanúsított nem szerepelt az európai elfogatóparancs által körözöttek adatbázisában.

A német média szerint az ügyészség két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsít, akik búvárként vehettek részt a gázvezeték megrongálásában.

2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg a balti-tengeri Északi Áramlat 1 és 2 német-orosz gázvezetéket. Korábban, az ukrajnai háború kitörése után Oroszország leállította az Északi Áramlat-1 vezetéken történő németországi szállításokat. Az ukrajnai háború miatt az Északi Áramlat-2-t nem is állították működésbe.

Az orosz védelmi minisztérium  közölte, hogy az orosz erők ismét az ellenőrzésük alá vonták Krupec települést a Kurszki területen, amelyre kilenc nappal ezelőtt ukrán csapatok hatoltak be.

A dél-oroszországi terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov pedig közölte, hogy az orosz hatóságok egy újabb olyan járás kiürítését rendelték el, amely részben az ukrán csapatok ellenőrzése alatt van. A Gluskovi járásban élő lakosokat biztonságba kell helyezni – írta a kormányzó internetes bejegyzésében.

Az ukrán határtól mintegy 10 kilométerre fekvő járásban több mint 17 500 állandó lakos élt a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború előtt. A Gluskovi járás mintegy 150 kilométerre található a terület székhelyétől, Kurszktól.

Szmirnov közlése szerint a reggeli órákban ismét légiriadó volt ukrajnai rakétaveszély miatt a Kurszki területen.

A kormányzó felszólította az érintett lakosokat, hogy vonuljanak biztonságos helyre. Hozzátette, hogy már több mint 120 ezer embert szállítottak biztonságosabb körzetekbe.

Oroszország a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki terület határ menti térségeit terrorellenes harci övezetnek nyilvánította, így a hadsereg több embert és felszerelést vonultathat itt fel.

A Belgorodi területen a kormány nemzeti szintűvé emelte a helyi vezetés által előző nap regionális szintűként elrendelt szükségállapotot.

A határ menti területek biztonságáról szóló értekezleten csütörtökön Andrej Belouszov védelmi miniszter bejelentette, hogy további csapatokat és eszközöket vezényelnek a szóban forgó térségbe, hogy megvédjék a lakóikat és a létesítményeket az ukrán támadásokkal szemben.

Oroszország azt is bejelentette, hogy több települést elfoglalt a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők több győzelmet arattak a frontvonal mentén Harkivtól Luhanszkon át Donyeckig. Elfoglalták a Donyeck megyei Pokrovszktól mintegy 15 kilométerre fekvő Ivanivka falut is, jelentős előrelépést téve a Pokrovszkba vezető út ellenőrzése felé. A háború előtt 60 ezer lakosú Pokrovszk a Csasziv Jar és Kosztyantinivka közötti, stratégiai fontosságú útvonalon fekszik.

Az oroszországi Kurszk megye területére behatolt ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg akarták kaparintani – közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a Rosszija 1 televízióban.

„Céljuk eredetileg Kurszk megye megszerzése volt… tervezték ezenfelül megkaparintani Belgorod megye egy részét is, az volt ugyanis az elképzelésük, hogy villámtámadásuk megállíthatatlan lesz” – mondta.

Arról is beszélt, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 12 ezer tagja hatolt be orosz területre, és szerinte sokan közülük zsoldosok voltak.

„A területre behatoltak száma nagyjából 12 ezer fő. Ezek olyan zászlóaljak és dandárok megmaradt alakulatai, amelyeket a frontvonal különböző pontjairól vontak össze és dobtak át ide. És persze a külföldi jelenléttel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve sok volt köztük a külföldi. Mindenhol lengyel, angol és francia beszédet lehetett hallani” – ismertette, hozzátéve, hogy „a zsoldosok” többségével végeztek.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az eszkalációt szolgálja és komoly következményei lesznek annak, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán erők amerikai fegyvereket használnak. „Nagyon világosan megmondtuk ezt amerikai kollégáinknak” – fűzte hozzá.