Iránt óva intik a válaszcsapástól

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy „nem lehet további késlekedés” a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokban, és óva intették Iránt és szövetségeseit a konfliktus „további eszkalálásától”.

„A harcoknak azonnal véget kell vetni, és a Hamász által még mindig fogva tartott túszokat szabadon kell engedni” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök, támogatásukról biztosítva amerikai, egyiptomi és katari kollégáik felszólítását „a tárgyalások azonnali folytatására”.

A nyilatkozatot több mint nyolc hónappal azután adták ki, hogy a felek között kiéleződött a konfliktus: a Hamász szélsőséges palesztin szervezet tavaly október 7-i, 1198 halálos áldozatot követelő terrortámadása után az Izrael által megtorlásként végrehajtott offenzívával kiváltott összecsapások csaknem 40 ezer emberéletet követeltek a Gázai övezetben, ahol 111 túszt még mindig fogva tartanak, bár közülük az izraeli hadsereg szerint 39-en már meghaltak.

„Egyetértünk abban, hogy nem lehet további késedelem” – tették hozzá az európai vezetők, akik „mély aggodalmuknak” adtak hangot „a feszültségek fokozódása miatt a térségben”.

A Hamász két magas rangú vezetőjének meggyilkolására utalva

felszólították Iránt és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak a megtorló támadásoktól.

Párizs, London és Berlin szerint „egyetlen ország vagy nemzet sem nyerészkedhet egy újabb eszkalációval a Közel-Keleten”.

A három európai ország ezért felszólította Iránt és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak az olyan támadásoktól, amelyek a regionális feszültségeket súlyosbítanák, és veszélyeztetnék a tűzszünet elérésének és a túszok szabadon bocsátásának a lehetőségét. „Nekik kell viselniük a felelősséget azokért az akciókért, amelyek veszélyeztetik a béke és a stabilitás lehetőségét” – írták a vezetők.

Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Keir Starmer elismerően nyilatkozott a közvetíteni igyekvő Egyesült Államok, Katar és Egyiptom legújabb erőfeszítéseiről a 10 hónapja tartó háború lezárása érdekében.

„Üdvözöljük katari, egyiptomi és egyesült államokbeli szövetségeseink fáradhatatlan munkáját a tűzszünet kidolgozására és a foglyok kiszabadítására” – írták.

Az európai vezetők nyilatkozata pár nappal követte Joe Biden amerikai elnök, Abdel Fattáh esz-Sziszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad al-Száni katari emír közös nyilatkozatát, amelyben tűzszüneti megállapodás megkötésére és az azt akadályozó nézetkülönbségeik áthidalására sürgették Izraelt és a Hamászt.

A közvetítők hónapok óta igyekeznek elérni, hogy Izrael és a Hamász megállapodjon egy háromfázisú terv elfogadásáról, amelynek keretében Izrael visszavonná csapatait a Gázai övezetből, a Hamász visszaadná az Izraelben túszul ejtett foglyokat a családjaiknak, a humanitárius segélyek kiosztása pedig biztonságos és hatékony keretek között folytatódhatna.

Az iráni külügyminisztérium kedden visszautasította az Iránt és szövetségeseit az Izraellel szembeni visszafogottságra intő Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felszólítását.

Az iráni külügyminisztérium szerint a három európai ország hétfőn kiadott közleménye „híján van a politikai logikának és ellentmond a nemzetközi jog elveinek”. Franciaország, Németország és Nagy-Britannia Iszmail Haníje, a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetőjének teheráni meggyilkolását követően adta ki állásfoglalását. Irán és szövetségesei Izraelt vádolták a merénylettel, de az izraeli kormány nem ismerte el a támadás elkövetését.

„Anélkül, hogy a cionista rezsim (Izrael) bűntetteit elítélné, az E3 nyilatkozata arcátlanul megköveteli Irántól, hogy ne válaszoljon szuverenitásának és területi integritásának megsértésére”

– fogalmazott Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter.

A külügyminiszter hangsúlyozta Teherán elszántságát Izrael elrettentésére, és felszólította a három európai országot, hogy „egyszer s mindenkorra álljanak ki a gázai háború és Izrael háborús uszítása ellen”.

Olaf Scholz német kancellár aggodalmát fejezte ki Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésében a palesztin-izraeli konfliktus lehetséges kiszélesedése miatt – közölte a német kormány egyik szóvivője.

Scholz egyben egyértelművé tette, hogy Berlin határozottan elítéli az Irán, illetve a Hezbollah libanoni síita mozgalom és mások részéről érkező fenyegetéseket Izrael biztonsága ellen.

A német kancellár hangsúlyozta, most a leginkább arra van szükség, hogy a megtorlás pusztító erőszakspirálját megszakítsák, leépítsék a feszültséget és építő jelleggel tegyenek erőfeszítéseket a helyzet lecsillapítására. Újfent kijelentette, hogy most jött el az ideje egy megállapodás véglegesítésének a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon engedéséről valamint a tűzszünetről.

Scholz rávilágított, hogy a Gázai övezetben tevékenykedő Hamász iszlamista terrorszervezet elleni harcban számos katonai célt sikerült elérni, de hatalmas a polgári áldozatok száma és az emberi szenvedés mértéke.

Mint mondta, a Gázai övezeti háború lezárása jelentős lépés lenne a regionális helyzet lecsillapítása szempontjából.

Irán és térségbeli szövetségesei megtorlást helyeztek kilátásba Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni meggyilkolása nyomán, s Izraelt vádolják a július 31-én elkövetett merénylettel.

Több ország és nemzetközi szervezet – közöttük az ENSZ, az EU, Irán, Törökország és Nagy-Britannia – megdöbbenését fejezte ki a  gázavárosi iskola elleni izraeli támadás miatt, amelyben a gázai polgári védelem szerint kilencvenhárom ember halt meg.

A Hamász „rettenetes bűntettnek” és „veszélyes eszkalációnak” minősítette a támadást.

A Gázavárosban található korániskolában mintegy 250, otthonából elmenekült palesztin tartózkodott – többségükben nők és gyermekek – a Gázai övezetben uralmon lévő Hamász-kormányzat szerint. A polgári védelem szóvivője, Mahmúd Bászál szerint három rakéta csapódott be az épületbe és az iskolához tartozó mecsetbe, 93 ember – közöttük tizenegy gyermek és hat nő – halálát okozva.

Többtucatnyian megsebesültek, egyeseket intenzív osztályon ápolnak, sok az azonosítatlan emberi maradvány és eltűnt személy – tette hozzá a szóvivő. A Hamász médiahivatala szerint a támadás sok áldozata égési sérülésekbe halt bele.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az épületegyüttes és a mecset a Hamász és az Iszlám Dzsihád által terrortámadások elkövetésére használt katonai létesítmény volt.

Az izraeli hadsereg szombat este közleményben jelentette be, hogy a hírszerző szolgálatok nyomozása alapján „a Hamász és az Iszlám Dzsihád legkevesebb 19 fegyveresét” likvidálta az iskola elleni támadás során. A közleményben egy névsort és fényképeket is közzétettek, állításuk szerink a meggyilkolt fegyveresekről.
A terroristák támadásokat készültek végrehajtani izraeli katonák ellen (.) az iskola épületegyütteséből – olvasható a közleményben.

A Hamász szövetségese, a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom elítélte a támadást, és tiltakozó megmozdulásokra szólított fel világszerte „a gyilkos izraeli kormány” ellen.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell megdöbbenését fejezte ki a támadás miatt. „Az elmúlt hetekben legkevesebb tíz iskolát vettek célba. Ezekre a tömeggyilkosságokra nincsen indoklás” – írta a politikus az X mikroblog portálon.

Francesca Albanese, az ENSZ palesztin területekért felelős különleges jelentéstevője szintén az X-en „a palesztinok terhére elkövetett népirtással” vádolta meg Izraelt.

A ENSZ palesztinokat segítő ügynökségének (UNRWA) vezetője, Philipp Lazzarini elítélte az iskola elleni támadást, amely – mint mondta – „az iszonyat újabb napja volt Gázában”. „Az elviselhetetlen nem válhat normává” – tette hozzá. Kijelentette: a gázai konfliktusban érintett minden félnek mindenkor védenie kell a civileket, és nem használhatják az iskolákat és más polgári létesítményeket katonai vagy harci célokra.

Irán elítélte az Izrael által „egyidejűleg elkövetett háborús bűnt, népirtást és emberiesség elleni bűncselekményt”, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a palesztin népet.

Ez a támadás „ismételten bebizonyította, hogy az izraeli apartheid rezsim nem tiszteli a nemzetközi jog egyetlen szabályát és előírását sem, sem az erkölcsi és emberi elveket” – áll Nászir Kanani, az iráni külügyminisztérium szóvivőjének közleményében.

Az Egyesült Államok kormányzata „mély aggodalmat érez a gázai iskola elleni izraeli támadás miatt” – közölte a nemzetbiztonsági tanács egyik szóvivője.

„Kapcsolatban állunk az izraeli kollégáinkkal, akik közölték, hogy magas rangú Hamász-vezetők voltak a célpontok. További részletek közlését kértük” – jelezte a szóvivő, aki szerint közismert, hogy a Hamász „iskolákat használ a gyülekezéshez és a műveleteihez, de az Egyesült Államok ismételten és határozottan hangoztatja, hogy Izraelnek intézkedéseket kell hoznia a civileket érő veszteségek csökkentése érdekében”.

Törökország bírálta „az emberiesség elleni újabb bűncselekményt”. A török külügyminisztérium közleményben ítélte el ismételten „Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szándékát a tűzszüneti tárgyalások elszabotálására”.

Izrael pénteken egyezett bele, hogy augusztus 15-én folytassák a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokat.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok elítélte a támadást, a két fél közötti tűzszüneti tárgyalásokban részt vevő Katar pedig „sürgős nemzetközi vizsgálatot” követelt az ENSZ égisze alatt.

Nagy-Britannia szombaton megdöbbenését fejezte ki a „gyilkos izraeli csapás” miatt, és azonnali tűzszünetet követelt. „A Hamásznak be kell szüntetnie a polgári személyek veszélyeztetését, Izraelnek pedig be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot” – írta az X-en David Lammy brit külügyminiszter. Azonnali tűzszünetre van szükség, hogy megvédjék a civileket, kiszabadítsák a túszokat, és véget vessenek a segélyszállítások korlátozásának – tette hozzá.

A francia külügyminisztérium közleményében „a lehető leghatározottabban ítélte el a támadást, és arra hívta fel a figyelmet, hogy tiszteletben kell tartatni Izraellel a nemzetközi emberiességi jogot”.

A Gázai övezetben a háború során a Hamász szerint 39 600 palesztin halt meg, és a 2,4 milliós népesség mintegy 85 százaléka belső menekültté vált.