Ezt üzenték Macronnak.

Irán nem fogja eltűrni az agressziót – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal tartott telefonbeszélgetésében, amelynek tartalmából szerdán idéztek az iráni hírügynökségek.

„Irán sosem marad veszteg az érdekei és biztonsága elleni agresszió esetén” – hangsúlyozta Peszeskján Iszmail Haníje Hamász-vezető Teheránban történt meggyilkolása nyomán. Irán és regionális szövetségesei Izraelt vádolják a július 31-én elkövetett merénylettel.

„Amennyiben az Egyesült Államok és a nyugati országok valóban meg akarják akadályozni a háborút a térségben, akkor rá kell bírniuk azt a rezsimet (Izraelt) arra, hogy leállítsa a népirtást, a támadásokat a Gázai övezetben, és fogadja el a tűzszünetet”

– mondta az iráni elnök.

Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) külügyminiszteri szintű rendkívüli találkozót tart a közel-keleti helyzet megvitatására a szaúd-arábiai Dzsiddában szerdán. A tanácskozást Irán és Pakisztán kezdeményezésére hívták össze.

Teherán és térségbéli szövetségesei megtorlást helyeztek kilátásba Haníje meggyilkolása miatt.

Irán hétfőn kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésének összehívását augusztus 7-re a feszült közel-keleti helyzet megvitatására.

Az 57 muszlim államot tömörítő OIC közölte, hogy a szaúd-arábiai Dzsiddában tervezett tanácskozás fő napirendi pontja „az izraeli megszállás bűncselekményei” lesznek, különös tekintettel Iszmáil Haníje Hamász-vezető Teheránban minap történt meggyilkolására.

Irán és térségbéli szövetségesei Izraelt vádolják a történtekért és megtorlást is kilátásba helyeztek, ami miatt sokan az Iszlám Köztársaság zsidó állammal szembeni hamarosan bekövetkező válaszcsapásától tartanak.

A teheráni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az OIC ülését Irán Pakisztánnal közösen kezdeményezte. A kisebb Arab Ligától eltérően az OIC olyan befolyásos – nem arab – muszlim országot is tagjai között tud, mint Irán, Pakisztán és Törökország.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos tagja fejezte ki aggodalmát helyi idő szerint szerda délután a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének veszélye miatt, emlékeztetve, hogy válságos a helyzet a Hamász vezetőjének Teheránban történt megölése után.

Iszmáil Haníje, az iszlamista palesztin mozgalom vezetője légicsapásban történt meggyilkolása után Irán kérésére, Oroszország, Kína és Algéria támogatásával sürgősséggel ült össze a Biztonsági Tanács. „A Tanácsnak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia, hogy Izraelt felelőssé tegyék ezért az agressziós cselekedetért, beleértve szankciók és más szükséges intézkedések tervbe vételét, hogy megakadályozza a további erőszakot, és tanújelét adja, hogy Izrael rosszindulatú tetteit nem tűri el a nemzetközi közösség” – jelentette ki Amir Szaid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete.

Iszmáil Haníjét szerda hajnalban ölték meg a Hamász által Izraelnek tulajdonított légicsapásban, a palesztin mozgalom bosszút esküdött a vezetője haláláért, ami miatt megnőttek az aggodalmak, hogy a gázai háború idején lángba borulhat a térség.

A tanács több tagja, közöttük Kína, Oroszország és Algéria közvetlenül elítélte a gyilkosságot, a többiek viszont csak az eszkaláció veszélye miatt fejezték ki aggodalmukat. A tanácskozás előtt António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője útján fejezte ki aggodalmát a teheráni támadás, illetve a bejrúti légicsapás miatt, amelynek egy magas rangú Hezbollah-vezető volt a célpontja, mondván, hogy ezek a támadások veszélyes eszkalációt jelentenek. Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese szerint

„nem kellene a legutóbbi fejleményeknek a közel-keleti békére és biztonságra gyakorolt hatásán elmélkedni, egy szélesebb háború nem küszöbönálló, sem elkerülhetetlen”.

Oroszország Haníje megölését elítélő sajtónyilatkozat kiadását indítványozta, de Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország ezt megvétózta.

A Hamász és Irán sem akar regionális háborút, de a palesztin szervezet politikai vezetőjének, Iszmáil Haníjének a megölését mint bűncselekményt, nem hagyhatják retorzió nélkül – jelentette ki Kalil al-Hijja, a szervezet gázai helyettes vezetője teheráni sajtótájékoztatóján.

Az iráni külügyminisztérium nem sokkal ez előtt közleményt adott ki arról, hogy Teherán Izrael mellett az Egyesült Államokat is felelősnek tartja a hajnali teheráni rakétacsapásért, amelyben Haníje életét vesztette.

Washington mindig is támogatta az izraeli vezetést, és következetesen helyeselte annak bűntetteit, így nyilvánvalóan szerepet játszott ebben a „brutális terrorcselekményben” is – áll a közleményben. A tárca hozzátette: Iránnak törvényes joga, hogy a megfelelő módon válaszoljon a saját területén elkövetett bűncselekményre.

A tárca azután adta ki közleményét, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette: Washingtonnak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez.

Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal ismét tűzszünetet sürgetett, és életbevágóan fontosnak nevezte a Gázai övezeti háború eszkalációjának elkerülését. Hasonlóképpen reagált az incidensre az Európai Unió is, amelynek külügyi szolgálata „maximális önmérsékletre” és az eszkaláció elkerülésére szólított fel minden háborús felet.

A gázai tűzszünet elérése érdekében közvetítőként fellépő Katar és Egyiptom arra figyelmeztetett, hogy a Hamász-vezető megölése veszélyezteti a gázai tűzszünet megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.

„Hogyan lehetne sikeres a közvetítés, ha az egyik fél meggyilkolja a másik fél tárgyalóit?” – tette fel a kérdést Muhammad bin Abdurrahman Asz-Száni katari miniszterelnök és külügyminiszter az X-en.

A sejk a nap folyamán telefonon egyeztetett Blinkennel az eszkaláció elkerülését célzó további diplomáciai lépésekről.

Iszmáil Hanijét, az iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét szerda hajnalban ölték meg Teheránban, néhány órával azután, hogy részt vett az új iráni elnök eskütételi ceremóniáján.

A Hamász közleménye szerint Hánijével „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” végeztek. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy „Iszmáil Haníje meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül”.

Regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekről kezdett tárgyalásokat Teheránban Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, az orosz biztonsági tanács új titkára, aki hétfőn érkezett Iránba a közel-keleti feszültség kiéleződése közepette.

A Zvezda orosz televízió beszámolója szerint iráni látogatásán Sojgu megbeszélést tartott Ali Akbar Ahmadiánnal, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárával, valamint az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével, Mohammad Bagerivel is.

Az orosz tisztségviselőt fogadta Maszúd Peszeskján iráni elnök is, aki a helyi hírügynökségek szerint kijelentette, hogy

Teherán eltökélt kapcsolatai kiszélesítésében „stratégiai partnerével, Oroszországgal”.

„Oroszország azon államok egyike, amelyek kiálltak az iráni nemzet mellett a nehéz időkben” – hangsúlyozta Peszeskján. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a multipoláris világrend előmozdításával kapcsolatos azonos álláspontok Irán és Oroszország között „bizonyosan nagyobb globális biztonsághoz, illetve békéhez fognak vezetni”.

Peszeskján Sojguval tartott megbeszélésén szóvá tette azt is, hogy Izraelnek a Gázai övezetben tanúsított „bűncselekményei” és Iszmáil Haníje Hamász-vezető meggyilkolása „világos példái a nemzetközi jog és szabályok megsértésének”. Korábbi beszámolók szerint a tárgyalások napirendjén biztonsági kérdések mellett gazdasági projektek és a bilaterális együttműködés erősítése is szerepel.

Ukrajna régóta Oroszország katonai támogatásával vádolja Iránt, a kijevi vezetés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek érdekében áll a helyzet további elmérgesedése a Közel-Keleten, mivel eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról.

Moszkva ugyanakkor önmérsékletre intette a közel-keleti konfliktus szereplőit, és elítélte Iszmáil Haníje minapi teheráni megölését, amiért Irán és a támogatását élvező milíciák megtorlást helyeztek kilátásba. Moszkva mindamellett jó kapcsolatot tart fenn Teheránnal, a Hamásszal és Izraellel is, ezért korábban lehetséges közvetítőként merült fel a konfliktusban.