Az ukránok pillanatnyilag 74 orosz települést foglaltak el

Ukrajna jelenleg 74 települést tart ellenőrzése alatt az oroszországi Kurszki területen – közölte kedden Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyvereserők főparancsnoka Volodimir Zelenszkij elnökkel. 

Szu–34-es vadászbombázókkal támadtak az oroszok Kurszknál

A vadászok megsemmisítették az ukránok állásait és katonai felszerelését.

Szu–34-es vadászbombázókkal támadtak az oroszok Kurszknál Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma

A csapást felderített célpontok ellen hajtották végre légibombákkal, univerzális tervezési és korrekciós modullal – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

Az oroszországi Kurszki területről az ukrán csapatok előrenyomulása miatt evakuált menekülteket a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alatti részébe telepítik át – közölte Alekszej Szmirnov, a kurszki régió megbízott kormányzója kedden a Telegramon.

A kormányzó elmondta, hogy telefonon egyeztetett erről a zaporizzsjai régió Moszkva által kinevezett „vezetőjével”, Jevgenyij Balickkijal. Utóbbi azt javasolta, hogy az orosz menekülteket szanatóriumokban vagy panziókban helyezzék el az Azovi-tenger partján, „Bergyanszktól Kirilivkáig”.

Szmirnov szavai szerint hamarosan elindulnak az első járatok, amelyek elviszik a kitelepített kurszkiakat a zaporizzsjai régióban lévő „ideiglenes szállásközpontokba”. Hozzátette: a kurszki régióba is érkeztek a zaporizzsjai régióból „önkéntesek”, akik a helyszínen nyújtanak segítséget a lakosoknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn először erősítette meg hivatalosan, hogy ukrán csapatok támadó hadműveletet hajtanak végre Oroszország Kurszki területén. Szirszkij a haditanács ülésén közölte, hogy az Oroszországi Föderáció területének mintegy ezer négyzetkilométernyi része áll jelenleg az ukrán erők ellenőrzése alatt.

Ukrajna nem érdekelt abban, hogy Oroszország kurszki régiójában területet foglaljon el, pusztán saját állampolgárainak életét védi, mivel az ott elindított hadművelettel akadályozza újabb orosz egységek átcsoportosítását a donyecki régióba, és nehezíti az Ukrajnában harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását – jelentette ki Heorhij Tihij külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

„Az ukrán hadsereg civilizált európai haderő, amely teljes mértékben tisztában van a hadviselés szabályaival és szokásaival, valamint a nemzetközi humanitárius joggal. Az ukrán fegyveres erők céljai kizárólag katonaiak. A hadművelet célja, hogy megóvjuk népünk életét és megvédjük Ukrajna területét az Oroszországi Föderáció támadásaitól” – szögezte le a szóvivő.

Kijelentette, hogy minél előbb beleegyezik Moszkva az igazságos béke helyreállításába, annál hamarabb leállnak az ukrán védelmi erők rajtaütései az Oroszországi Föderáció területén.

Tihij rámutatott arra, hogy a kurszki régióból csak nyár eleje óta több mint kétezer ellenséges csapást hajtottak végre az ukrajnai Szumi megye ellen, 255 irányított bombát és több mint száz rakétát bevetve.

„Sajnos Ukrajnának nincs elegendő képessége nagy hatótávolságú csapások végrehajtására, amelyekkel megvédhetné magát az orosz terrortól” – mondta. Ismételten hangsúlyozta, hogy önvédelemből indított Ukrajna hadműveletet Oroszország területén.

Tihij figyelmeztetett: alapos a gyanú, hogy Oroszország provokációkat is végrehajthat saját területén orosz katonák ukrán egyenruhába öltöztetésével, hogy utána az ukrán erőket vádolja a nemzetközi humanitárius jog megsértésével.

„Figyelmeztetjük partnereinket, hogy készüljenek fel az események ilyen alakulására, és ha az Oroszországi Föderáció ilyen kísérleteket tesz, akkor legyenek éberek, és ne dőljenek be az orosz propagandának” – mondta a szóvivő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kora este közösségi oldalain közzétette: Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be neki, hogy az oroszországi kurszki régióban 74 település van jelenleg ukrán ellenőrzés alatt.

Az államfő szavai szerint ott „ellenőrzéseket és stabilizációs intézkedéseket” hajtanak végre, valamint e területeket érintő humanitárius intézkedések vannak kidolgozás alatt.

„Az összetett, heves csaták ellenére az ukrán erők előrenyomulása a kurszki régióban folytatódik” – szögezte le Zelenszkij. A főparancsok hozzátette, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán csapatok egy-három kilométert haladtak előre több irányban és 40 négyzetkilométeren vették át az ellenőrzést.

Roman Kosztenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese – aki jelenleg ellenzéki parlamenti képviselő és a védelmi bizottság titkára is – az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kifejtette, hogy a kurszki művelet alaposan meglepte Moszkvát.

Szerint fontos volt, hogy az ukrán fél „aszimmetrikus” lépést tegyen és emelje a hadsereg morálját. Helyeselte, hogy az ukrán politikai és katonai keveset fed fel a műveletről, mert – mint rámutatott – volt rá példa, hogy „sokat beszéltek, de kevés sikert értek el”.

„Amit elmondhatok: fegyveres erőink rajtaütést hajtottak végre az ellenséges területen, több mint húsz települést foglaltak el, és jelenleg is tartják őket. Az előrenyomulás folytatódik. Előtte orosz területen kisebb akcióink voltak, amelyekben orosz önkéntesek vettek részt. Most harci dandárjaink vesznek részt a műveletben” – mondta el a képviselő.

Az ukrán vezérkar közölte a Telegramon, hogy mozgáskorlátozást vezettek be minden állampolgár számára az északkeleti Szumi megye orosz határmenti húsz kilométeres övezetében elsősorban a lakosságnak az orosz támadásoktól való védelme érdekében.

A vezérkar közölte, hogy erre a területre csakis azok az ukrán állampolgárok mehetne be, akiknek ott van a lakhelye, és ezt bejegyeztették személyi igazolványukba is.

Olekszandr Borgyijan, az ukrán hadsereg 32. gépesített dandárjának szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a Donyeck megyei Torcknél továbbra is ádáz harcok dúlnak, a városba orosz diverzánscsoportok hatoltak be.

A szomszédis Harkiv megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy hétfő délután az orosz erők észak-koreai rakétákkal mértek csapást Bohoduhiv településre és környékére, négy gyerek sebesült meg a támadásban.

Az ukán vezérkar helyzetjelentése szerint az elmúlt nap alatt 134 katonai összecsapás volt a front mentén, a legtöbb a Donyeck megyei Pokrovszknál. A katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 593 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 36 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 19 drónt.

Mintegy ezer négyzetkilométernyi területet vont ellenőrzése alá az ukrán hadsereg Oroszország nyugati részén, jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Valós és fenntartható katonai siker, vagy jól kitervelt PR-akció az ukrán hadsereg előrenyomulása, amelynek visszhangja az olimpia és a közel-keleti feszültségek miatt háttérbe szorult a nyugati médiában? Erről kérdezte a hirado.hu Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemzőt, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatótanárát.

– Ez a legnagyobb mértékű ukrán betörés a háború kezdete óta?

– Sem a méretét, sem a kiterjedését tekintve nem ez a legnagyobb ukrán támadás, bár kétségtelenül ez keltette a legnagyobb visszahangot a médiában. A tavaly nyár végi ukrán offenzíva ennél nagyobb létszámmal indult, bár kisebb területet foglalt el, de a 2022 nyári, Harkiv és Herszon környékén végrehajtott ukrán támadások voltak eddig a legnagyobbak. A mostani támadás hírértéke azért nagy, mert a történelmi Kurszk régióban történt.

– Korábban nem inkább átlövések történtek ukrán oldalról Oroszország területére?

– Voltak katonai próbálkozások is, ezeket valószínűleg ukrán migráns alakulatok követték el. Egy újabb furcsa jelensége ennek a háborúnak, hogy ezekben a migráns alakulatokban orosz szélsőségesek, sok esetben tőről metszett nácik harcoltak (az ukrán oldalon), akik az orosz faji felsőbbrendűséget hirdették. Így kerültek száműzésre Oroszországból, majd amikor ukrán mundért húztak, már nem voltak annyira finnyásak ideológiai téren.

– A híradásokban ezer négyzetkilométernyi orosz terület elfoglalásáról beszélnek, ez sok vagy kevés?

– Egy húsz kilométer széles és ötven kilométer mély területről beszélünk, ami nem csekély, de ha megnézzük, hogy Budapest körülbelül hatszáz négyzetkilométeren terül el, azért annyira nem is nagy szám. Ezzel a támadással az volt az ukránok célja, hogy minél nagyobb médiahatást érjenek el, amihez nagy számokat kell mondani.

Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatótanára (Forrás: Facebook)

– Vagyis egy jól kitervelt PR-húzás lenne az ukrán előretörés?

– Az orosz–ukrán háború szomorú valósága, hogy az ukrán hadsereg egyre kevésbé van fölényben, márpedig támadni akkor tud egy hadsereg, ha fölényben van. Alapvetően az a gond, hogy a Zelenszkij-kormányzat külföldi támogatói olyan elvárásokat fogalmaztak meg, amelyekkel támadásra ösztönözték az egyébként minél hatékonyabb védekezésben érdekelt ukrán fegyveres erőket. Az ukránoknak meg kell harcolniuk a nyugati sajtó figyelméért, ezért 2023 nyara után másodszor is belekezdtek egy olyan támadásba, amelyből egyértelmű, hogy nem jöhetnek ki győztesen. Sok minden van, ami eltereli a világ figyelmét az ukrajnai háborúról, ilyen volt az elmúlt napokban az olimpia, a közel-keleti feszültségek vagy az, hogy noha két és fél éve tart a háború, jelentős eredmény eddig nem történt. A sajtó kezd belefáradni ebbe, ezt próbálja meg Zelenszkij elnök a támadással kompenzálni.

– Hadtörténészek szerint a mostani ukrán betörés hasonlít a német hadsereg 1944-es ardenneki hadjáratához. Ön mit gondol erről?

– Én magam is használtam, használom ezt a hasonlatot. Nem sokkal ezelőtt tudtam meg, hogy több olyan harcjárművet találtak az oroszok (az ukrán bevonulás útvonalán – a szerk.), amely hibátlan, működőképes volt, de üres volt az üzemanyagtankja. Ez tehát a jelek alapján inkább egy egyirányú jegy, egy rajtaütés, egy öngyilkos küldetés, mintsem tényleges offenzíva az ukránok részéről. Ahhoz ugyanis sokkal komolyabb háttértámogatásra lenne szükség, többek között (az üzemanyag-utánpótlást szállító) tartálykocsikkal, amilyeneket viszont eddig nem nagyon észleltek az inváziós alakulatok között. Ahogy A halál 50 órája című filmben is láthattuk, az üzemanyag és a hatótávolság kritikus. Itt ugyanis az a kérdés, hogy hogyan tudják a tagadhatatlanul megszerzett területeket megtartani az ukránok. Minden egyes hadműveletről akkor lehet mérleget vonni, ha már véget ért. Amíg tart, addig nem lehet azt mondani, hogy kudarcot vallott vagy sikert ért el, mert nem lehet tudni, hogy mi volt a célja. Előfordulhat, hogy ennek az ukrán támadásnak – amely egyébként meglepte az orosz katonai vezetést – a hatására olyan folyamatok indulnak el, amelyeket az ukrán katonai vezetés szeretett volna. Ha így van, abban az esetben ez a támadás egyáltalán nem volt sikertelen.

Ukrán rakéta roncsai által megrongált lakóház és autó az oroszországi Kurszkban 2024. augusztus 11-én. Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója szerint tizenhárom ember megsebesült (Fotó: MTI/AP)

– Úgy tudni, hogy az ukrán hadművelet augusztus 6-án indult. Miért csak most, egy héttel később értesült róla a világ?

– Régóta működik az a szokás a háborús tudósítóknál, hogy csak napokkal később közlik vagy erősítik meg az információkat. Ezzel az a cél, hogy az ellenség ne tudjon következtetéseket levonni. Jellemzően két-három napos késleltetésről beszélünk. Független források – amelyek alatt én az orosz nyelvű katonai bloggereket értem – már a támadás valós idejében beszámoltak arról, hogy ukrán betörés történt orosz területre, ennyit azért lehetett tudni. Hogy az orosz katonai vezetés tudott-e arról, mire készül az ellenség, egyelőre nem tudjuk. Ukrán katonai források beszámoltak az orosz készülődésről Szumi város térségében, de arról, hogy valójában egy ukrán betörés előkészítéséről lenne szó, egy kukkot sem hallottunk. Ezért valószínűnek tartom, hogy komoly tisztogatás következik az orosz hadsereg vezérkaránál.