Egy országot erőssé tesz, ha a legkisebb közösségei, a családok erősek

Egy országot erőssé tesz, ha a legkisebb közösségei, a családok erősek, ezért próbálja minden eszközzel megőrizni a kormány a magyar családok erejét, mert akkor lehet Magyarország is erős – hangoztatta az igazságügyi miniszter pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon.

Tuzson Bence úgy vélte, a különböző támadások hazánk gyermekvédelmi törekvései ellen összefüggésben állnak a „birodalmi gondolkodással”, mert ha a család, mint a társadalom alappillére, nem erős, akkor a globális világ felépítése könnyebbé válik. Hozzátette: amennyiben a család nem lesz szervezőerő egy adott országban, akkor ott a globalisták hatalmi törekvése teret tud nyerni.

A miniszter Palóc André, a Századvég vezető elemzőjének kérdésére kifejtette, hogy az Európai Unióban zajló folyamatok, a Magyarországot érő folyamatos támadások és nyomásgyakorlások nemcsak a globalista térnyerést, hanem a nagy országok erejének visszaállítását is szolgálják.

„Mindig voltak nagy és kis államok, ahol a nagyok nyomást gyakoroltak a kisebbekre, azonban az Európai Unió létrejötte jogokat adott a kisebbeknek is, egyenlővé téve őket a nagyobbakkal”

– fogalmazott, rámutatva, hogy a nagy országok ezt most a visszájára akarják fordítani, vissza akarják állítani a korábbi hegemóniájukat, ahol „ők hozzák a döntéseket, amit a kicsik tudomásul vesznek”.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter (j) és Palóc André, a Századvég vezető elemzője, moderátor (b) a tihanyi Tranzit fesztivál Aki nem lép egyszerre, Brüsszel és a jogállamiság választások után című pódiumbeszélgetésén 2024. augusztus 23-án. (Fotó: MTI/Katona Tibor)

Tuzson Bence szerint ebbe az irányba mutat például a társasági adó mértékének kérdése vagy a minimumadó bevezetése is, hiszen azokkal a kis országok meglévő versenyképességi előnyét kívánják letörni.

Megjegyezte, hogy a minimáljövedelem is ezeknek a törekvéseknek egyik fontos eleme, amelynek bevezetése azt eredményezné, hogy az egyes tagországoknak nem lenne beleszólása annak mértékébe, vagyis a versenyképességük, végső soron a szuverenitásuk sérülne.

Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, Európában ma már nem lehet a konkrét problémákat álproblémák mögé rejteni, egyes tagországoknak muszáj nyíltan megmagyarázniuk a lakosság számára, hogy miért romlott jelentősen a biztonsági helyzet.

A „nyílt sisakos küzdelemmel és az egyenes beszéddel” jelentősen nőttek a patrióta esélyek.

Tuzson Bence a Patrióta-frakcióval kapcsolatban kifejtette: próbálnak folyamatosan nyomást gyakorolni a partiótákra, de folytatódni fog az erősödésük, jövőre sokkal jobb helyzetben lehetnek az osztrák és a csehországi parlamenti választások után, míg a következő EP-választásra akár a teljes európai fordulat is bekövetkezhet.

Mindennek előfeltétele a szuverén gazdaságpolitika, anélkül nincsen stabilitás – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon.

Rogán Antal A magyar gazdaság esélyei a veszélyek korában című előadásában az elmúlt csaknem másfél évtized eredményeit bemutatva azt mondta: a munkaalapú gazdaság, a hozzá kapcsolódó adópolitika, a családtámogatások és a rezsicsökkentett árak ahhoz vezettek, hogy Magyarországon 1,1 millióval kevesebb a szegénységben élők száma 2015 óta.

Ezeket az eredményeket azonban nem lehet tartani akkor, ha egyébként nem szuverén a gazdaságpolitika – mutatott rá.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter emlékeztetett: az elmúlt időszakban a veszélyek korát éltük, a járvány, a háború, az energiaválság és a háborús infláció mind olyan kihívások, amelyek egyenként térdre tudnak rogyasztani egy gazdaságot.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter előadást tart „A magyar gazdaság esélyei a veszélyek korában címmel a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 23-án.
MTI/Katona Tibor

A tárcavezető szerint a következő időszakban a magyar gazdaság esélyeit két dolog határozza meg. Egyrészt az, hogy a háborús infláció letörését követően mennyi idő telik el, amíg sikerül kezelni az ezzel együtt járó kamatváltozásokat, másrészt pedig a béke.

Rogán Antal kiemelte:

a békeköltségvetés tervei már az asztalfiókban vannak, ami tartalmazza a családi adókedvezmények megduplázását, az otthonteremtési támogatások megemelését, a kisvállalkozások erőteljes támogatását, a minimálbér emelését a garantált bérminimum szintjére, valamint a diákhitelhez hasonlóan egy szakmunkáshitel lehetőségét is vizsgálják.

Megjegyezte: az EU-ból azonban több strukturális kiigazító lépést tartanának célszerűnek a magyar költségvetésben. Köztük a támogatott energiaárak, azaz a rezsicsökkentés kivezetését, a társasági adó mértékének növelését, a kétkulcsos adórendszer bevezetését, az ingatlanadók mértékének emelését, a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését, a nyugdíjkorhatár emelését, illetve az ország kiadásai felülvizsgálatának kiterjesztését 2026 után, azaz egy állandó megszorítási politikát.

Ezek a szokásos liberális gazdaságfilozófiai követelések – összegzett Rogán Antal. Jelezte:

ha nem szuverén a kormányzat, és nem tudja érvényesíteni akaratát az ilyen Brüsszeli kívánalmakkal szemben, akkor végre fogják hajtani ezeket a javaslatokat. És „aki Brüsszelben jófiú”, attól mindezek végrehajtását várják el

– emelte ki.

Az összes válsághelyzet kezelhető, ezt bebizonyította a kormány a koronavírus-járvány idején, és az energiaválságnál is, a szuverenitás elvesztésének veszélye viszont azt jelenti, hogy az iránytűt veszítjük el – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 
MTI/Katona Tibor

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter előadásában kitért az elektromos autógyártásra is, amelynek lendülete a világban, az európai megtorpanás ellenére nem állt meg. Egy technológiaváltás indult el, megújuló energiatermelésre tér át mindenki, megújuló energia azonban tárolás nélkül nincs, enélkül nem lesz zöld fordulat – jelentette ki.

Szólt a szeptemberben induló Digitális Állampolgárság Programról is, amellyel egyre több szolgáltatást vezetnek majd be. Ahogy technológiaváltás van az autópiacon és a zöld energiában, úgy a digitális világban is van ilyen a mobiltelefonokhoz kapcsolódóan. Ha ehhez Magyarország gyorsan és sikeresen alkalmazkodik, az a magyar gazdaságnak is nagy esélyeket jelent – mondta Rogán Antal.

A nemzeti összetartozás forradalma zajlott le az elmúlt három és fél évtizedben – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon.

Németh Zsolt a Hogy sikerült a rendszerváltozás utáni nemzetegyesítés? című panelbeszélgetésen azt mondta, a magyar politika megkérdőjelezte és megváltoztatta azt a status quot, amelynek lényege az volt, hogy nem lehet a nemzeti összetartozásra, az egységes magyar nemzetre semmilyen politikai, gazdasági, kulturális struktúrát ráépíteni.

Ebben fontos lépcsőfok volt az első Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (Máért), utána pedig számtalan politikai, gazdasági, oktatási, egyházi és civil struktúra épült erre a nemzeti összetartozás tudatra – fogalmazott a kormánypárti politikus, kiemelve, ezért tekinthetjük az elmúlt harmincöt esztendőt a nemzeti összetartozás forradalmának.

Hangsúlyozta:

ez a forradalom lezajlott, és „meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább haladhatunk ezen az úton”.

Németh Zsolt példaként megemlítette a külhoni magyar oktatási intézmények támogatását.

Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság számára a megoldást az életminőség emelése jelentheti, amelynek része a kisebbségi jogok és az egyenjogúság biztosítása is. A cél az, hogy ugyanolyan legyen a külhonban magyarnak lenni, mint Magyarországon – szögezte le az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Tihany, 2024. augusztus 23.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, moderátor, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (Fotó: MTI/Katona Tibor)

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, kedvező nemzetközi környezet és külső körülmények is kellettek ahhoz, hogy nemzetpolitikát lehessen folytatni. „Ez adott egy olyan pályát”, ami a kétoldalú kapcsolatokban lehetőség biztosított arra, hogy ebben a folyamatban bevigyenek olyan kérdéseket, mint a kisebbségvédelem és az adott helyi magyar kisebbség ügye – tette hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-től, „a jobboldali kormányváltást” követően megjelentek oktatási-nevelési támogatások, bevezették a kettős állampolgárságot, elindultak a gazdaságfejlesztési programok, valamint elindult egy diaszpórapolitika is.

Elmondta, a nemzetpolitikán túl van lehetőség a közép-európai együttműködés megerősítésére is. Fontos gazdasági kapcsolódások alakultak a környékbeli, közép-európai országokkal

– tette hozzá.

A jövőbeli tervekről, lehetőségekről Panyi Miklós úgy fogalmazott: kell béke, kell gazdasági stabilitás és prosperitás, kellenek jó kétoldalú kapcsolatok, kellenek erős helyi magyar érdekképviseletek, szervezetek és kell egy erős anyaország, aki fenn tud tartani egy erős nemzetpolitikai támogatási rendszert.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott, hogy „minden kijutott a vajdasági magyaroknak, ami kijuthatott”, de ennek ellenére néhány kezdeményezés éppen a vajdasági magyaroktól indult, példaként megemlítve a kettős állampolgárságra vonatkozó külhoni igényt.

A vajdasági politikus felszólalásában három fontos célkitűzést emelt ki:

„küzdjünk minden magyarért, minden magyar intézményért, legyen mire hazajönni azoknak, akik elmentek Vajdaságból és akik ingáznak, Magyarországon dolgoznak, ezt emberhez méltó körülmények között tegyék” a határhelyzet miatt.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke kiemelte: „a 2010 utáni nemzetegyesítési folyamat ismét oxigénhez juttatta az erdélyi magyar szövetséget”.

Azt mondta, ami történt 2010 óta, olyan szinten megerősítette az erdélyi magyarság önbizalmát, tartását, jövőképét, hogy bármi fog történni, „biztos hogy túl fogjuk élni.” Hozzátette, demográfiai szempontból az erdélyi magyar közösségnek jó mutatói voltak.