Hszi Csin-ping elhozhatja a békét Ukrajnába?

Hároméves cselekvési tervet fogadtak el, és hat egyezményt írtak alá kulcsfontosságú kérdésekben Kínában az olaszok – derül ki Giorgia Meloni egy friss közösségi bejegyzéséből.

„A kínai küldetés konkrét eredményei: kétoldalú kapcsolataink új szakaszát nyitottuk meg, különösen a gazdasági és kereskedelmi fronton, hároméves cselekvési tervet fogadtunk el, és hat egyezményt írtunk alá kulcsfontosságú kérdésekben, az ipari együttműködéstől a földrajzi területek védelméig” – közölte Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke az X közösségi oldalon -írja a vg.hu.

Mint írta, utazásának célja az volt, hogy új teret nyisson az olasz vállalkozások számára, és az olasz termékek kínai piacra lépése útjában álló akadályok megszüntetése. A tárgyalásokat konstruktívnak és konkrét eredményeket hozónak nevezte, amelyek újraindítják a kapcsolatokat egy fontos tárgyalópartnerrel.

Mint korábban beszámoltunk, nem volt egyszerű Meloninak elérnie, hogy asztalhoz ülhessen a kínai elnökkel, ám végül sikerült. Az olasz miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott, hogy Hszi Csin-ping lehet az az ember, aki elhozza a békét Ukrajnába. Meloni korábban még arról beszélt, hogy Peking és Oroszország gazdasági kapcsolata egy súlyos súrlódási pont Kína és a Nyugat között, a Hszi Csin-pinggel tartott közös sajtótájékoztatón viszont már a kínai közvetítő szerep fontosságát hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban. Ezután derült ki, hogy Meloni egy hároméves akciótervet írt alá Kínában, ami az új együttműködések megvalósítását célozza.

Giorgia Meloni olyat tett, amiért Orbánt megbélyegezték az unióban

Kínai látogatást is magába foglaló nemzetközi békemissziójáért a magyar miniszterelnököt szinte példátlanul heves támadások érték az uniós politikai színtéren, Melonit azonban nem.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Li Csiang kínai kormányfővel való vasárnapi megbeszélése során az olasz–kínai együttműködés „újraindítását” ígérte – jelentette a kínai állami média. 

Meloni szombaton érkezett Pekingbe, ahol ötnapos kínai útjáról elmondta, hogy ez annak az akaratnak a megnyilvánulása, hogy új szakaszba lépjenek a kapcsolatok, és hogy újraindítsák kétoldalú együttműködésüket. Hozzátette: az akcióterv célja az együttműködés új formáinak kipróbálása.

Emlékezetes: az olasz kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy a Róma és Peking közötti kétoldalú megállapodás 2024. márciusi lejárta után kilép a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésből (Új selyemút), miután 2019-ben a hét ipari nagyhatalom G7-csoportjából egyedüliként csatlakozott a projekthez.

Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésben reagált Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Hszi Csin-Ping kínai elnök pekingi találkozására. A külügyminiszter bejegyzésében úgy fogalmazott, Magyarország üdvözli az olasz vezető kínai látogatást és reméli, hogy „sem az Európai Unió, sem egyetlen uniós tagállam vezetője sem fogja megtámadni” érte.

Magyarország üdvözli Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pekingi látogatását – jelentette ki Facebook-posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 

Mint írta, „különösen örömteli Giorgia Meloni azon kijelentése, miszerint az egyre bizonytalanabb nemzetközi környezetben Kína egy megkerülhetetlenül fontos partner a párbeszédben”.

Őszintén reméljük, hogy sem az Európai Unió, sem egyetlen uniós tagállam vezetője sem fogja megtámadni Olaszország miniszterelnökét a pekingi látogatása miatt

– fogalmazott a külügyminiszter, hozzátéve, hogy „Magyarország örömtelinek tartja, ha egy G7-es európai ország miniszterelnöke és a kínai elnök tárgyalóasztalhoz ülnek”. „A mostani rendkívül tevékeny nemzetközi helyzetben kizárólag a diplomáciai csatornák és a párbeszéd jelenthetik a megoldást” – húzta alá posztja végén.

Július 29-én Pekingben találkozott egymással Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Hszi Csin-Ping kínai elnök. A vezetők megegyeztek abban, hogy a béke és az együttműködés, a nyitottság, a tanulás és a befogadás, valamint a kölcsönös előnyök szellemében Kínának és Olaszországnak fenn kell tartania, sőt fejlesztenie kell kétoldalú kapcsolatait.

„Olaszország fontos szerepet játszhat a Kína és az Európai Unió közötti párbeszédben, a kereskedelmi feszültségek feloldásában” – mondta Giorgia Meloni. Hszi Csin-Ping szerint pedig„Kína hajlandó feltárni a lehetőségeket a kétoldalú együttműködésben olyan területeken, mint az elektromosjármű-gyártás és a mesterséges intelligencia”. 

Meloni korábban még arról beszélt, hogy Peking és Oroszország gazdasági kapcsolata egy súlyos súrlódási pont Kína és a Nyugat között, a Hszi Csin-pinggel tartott közös sajtótájékoztatón már a kínai közvetítő szerep fontosságát hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban.

– mondta Meloni az első kínai miniszterelnöki útján. Hozzátette, hogy Kína számára mindig is kulcsfontosságú volt a szuverenitás és a területi integritás elve, így hiszi, hogy Peking teljes mértékben átérzi Ukrajna helyzetét.

Az olasz kormányfő kínai útja egyértelműen azért indult el, hogy megmentse a kétoldalú kapcsolatokat országa és Kína között. Az Európai Unió egyre inkább elhidegül Kínától, amiért Peking támogatja Oroszországot, viszont Rómának szüksége van a kínai kereskedelmi kapcsolatokra.

Egy neve elhallgatását kérő olasz tisztviselő az mondta a Bloombergnek, hogy Rómában sokan aggódtak Meloni útja miatt. Többen úgy gondolták, hogy az olasz miniszterelnök nem tud majd segíteni a két ország közötti helyzeten, sőt az is lehetséges volt, hogy Hszi végül nem is ül le vele tárgyalni.

A tárgyalás után Meloni azt mondta, hogy őszinte és tiszteletteljes megbeszélést folytatott a kínai elnökkel, valamint megállapodták, hogy 

A kínai médiában rendkívül pozitív cikkeket írtak Giorgia Meloni látogatásáról. A Kommunista Párt által működtetett kínai Global Times az írta, hogy a radikális jobboldali olasz kormányfő lehet a híd az európai és a kínai kapcsolatok megmentéséhez.

A világgazdaság két meghatározó pólusaként az EU és Kína egyszerre riválisok és egymásra utalt szereplők, ezért két út áll előttük: A megkezdett együttműködés folytatása (konnektivitás), vagy a konfliktus (szankciók) -írta Kiszelly Zoltán politológus a Mozgástér blogon.

Az eddigi együttműködésből a nyugati cégek húztak nagyobb hasznot, a Volkswagen például negyven évig(!!!) volt piacvezető Kínában, amíg a BYD tavaly le nem taszította a trónról. A nyugati cégek a mögöttünk hagyott évtizedekben busás hasznot húztak kínai piaci jelenlétükből, de az európai és amerikai alsó társadalmi rétegek is profitáltak abból, hogy a kínai tömegtermelés által előállított, megfizethető termékek megnyitották előttük a fogyasztói társadalom és a digitális világ kapuit.

A Nyugatnak most a zöld átállásnál lenne szüksége Kínára, amely a megújuló technológia terén is világelső (napelemek, EV-k, ritkaföldfémek), így a nagyívű klímapolitikai célok eléréséhez is szükség lenne a kínai termékekre és technológiára.

Az Európai Unió és Kína közötti átfogó beruházási megállapodás jó alap a kereskedelmi együttműködés folytatására, aminek átültetése az Európai Parlamentben elakadt. Mivel a kereskedelem és az export béke idején prosperál csak igazán, Orbán Viktor joggal veti fel azt, hogy az EU kezdjen magas szintű külpolitikai tárgyalásokba Kínával egy lehetséges békekonferencia módozatairól. A kínai elnöknek van egy 12 pontos béketerve, amit egy brazil-kínai békekezdeményezés is kiegészít. Kína már eddig is mérséklően hatott a háborús felekre, amikor például a nukleáris fenyegetéstől való tartózkodásra és tárgyalásokra intett.

Az EU és Kína békepárbeszéde jó alapot és keretet biztosítana a világgazdaság két pólusa közötti kereskedelmi kapcsolatok rendezésére is, ahol a feleknek ugyanúgy engedniük kell eddigi álláspontjukból, mint Oroszországnak és Ukrajnának a háborút lezáró fegyverszüneti és béketárgyalások megkezdése előtt. Gondoljunk csak bele: Ha Orbán Viktor békemissziója felmutatta a béke alternatíváját a nyugati szövetségi rendszeren belül,

akkor az EU és Kína esetleges közös békekezdeményezése milyen hatásokat váltana ki a háború ódiumát elszenvedő nemzetközi közösségen belül?