Háromezer határsértőt fogtak el

Ha a szerb rendőri erők bármilyen okból csökkentik a jelenlétet a magyarországi útirányokon, akkor ismét nőhet a migrációs nyomás a magyar határon – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 szerda reggeli műsorában.

Bakondi György közölte: közel háromezer határsértőt fogtak el, és 45 embercsempészt állítottak bíróság elé idén Magyarországon. Ez a tavalyi év ugyanezen időszakához képest kevesebb, de a 2015 előtti békeidőszakhoz képest kiugróan magas – tette hozzá.

Rámutatott: az embercsempészek döntik el azt, hogy az illegális bevándorlók mikor, merre mennek, ugyanakkor „európai szintű koordináció is feltételezhető a háttérben.”

Éppen ezért Magyarországnak szinten kell tartania a biztonsági intézkedéseket – húzta alá.

Bakondi György kijelentette: valamennyi Európába vezető útvonal zsúfolt. A főtanácsadó felidézte, hogy a Görögországból és Törökországból Bulgárián át vezető útvonal hosszú időn keresztül Magyarországon keresztül ért el Európába.

Ezt a helyzetet azonban sikerült megállítani tavaly az utolsó negyedévben, amikor a magyar rendvédelmi erők, a szerbekkel együttműködve, megszilárdították a határőrizetet, és kiszorították az embercsempészeket – magyarázta. Hozzátette: ennek következtében erőteljes terelőhatás alakult ki Románia, valamint Bosznia-Hercegovina és Horvátország felé.

Bakondi György kitért arra is, hogy az európai lakosság ma már másképp ítéli meg az illegális bevándorlást, mint néhány évvel ezelőtt. Az emberek értetlenül állnak az előtt, hogy miért engedtek be ennyi illegális migránst, és miért kapnak a bevándorlók „egyre nagyobb szeletet” a szociális ellátásból – fogalmazott.

Leszögezte: az Európában bekövetkező terrorcselekmények, a köztörvényes bűncselekmények sokasága, a no go zónák kialakulása és a kiutasítások ellehetetlenülése miatt az általános megítélés egyre romlik a lakosság körében. Hangsúlyozta: mindennek politikai kihatásai is voltak,

„nem véletlen, hogy 18 millión szavaztak a konzervatív-patrióta pártokra” az európai parlamenti választásokon.

Bakondi György  beszélt arról, hogy Európa-szerte „megindult egy társadalmi, politikai változás” a migránsok megítélését illetően. Mint mondta, az Egyesült Királyságban „társadalmi robbanást okozott” az a tragédia, amikor egy ruandai származású 17 éves fiatal halálra késelt három tíz év alatti kislányt és többeket megsebesített.

Jelezte: Olaszország is nemzeti megoldást keresett, mert nem találja jónak az Európai Unió migrációs elképzelését és gyakorlatát.

Súlyos szereptévesztésben van az Európai Unió (EU), a migrációs kérdésben tapasztalt lépései mind arra utalnak, hogy „a Soros-terv végrehajtása” érdekében mindent megtesznek azért, hogy a magyar határőrizeti rendszert lebontsák, illetve Magyarországon nekik tetsző kormány alakulhasson – jelentette ki  a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György úgy vélekedett, hogy az EU a migrációs paktum keretében más és más megközelítést alkalmaz az egyes határszakaszokkal kapcsolatban. A lett, a litván vagy a lengyel határon nagyon komoly kerítés épült – a lengyelek pedig az ottani határőség jóval engedékenyebb fegyverhasználati szabályát is most fogadták el –, az Európai Unió biztosa pedig a lett kerítésnél azt mondta, hogy az az európai demokráciát védelmezi.

„Ez nagyon súlyos tévedés, mert szuverenitást, belső biztonságot, a nem kívánatos, erőszakosan érkező illegális bevándorlók távol tartását, a szervezett bűnözés akadályozását” szolgálja, de a demokráciát nem védelmezi”

– fogalmazott a főtanácsadó.

Furcsaságnak nevezte, hogy a mediterrán térségben vagy a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsokat ugyanakkor automatikusan be kellene engedni, visszatérve ahhoz a helyzethez, ami 2015-ig jellemző volt Magyarországon is. „Nagy táborokban kellene elhelyeznünk” részben a kerítésen keresztül érkezőket, részben pedig azokat, akiket az olasz partokról vagy spanyol régiókból ide átcsoportosítanának „a brüsszeli bürokrácia egyedi döntése alapján”.

Ezekben a nagy táborokban kellene a menekültstátusz iránti kérelmeket elbírálni meghatározott időn belül, „de megtapasztaltuk már 2015-ben”, hogy ez mit jelent. Akkor 400 ezren özönlöttek be Magyarországra és közülük 376 ezren nyújtottak be menekültkérelmet a táborokban – jegyezte meg.

Bakondi György szerint az európai uniós tagállamok egyre inkább próbálnak nemzetállami megoldásokat találni, „mert elégedetlenek azzal, amit Brüsszelben az íróasztal mögött kitalálnak”.

Igyekeznek megfelelni az állampolgári elvárásoknak, hiszen az illegális migráció megfékezésének elsődleges célja, hogy „az európai polgárokat védelmezzük”, ezért aztán visszaállítják az ellenőrzést a schengeni belső határokon, és sok más intézkedést is tesznek – fűzte hozzá.

Elmondta még: nem telik el nap, hogy ne figyelmeztesse vagy fenyegesse az EU Magyarországot, és ez a fenyegetés olyan abszurditásig jutott el, mint a legutóbbi pénzbírság – 80 milliárd forint és további napi 400 millió forint –, ami európai szinten is példátlan nagyságrend. „Azért büntettek bennünket, mert védelmezzük azt a határt”, ami védelmezi a tagállamokat is, vagyis a magyar költségvetési forrásokból fenntartott műszaki akadályrendszer és határőrizeti rendszer segítségével távol tartjuk a szervezett bűnözés által a határokra hozott illegális bevándorlókat – vélekedett Bakondi György.

Bakondi György kiemelte: a magyar EU-elnökség egyik fontos célja, hogy a migráció területén új módszerekkel lépjenek fel. Ezek közé sorolta a közös erőfeszítések fokozását, az Európai Unión kívül benyújtható menekültkérelmek bevezetését és a külső határok szigorú őrizetét, hogy a jelenlegi helyzethez képest változást lehessen elérni.

Bakondi György a műsorban beszámolt arról, hogy az Európai Unióba három fő útvonalon érkeznek menekültek, és mindhárom esetben nő a nyomás.

„A legzsúfoltabb a Spanyolországba, ezen belül a Kanári-szigetekre vezető migrációs útvonal, amelyen meredeken növekvő számban érkeznek Afrikából.

Az olasz partoknál enyhébb a növekedés, ide a Szaharán keresztül elsősorban afrikai muszlim népesség érkezik csónakokkal, és ez az egyik legveszélyesebb útvonal, sokan veszítik életüket, és itt a legaktívabbak a civil szervezetek, amelyek segítik az unióba jutást. A balkáni útvonalon szintén jelentős növekedés tapasztalható, ami a magyar határon kevésbé érzékelhető, köszönhetően a szerb és a magyar rendőri erők tavaly október óta tartó együttműködésének, és sikerült kiszorítani innen az afgán embercsempész bandákat, amelyek áttelepültek a bosnyák-horvát határra” – fejtette ki a főtanácsadó.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság egy csaknem 100 millió eurós programot indít az embercsempész bandák felszámolására, Bakondi György felidézte: Nagy-Britanniába korábban Franciaországból gazdasági migránsok tömege áradt be, amely egyrészt a nagyvárosok, másrészt Írország, tehát az EU felé tartott.

„Az előző brit kormány a ruandai projektet részesítette előnyben, törvényt is alkotott arról, hogy akik Franciaországból érkeznek az Egyesült Királyságba és nyilvánvalóan nem menekültek, azokat Ruandába szállítják, és ott bírálják el menekültkérelmüket. A friss brit kormány vezetője jelezte, hogy ezt a jogszabályt vissza fogják vonni, és helyette más megoldásokat keresnek, ennek része az embercsempész bandák elleni hatékonyabb fellépés” – hangsúlyozta.

Szólt arról, hogy a belső ellenőrzést visszaállított schengeni tagországok, Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország jelzik:

a lakosság nyomására valamilyen nemzeti megoldást keresnek, hiszen az embereket nem elégítik ki az Európai Unió migrációs paktumában megfogalmazott megoldások.

Hozzátette: az lehet a probléma hatékony kezelése, ha a segítséget odaviszik, ahol a probléma van, ezért próbálja meg Olaszország Tunézia, Líbia, Algéria kormányát a helyben maradás ösztönzésében segíteni a migráció elleni harcban. Bakondi György megjegyezte: megpróbálnak kapcsolatokat kiépíteni a Száheli-övezet országaival is, hogy az emberek ne induljanak útra a Szaharán keresztül a tenger felé.