Az ukrán zsarolásnak ne engedjen az Európai Bizottság

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportjának vezetője, Deutsch Tamás és elnöke, Gál Kinga levélben szólította fel az Európai Bizottságot: tegyen eleget kötelezettségeinek és álljon ki az uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegető ukrán zsarolással szemben – olvasható a delegáció MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

A képviselők hangsúlyozták: a Magyarországra és Szlovákiába irányuló orosz nyersolaj szállításának leállításáról hozott ukrán döntés célja – hivatalos ukrán nyilatkozatok alapján – annak kikényszerítése, hogy a két tagállam megváltoztassa békepárti álláspontját, tehát bevallottan politikai zsarolásról van szó.

„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit”

– írják a képviselőcsoport nevében.

A képviselők a levélben azt írták, Ukrajna július közepén leállította a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkező orosz nyersolaj szállítását, miután a Lukoil olajtársasággal szemben a korábbiaknál szigorúbb szankciókat léptetett érvénybe.

„Ukrajna intézkedése súlyosan veszélyezteti két uniós tagország energiabiztonságát, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre alternatív útvonal a kieső mennyiség pótlására, ugyanakkor sérti az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tranzitszállításokra vonatkozó rendelkezéseit is” – hívták fel a figyelmet.

A képviselők különösen aggasztónak nevezték, hogy egyes hivatalos ukrán nyilatkozatok szerint a lépésre azért került sor, hogy kikényszerítsék Magyarország és Szlovákia békepárti álláspontjának megváltoztatását, vagyis lényegében beismerték, hogy politikai zsarolásról van szó.

„Magától értetődőnek kellene lennie, hogy az Európai Bizottság egy ilyen helyzetben megvédje a tagállamok érdekeit és a szerződések őreként kikényszerítse a jogkövető magatartást egy nem uniós országtól. Ezzel szemben a Bizottság eddigi lépései elégtelenek, sőt megengedőek az ukrán fél zsarolásával szemben”

– mutattak rá a képviselők.

„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit” – írták a levélben.

Megsérti az európai uniós társulási megállapodás számos rendelkezését Ukrajna azzal, hogy korlátozza a kőolajszállítást – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Budapesten.

Bóka János a Kormányinfón azt mondta, ilyen sürgős intézkedést igénylő esetekben – a tagállamok kezdeményezésére – az Európai Bizottság három napon belül konzultációs eljárást kezd Ukrajnával.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, választott bírósági eljárás indulhat, amely számos válaszlépésre ad lehetőséget – közölte a miniszter.

A magyar kormány vizsgálja azt is, hogy Ukrajna kőolajszállítás-korlátozó lépései megsértik-e WTO (Kereskedelmi Világszervezet) és az Energia Charta szabályait – mondta Bóka János.

Az Ukrajna által minden előzetes egyeztetés nélkül bevezetett olajszállítási blokád nyomán kialakult helyzetről egyeztetett  telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Valdis Dombrovskissal, az Európai Bizottság alelnökével.

A miniszter közösségi oldalán azt írta: „a beszélgetés során világossá vált, hogy nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit.”

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja világos: az Európai Bizottságnak nem lenne szabad hagynia, hogy egy tagjelölt ország packázzon két uniós tagországgal és veszélyeztesse azok energiaellátásának biztonságát.

Szijjártó Péter úgy értékelt: az ukrán döntés kész helyzet elé állított két tagországot, ami nem éppen elfogadható viselkedés egy tagjelölt ország részéről. Ezen döntés nyomán továbbá a keleti irányú olajimportunk harmada került veszélybe, Szlovákia esetében pedig ez az arány majdnem 45 százalék.

„Meglátásunk szerint, Ukrajna ezen intézkedése sérti az EU–Ukrajna társulási megállapodást is”

– emelte ki a politikus.

Szijjártó Péter közölte: tájékoztatta a bizottság alelnökét arról is, hogy az eddigi tapasztalataink alapján Horvátország nem megbízható tranzitország Magyarország számára, hiszen a horvátok a háború kitörése után az európai piaci átlagok sokszorosára emelték a tranzitdíjat, nem engedték a hosszú távú kapacitáslekötéseket és az sem világos, hogy a rajtuk keresztül haladó vezeték pontosan mennyi kőolajat tud szállítani.

Mindezek alapján Ukrajna tranzitkorlátozó döntése alkalmas arra, hogy Magyarországot és Szlovákiát különböző üzleti és politikai érdekeknek szolgáltassa ki, ezért továbbra is azt várjuk el az Európai Bizottságtól, hogy lépjen fel Magyarország és Szlovákia érdekében – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Az M1 információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást.

Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán-magyar határon megy keresztül.
Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a műsorba elmondta: ma Ukrajnának a legnagyobb energetikai problémája a villamosenergia-rendszerben van. A háború kezdete óta az ország elveszítette a saját villamosenergia-termelőkapacitásának háromnegyedét, ezért időről időre hosszantartó, nem tervezett áramszüneteket kell tartaniuk.

Mint magyarázta, az előbbi problémát a villamosenergia-import felpörgetésével képesek valamelyest kezelni. Az ukrán importban a Magyarországon keresztül érkező villamosenergia aránya számos időszakban meghaladta a 40-42 százalékot – mondta Hortay Olivér, rámutatva: tehát ennek a mennyiségnek a kiesése nagyon súlyos következményekkel járhatna Ukrajna ellátására nézve.

Mint a Híradóban elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül.

Mint ismert, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba. A magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából – emlékeztettek.

Hortay Olivér mindezek kapcsán arról beszélt: a társulási megállapodásban – amelyre hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál – „szó szerint szerepel az, hogy a felek nem korlátozhatják egymás importját, exportját és nem korlátozhatják a tranzitot.”

Innentől kezdve magától értetődő, hogy Ukrajna lépése jogellenes és az Európai Bizottságnak azonnal konzultációs fórumot kellene összehívnia. A bizottság ezt – csütörtöki információk alapján – mégsem kezdi meg arra hivatkozva, hogy nem áll fenn közvetlen ellátásbiztonsági kockázat, továbbá a két ország az orosz olajat képes lenne helyettesíteni a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezetéken – mondta.

Hortay Olivér kifejtette:

egyrészt a Lukoil biztosítja a százhalombattai finomító olajigényének harmadát, a pozsonyi finomító igényének pedig 45 százalékát.

„Ha ennek kiesése nem okoz ellátásbiztonsági kockázatot, akkor nem világos, hogy mi okozna” – fogalmazott.

Hortay Olivér megjegyezte azt is, hogy az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, és a két ország együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak. A horvát vezetés valamilyen kémiai eljárásra hivatkozva 14 millió tonnáról beszélt, de nem tiszta, hogy pontosan hogyan gondolják ezt megvalósíthatónak – tette hozzá.