Dől a pénz, újabb 4 milliárd Ukrajnának

Ukrajna közel 4,2 milliárd euró összegű támogatásban részesül, miután az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szabad utat adott az uniós ukrán hitelkeretből nyújtott támogatások és kölcsönök első részlete kifizetésének – közölte az uniós testület kedden.

Az idén március 1-jén hatályba lépett uniós ukrán hitelkeret 50 milliárd euró összegű stabil finanszírozást irányoz elő vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének támogatására a 2024-2027 közötti időszakra.

A Tanács kedden elfogadott határozatában megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat. Ezek a reformok az államháztartásra, az állami tulajdonú vállalatok irányítására, az üzleti környezet fejlesztésére, az energiára és az aknamentesítésre terjednek ki. A keddi végrehajtási határozat engedélyezi az első részlet kifizetésének végrehajtását.

A testület hangsúlyozta továbbá a pénzeszköz mielőbbi átutalásának fontosságát, tekintettel Ukrajna nehéz költségvetési helyzetére.

Oroszország elleni szankciók bevezetését és zsoldosok szervezett Ukrajnába küldését követelték a georgiai (grúziai) hatóságoktól európai politikusok és a legnagyobb georgiai ellenzéki párt, az Egységes Nemzeti Mozgalom (UNM) képviselői – közölte újságírókkal kedden a georgiai parlament elnöke, Salva Papuasvili.

„A Nemzeti Mozgalom és az ellenzék azt mondta nekünk, hogy szankciókat kellett volna bevezetnünk, a Georgiai Álom (a kormánypárt) pedig nemet mondott erre, mert ez egyenlő lett volna a háborúba való bevonódással. A Nemzeti Mozgalommal együtt külföldiek is mondták nekünk, hogy kötelesek vagyunk szankciókat bevezetni, zsoldosokat (Ukrajnába) küldeni, és így tovább. Ezt mondták nekünk az európaiak is” – mondta Papuasvili.

2022. február 25-én, Ukrajna orosz megtámadásának másnapján az akkori georgiai kormányfő, Irakli Garibasvili kijelentette, hogy nem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, amit a nemzeti érdekekkel indokolt.

A georgiai hatóságok ugyanakkor több ízben leszögezték: nem engedik meg, hogy az ország területét az Oroszország elleni szankciók megkerülésére használják fel. A pénzügyminisztériumban külön munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a szankciók által sújtott áruk és magánszemélyek megfigyelése.

Minél később kezd béketárgyalásokba Ukrajna, annál rosszabb helyzetbe kerül a feltételeket illetően – jelentette ki az orosz állami televíziónak adott keddi interjújában a volt orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be – hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint

„az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját”.

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.

Volodimir Zeleszkij ukrán elnök vasárnap megerősítette, hogy megérkeztek az első, Dánia, Hollandia, és az USA által felajánlott F–16-os vadászgépek Ukrajnába.

Az államfő ezt egy Kijev melletti repülőtéren jelentette be a légierő napja alkalmából. Az esemény résztvevői közben láthatták az F–16-osokat a földön és a levegőben.

„A háború kezdete óta beszélünk arról partnereinkkel, hogy le kell zárni a légterünket az orosz rakéták és repülőgépek elől. Több száz találkozót és tárgyalást tartottunk légierőnk, légvédelmünk, hadseregünk képességeinek megerősítése érdekében. Gyakran hallottuk azt a választ, hogy lehetetlen, de mi mégis valóra váltottuk”

– jelentette ki az államfő. Köszönetet mondott Ukrajna azon partnereinek – kiemelve Dániát, Hollandiát és az Egyesült Államokat –, akik lehetővé tették azt, hogy országa F–16-os vadászgépeket kapjon.

Zelenszkij nem fedte fel, hány repülőgép érkezett meg Ukrajnába. Megjegyezte, hogy számuk még nem elegendő, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan újabb gépek érkeznek.

A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta az ukrán légierő több mint nyolcezer orosz légi célpontot semmisített meg, beleértve több száz repülőgépet és helikoptert, több ezer manőverező robotrepülőgépet és drónt – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka vasárnap, a légierő napja alkalmából közzétett üzenetében.

A parancsok kiemelte, hogy az ukrán pilóták több mint húszezer harci küldetést teljesítettek. Szavai szerint „a modern nyugati fegyverek hatékony és ügyes használatával a légierő katonái nagy bátorságról, hősiességről, professzionalizmusról és találékonyságról tettek tanúbizonyságot”.

Olescsuk hozzátette, hogy a háború kezdete óta a légierő 4475 katonája részesült állami kitüntetésben, közülük 47-en lettek Ukrajna hősei, 25-en a haláluk után kapták meg az elismerést.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala a Telegramon arról tájékoztatott vasárnap, hogy az előző napon végrehajtott orosz támadásokban a régió 15 lakosa sérült meg, köztük egy gyerek.

A jelentés szerint az orosz hadsereg eltalált egyebek mellett egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt, egy üzletet, négy többszintes lakóépületet és 11 családi házat. Ezen felül megrongálódott egy gázvezeték, egy busz, egy mentőautó és több személygépkocsi is.

A légierő parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az éjjel az orosz erők négy rakétával és öt csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem mindegyik ellenséges drónt lelőtte.

Az ukrán állami vasúttársaság tájékoztatása szerint a közép-ukrajnai Poltava megyében az éjszakai orosz ágyúzások következtében megrongálódott a vasúti infrastruktúra.

Hozzátették, hogy senki sem sérült meg a támadásokban.

Az északkeleti Szumi megyében – az északi műveleti parancsnokság közlése szerint – az orosz támadások következtében két, közelebbről nem megnevezett infrastrukturális létesítmény rongálódott meg.

Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 583 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 59 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 41 drónt.

Oroszország Kurszki megyéjéből meghiúsított ukrán betörési kísérletet, a belgorodi régióból pedig halálos dróntámadást jelentettek kedd reggel a helyi hatóságok.

Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a reggeli órákban a 22. ukrán gépesített dandár nagyjából 300 fős alakulata 11 harckocsi és 20 páncélozott jármű támogatásával megtámadta az orosz határt a kurszki Nyikolajevo-Darino és Olesnya térségében. A minisztérium hozzátette, hogy a határon állomásozó orosz katonai egységek és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőregységei vállvetve verték vissza a támadást, és tartalékos csapatok formájában erősítést is küldtek.

A tárca legfrissebb összesítése szerint az orosz légierő az ukrán csapatok tíz páncélozott járművét és hat tankját megsemmisítette.

A moszkvai minisztérium időközben közölte, hogy az ukrán diverzáns-felderítő alakulat veszteségeket szenvedett és visszavonult saját területére. „Ma az ellenség újabb kísérletet tett arra, hogy betörjön az Oroszországi Föderáció Kurszk megyéjének területére. Tüzérségi tűzzel, a légierő csapásaival és drónok bevetésével vereséget mértek rá. Veszteségeket szenvedve a diverzáns-felderítő csoport visszavonult saját területére” – ismertette a tárca, amely felvételt is közzétett a harcokról.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület ideiglenes kormányzója korábban arról számolt be, hogy a katonaság és az FSZB határőr egységei megakadályozták, hogy az ukrán fegyveres erők csapatai áttörjék a határt. Az orosz hatóságokkal kapcsolatban álló MASH Telegram-csatorna szerint mintegy száz ukrán katona próbálta meg átlépni a határt Szudzsa körzetében.

Az FSZB ukrán fegyveres provokációról beszélt.

Szmirnov tájékoztatása szerint az ukrán erők tüzérséggel is lőtték a megyét, ami miatt – legfrisebb értesülések szerint – ketten életüket vesztették. Egy nő az ágyúzás következtében halt meg Szudzsában, egy kisbuszt vezető férfi pedig dróncsapás áldozata lett Nyihajevka falu határában. A régióban 13-an sebesültek meg összesen.

„A határ menti helyzet továbbra is bonyolult, de védőink sikeresen dolgoznak az ellenség megsemmisítésén” – jelentette ki Szmirnov.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy ukrán tüzérségi támadás érte Kolotyilovka és Repjahovka településeket, ahol többen megsebesültek, és károk is keletkeztek.

A moszkvai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Belgorodi terület fölött kilenc, a Kurszki terület fölött pedig 13 ukrán drónt semmisített meg a légvédelem kedd hajnalban.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a nap folyamán látogatást tett a kelet-ukrajnai frontvonalakon, és érdemrendeket osztott az orosz térnyerések során magukat kitüntető katonáknak a moszkvai védelmi tárca Telegram-oldalán megjelent videó tanúsága szerint. A minisztérium közleménye szerint Geraszimov a különböző frontszakaszokon kialakult harci helyzetről tájékozódott, illetve harci feladatokat is adott.

Az ukrán haderőnek az utóbbi hetekben az orosz csapatok előrenyomulása miatt több állást is fel kellett adnia a donyecki régióban.

Harcok folynak Toreck kisvárosának határában, és az orosz csapatok közelebb kerültek Pokrovszkhoz, valamint a települést Kosztyantinyivkával összekötő úthoz is.

Június közepe óta mintegy 420 négyzetkilométer került orosz ellenőrzés alá a térségben Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint. A korábbi védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ezen idő alatt az ukrán hadsereg vesztesége 115 ezer fő volt, s több mint háromezer páncélozott haditechnikai eszközét is elvesztette.