Félnek a németek a háború kiterjedésétől

A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.

A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés,

a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.

A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy

2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni.

Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM-6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék. A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.

A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is.

Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett. A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.

Minél később kezd béketárgyalásokba Ukrajna, annál rosszabb helyzetbe kerül a feltételeket illetően – jelentette ki az orosz állami televíziónak adott interjújában a volt orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be – hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint

„az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját”.

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.

Oroszország indította el a háborút, ezért neki is éreznie kell annak következményeit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.

Erről az államfő esti videóüzenetében szólt, miközben az ukrán erők harmadik napja hajtanak végre katonai műveleteket az oroszországi Kurszki területen – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„Ma már három jelentés érkezett (Olekszandr) Szirszkij főparancsnoktól: pontosan olyanok, amelyekre államunknak most szüksége van”

– mondta Zelenszkij. „Hálás vagyok minden harcosnak, minden katonának és parancsnoknak, aki biztosítja állásaink védelmét és védelmi feladataink teljesítését. Az ukránok tudják, hogyan érjék el céljaikat” – fogalmazott.

Az elnök leszögezte, hogy nem az ukránok választották céljaik eléréséhez a háborút. „Oroszország háborút hozott a földünkre, és éreznie kell a következményeit annak, amit tett” – mondta. Szavai szerint minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál hamarabb lesz béke.

„Igazságos béke jogos erő alkalmazásával”

– tette hozzá.

Zelenszkij tájékoztatott arról, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter jelentését is meghallgatta az ukrán hadsereg fegyver- és felszerelésellátásáról, valamint Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke is beszámolt neki a szolgálat munkatársainak az orosz szabotázsok és az országon belüli merényletkísérletek elleni fellépésükről.

folytatódtak a harcok az oroszországi betörést végrehajtó ukrán egységek és az orosz hadsereg katonái között az ukrán-orosz határral szomszédos oroszországi Kurszki területen.

Az ukrán csapatok ezer katonával, harckocsikkal és páncélozott járművekkel támadtak az orosz területre – közölte az orosz hadsereg vezérkara, amely állítása szerint minden megtesz, hogy kiszorítsák őket Oroszországból.

„Az ukrán hadsereg egységeinek likvidálása folytatódik”

– írta csütörtökön közleményében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz hadsereg és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) meghiúsítják a Kurszki területre történő mély behatolásra tett ukrán kísérleteket, és súlyos veszteségeket okoznak az ellenség táborában.

Az orosz hadsereg csütörtökön nem számolt be ukrán előretörésről.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a támadás kezdete óta az ukrán erők vesztesége 660 fő és 82 páncélos egység volt.

A Gazprom orosz gázipari óriáscég csütörtökön közölte, hogy továbbra is szállít gázt a szudzsai állomáson keresztül, ahonnan Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkezik az orosz földgáz.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy rádióelektronikai harci eszközökkel és páncélosokkal védik az üzemanyag-töltő állomásokat.

Mintegy háromezer embert kimenekítettek, és 1500 embert ideiglenes szállásokon helyeztek el.

Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön bejelentette, hogy mindenkinek, aki lakóhelye elhagyására kényszerült, 10 ezer rubel egyszeri segélyt fizetnek ki, Mihail Misusztyin miniszterelnök pedig közölte, hogy aláírták a Kurszki terület lakosainak megsegítésére szánt 1,8 milliárd rubeles összeg elkülönítéséről szóló rendeletet.

A Moszkvai Vasúttársaság (MZsD) bejelentette, hogy kiegészítő járatot küldenek Kurszkból Moszkvába a megnövekedett utazási igényekre tekintettel. Az orosz vasúttársaság pedig a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint azt közölte, hogy a harcok miatt három vasútállomást – a szudzsait, a koronyevói és a pszjolit – ideglenesen bezárták.

A szomszédos Belgorodi területen egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült csütörtökön ukrán légicsapás következtében – közölte a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.

Az EU azon az állásponton van, hogy Ukrajna törvényes védelmi háborút folytat az illegális agresszió ellen, és a törvényes önvédelemhez való jog keretében Ukrajna jogosult arra, hogy ott mérjen csapást az ellenségre, ahol azt szükségesnek tartja a saját területén, de az ellenség területén is – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön Brüsszelben.

A szóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy az EU szerint a jogos önvédelem része-e, hogy Ukrajna betörési kísérletet hajtott végre a héten az orosz határ menti Kurszk régióban.

Arra a kérdésre, hogy az EU megváltoztatná-e az Ukrajna segítésére irányuló katonai támogatást, amennyiben Ukrajna „stratégiát változtatna”, Peter Stano megerősítette:

az EU továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát az agresszióval szembeni jogos önvédelemben, ami magában foglalja a politikai, pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai segítségnyújtást.

„Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát azon erőfeszítéseiben, hogy visszaállítsa területi integritását és szuverenitását, és hogy visszaszorítsa Oroszország illegális agresszióját” – jelentette ki az uniós szóvivő.