Brüsszel javasolhatta az olajcsap elzárását

Jó eséllyel Brüsszel, sőt maga Ursula von der Leyen javasolta azt Ukrajnának, hogy ne engedje át az orosz kőolaj jelentős részét – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a közmédia csatornáin csütörtök reggel.

Menczer Tamás az M1 és a Kossuth rádió műsoraiban arról beszélt, hogy az ukrán döntés veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát, holott ezt az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tiltja.

Brüsszelnek, az Európai Bizottságnak ebben a helyzetben fel kellene lépnie a tagállamai védelmében, „őrködnie” kellene a megállapodás betartatásán – fogalmazott a kommunikációs igazgató, hozzátéve, ehhez képest semmi sem történik.

„Amit mi az elején mondtunk, pedzegettünk, azt egyre határozottabban kell mondani, jelesül és konkrétan azt, hogy jó eséllyel maga Brüsszel, illetve jó eséllyel maga Ursula von der Leyen javasolta Ukrajnának, hogy zárja el az olajat”

– fogalmazott Menczer Tamás.

A kormánypárti politikus rögzítette, Magyarország minden eszközzel meg fogja védeni magát, de „nem lenne baj”, ha a bizottság egyszer és kivételesen a szabályok és a józan ész szerint járna el, de erre ezek szerint nem számíthatunk.

Menczer Tamás hangsúlyozta, ebben a helyzetben vannak jogi és technikai lehetőségek is. Illetve egyértelműsítette azt is, hogy Magyarország nem akarja Ukrajnát „visszazsarolni”, de tény, hogy az Ukrajna által felhasznált energia jelentős része – az áram több mint 40, a gázolaj és a földgáz több mint 10 százaléka – Magyarországon keresztül érkezik a szomszédos országba.

Műsorvezetői kérdésre a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója elmondta, a Magyarországra kiszabott migrációs büntetés időzítése és mértéke sem véletlen, szavai szerint ezt Magyarország a béke melletti kiállás miatt kapta.

„A háborúba akarnak belenyomni bennünket, meg a bevándorlásba is bele akarnak nyomni bennünket”

– mondta a politikus, hozzátéve, ezt a kormány nem fogja hagyni és „a büntetést is megoldjuk úgy, hogy azt ne a magyar emberek fizessék ki”.

Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédét kritizáló szavaira Menczer Tamás úgy reagált, egy ilyen beszédet nemhogy elmondani, megérteni is sokkal nehezebb, mint az, „amit ő a diszkóban csinált”, a viselkedéséről szóló igazságot pedig el kell mondani mindenkinek.

A műsorokban a békemisszió fontosságát hangsúlyozva Menczer Tamás kifejtette, a békemisszió egyrészt erkölcsi, morális és keresztényi kötelesség, másrészt a békemisszió azért is rendkívül fontos, mert jelentős a kockázata a háború eszkalációjának, kiterjedésének, harmadrészt pedig az is a békemisszió jelentőségét mutatja, hogy ennek a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren.

A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója  egy a Facebook-oldalára korábban feltöltött videóban azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna a fegyverszállítás miatt zsarolja Magyarországot.

Menczer Tamás a felvételen arról beszélt: bár az ukránok azt mondták, nem zsarolás az, hogy nem engedik át a Magyarországnak szánt kőolaj jelentős részét, egy ukrán képviselő „kiállt és bevallotta”, hogy „a fegyverszállítás miatt zsarolnak bennünket”.

A kormánypártok kommunikációs igazgatója szerint azért is egyértelmű, hogy zsarolásról van szó, mert

ez éppen a két békepárti országgal, Magyarországgal és Szlovákiával történik,

Csehországgal pedig nem. Menczer Tamás fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem akar rosszat a cseheknek, csak „tényszerűen” jegyezte ezt meg.

Úgy fogalmazott, hogy ez teljesen jogszerűtlen és törvénytelen, és az EU-Ukrajna társulási megállapodással is ellentétes, amelyben „feketén-fehéren benne van”, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti egy uniós tagállam energiaellátását.

A kommunikációs igazgató szerint probléma, hogy az Európai Bizottság – amelyet kollaboránsnak nevezett –, nem lép fel ez ellen, és még ettől a bizottságtól is abszurd, hogy nem két uniós tagállam, hanem Ukrajna oldalára áll. Annak ellenére – folytatta –, hogy a helyzet világos és az Európai Bizottságnak ebben az esetben konzultációs, vitarendezési és választott bírósági eljárási lehetősége is lenne.

Itt egy háborúpárti összejátszást látunk – jelentette ki.

Ukrajna pedig mindezt akkor és olyan körülmények között teszi, amikor Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójával segít, ami azt jelenti, hogy az áram több mint 40 százalékát Magyarország felől kapják, a földgáz több mint 10 százaléka, a gázolajvezetéken keresztüli szállításnak szintén több mint 10 százaléka Magyarország felől érkezik Ukrajnába – mondta, hozzátéve, hogy 5000 Ukrajnából menekült gyermek 1500 magyar óvodába és iskolába jár.

Menczer Tamás kiemelte: Magyarország energiaellátását minden eszközzel megvédik.

A kijevi vezetésnek a Lukoil orosz cég ukrán területen áthaladó tranzitját tiltó szankciói nem fenyegetik Szlovákia energiabiztonságát – magyarázkodott Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hazánkról szót sem ejtve.

Az ukrán kormányfő egyben leszögezte, hogy a büntetőintézkedés feloldása nem képezi vita tárgyát, hozzátéve, hogy Kijevet az Európai Unió „teljes megértéséről” biztosította az ügyben.

Amennyiben a következő napokban nem újul meg az orosz kőolaj Ukrajnán át történő szállítása, a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomító leállítja az Ukrajnába történő gázolajkivitelt – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a közösségi médiában közzétett videóbejegyzésében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljuttatott.

A szlovák kormányfő elmondta: az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után be kell jelenteniük, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.

Robert Fico hangsúlyozta:

Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés kihatásait Oroszország nem is érzi meg.

Robert Fico arra emlékeztetett: bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.

A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a pozsonyi ukrán nagykövettel folytatott beszélgetésében egyértelművé tette: a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. Hangsúlyozta: a pozsonyi kormány elutasítja, hogy egy új vasfüggöny politikája valósuljon meg az Európai Unió és Oroszország között. Hozzátette, hogy

amennyiben az EU ki akar kerülni az Egyesült Államok „totális befolyása alól”, gondolkoznia kell az Oroszországgal folytatandó együttműködésen.

„Elutasítom, hogy olyan vitákban vegyek részt, amelyek arról szólnak, hogy a tojás vagy a tyúk volt-e először, és arra akarok összpontosítani, ami a lényeg, vagyis, hogy hiányzik a kőolajunk egy része” – jelentette ki Robert Fico, hozzátéve: „a külföldi érdekeket előnyben részesítő liberális és progresszív politikusoktól eltérően a szlovák kormány számára az ország lakosainak érdekei az elsők.”

Smihal hangsúlyozta: Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy szükséges a lehető legteljesebb mértékben elszakadni az orosz kőolajtól. „Mert Oroszország és az energiabiztonság összeegyeztethetetlen. Minden ország érti ezt, és többségük cselekszik” – hangoztatta.

„Az EU megengedte Szlovákiának és néhány más országnak, hogy orosz kőolajat vásároljon alternatív beszállítási útvonalak aktív kiépítésének feltétele mellett”

– közölte Smihal.

„Ukrajna megbízható tranzitország marad azon államok számára, amelyek értékelik a szabadságot és a jogállamiságot. Kétségtelenül betartjuk a társulási szerződést az EU-val” – írta.

„Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által elfogadott szankciók nem fenyegetik Szlovákia, illetve általában véve Európa energiabiztonságát, éppen ezért feloldásuk nem képezi vita tárgyát. Mindezért Brüsszel teljes megértésére számíthatunk ebben a kérdésben” – fogalmazott.

„Szlovákia megbízható partnerünk, akitől nem várunk zsarolást, vagy fenyegetést”

– húzta alá Smihal. Az ukrán kormányfő leszögezte: „a veszély Oroszországból és a szlovák nép ellen folytatott hibrid energetikai hadviseléséből ered”.

Kijev június végén szankciókkal sújtotta a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől, és leállítva a kőolajszállítást a magyarországi és szlovákiai kőolajfinomítókba. Robert Fico szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil orosz cég területén áthaladó tranzitját.