Az orosz hadsereg folyamatosan támad

Az orosz hadsereg a Donyeck megyei Pokrovszk közelében húzódó frontvonalra összpontosítja erőit – közölte csütörtökön Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Facebook-bejegyzésében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Szirszkij, miután helyzetfelmérés céljából látogatást tett az utóbbi napokban a frontvonalakon, megjegyezte, hogy különböző intenzitással, de az arcvonal minden pontján zajlanak összecsapások. Elismerte, hogy egyes térségekben jelentős veszteségek árán, de az orosz erőknek sikerült – mint fogalmazott – kisebb sikereket elérniük.

Szavai szerint az orosz hadsereg legtapasztaltabb rohamegységeit veti be Pokrovszk térségében, hogy áttörje Zselanne, Novohrodivka és Pokrovszk vonalán az ukrán védelmet.

Beszámolt arról is, hogy heves harcok dúlnak a kupjanszki frontszakaszon is Piscsane, Sztyelmahivka és Makiivka települések mellett. Szirszkij szerint az ukrán erők „tartják állásaikat”.

Az ukrán főparancsnok mindemellett bonyolultnak nevezte a Sziverszk melletti frontszakaszon kialakult helyzetet, mondván az orosz erők folyamatosan tüzérségi csapásokat és rohamokat hajtanak végre, de – mint mondta – sikertelenül. Szintén heves összecsapásokról számolt be a donyecki Csasziv Jar és Nyu Jork falu, valamint a harkivi Hluboke és Vovcsanszk térségéből.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a rendeletet, amely csaknem a duplájára, 400 ezer rubelre (1,7 millió forint) emelte a frontra jelentkezők számára kifizetett egyszeri juttatás összegét.

A kifizetésre azok lesznek jogosultak, akik augusztus elseje és december 31-e között jelentkeznek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, miközben a rendszeres havi bérük is jóval magasabb lesz az orosz átlagfizetésnél.

Oroszország 2022 őszén kezdte el azt a részleges katonai mozgósítást, amelynek keretében a rendelkezésre álló tartalékosok kötelező összeírását is elrendelték. A mozgósítás egyik fő eleme az volt, hogy magas fizetéssel próbáltak új szerződéses katonákat bevonzani az ukrajnai háborúban harcoló hadseregbe.

Több orosz régió saját forrásból ajánlotta fel, majd az utóbbi hetekben ösztönzésként meg is növelte anyagi felajánlásait a jelentkezők számára. A moszkvai önkormányzat például 1,9 millió rubeles (8 millió forint) egyszeri juttatásban részesíti azokat, akik júliusban kötnek legalább egyéves, vagy annál hosszabb szerződést a hadsereggel.

Szentpéterváron 1,8 millió rubel (6,58 millió forint), Rosztovban 1,2 millió rubel (4,38 millió forint) a felajánlás. A védelmi minisztérium adatai szerint az év eleje óta 190 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe.

A frontra látogatott a kelet-ukrajnai Harkiv megyében  Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Ma abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy üdvözölhettem a különleges erőink harcosait és hivatalos kitüntetéseket adhattam át nekik” – tudatta Zelenszkij a közösségi hálón közzétett közleményében, miután Vovcsanszk térségében ellátogatott egy előretolt parancsnoki álláshoz.

Jelenleg Vovcsanszk birtoklásáért folynak az ukrán hadsereg által közzétett videók szerint sok rombolással járó harcok.

A támadásra válaszul Kijev erősítéseket küldött a térségbe.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz erők a stratégiai fontosságú, Donyeck megyei Pokrovszk város közelében folytatták a támadásokat, amelyek hevesebbek voltak, mint bárhol a keleti fronton. A vezérkar napi jelentésében hozzátette, hogy az ukrán erők 24 óra alatt 52 orosz támadást vertek vissza.

Pokrovszk fontos közlekedési csomópont a főúton, amely fontos szerepet játszik az olyan ukrán előretolt állások ellátásában, mint Csasziv Jar és Kosztyantinyivka.

Több kelet-ukrajnai város ellen folyik orosz tüzérségi támadás, egyebek mellett Toreckben, ahol a megyei kormányzó, Vadim Filaskin szerint három polgári személy halt meg és másik három sebesült.

Orosz csapatok előretöréséről számolt be Donyeck régióban a moszkvai védelmi tárca hadijelentésében.

A tájékoztatás szerint orosz erők ellenőrzése alá került Progressz és Jevhenyivka település.

Az orosz védelmi tárca szerint Progressz stratégiai jelentőségét többek között az ott található vasúti csomópont adja, így a település elfoglalásával nagyban megzavarták az ukrán erők utánpótlási vonalait. Hozzátette, hogy a keletre található Jevhenyivka elfoglalásával sikerült kiigazítani a frontvonalat, jelentősen növelve az orosz csapatok taktikai lehetőségeit Pokrovszk irányában.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint

az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg több lőszer- és üzemanyagraktárt, valamint egy Patriot légvédelmi rakétarendszer radarállomását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „az egész világ” – beleértve Ukrajnát is – azt szeretné, ha Oroszország részt venne a következő békecsúcson.

„A világ többsége most azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem érünk el lényegi eredményeket elérni. Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi nem tiltakozunk ellene” – mondta az ukrán vezető a nyugat-ukrajnai Rivnében a francia Le Monde, a Libération és a L,Équipe napilapoknak, valamint az AFP hírügynökségnek adott közös interjúban.

Június közepén Ukrajna mintegy száz ország részvételével békecsúcsot szervezett Svájcban, főként szövetséges országokkal, de erről Oroszországot kizárták, a moszkvai vezetéshez közel álló Kína pedig nem akart részt venni a találkozón. Ukrajna vállalta, hogy novemberig kidolgoz egy tervet, amely egy jövőbeli csúcstalálkozó alapjául szolgálhat, és amelyre a Kreml is meghívást kap.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban a tárgyalások feltételéül szabta, hogy Kijev elhagyja az orosz hadsereg által megszállt területeket, és lemondjon a NATO-csatlakozásról.

Ezek a követeléseket az ukránok és a Nyugat elfogadhatatlannak tartották. Ukrajna ragaszkodik területi integritásának tiszteletben tartásához, míg Moszkva magának követeli a 2022 óta annektált négy régiót a 2014-ben annektált Krím-félszigeten felül.

Az első békecsúcson Kijev három további ponthoz is ragaszkodott: szabad hajózás a Fekete-tengeren, amely kulcsfontosságú a gazdasága és a globális élelmezésbiztonság szempontjából, az ukrán foglyok és az Oroszországba deportált civilek visszaengedése hazájukba, valamint a légi csapások beszüntetése a polgári energetikai infrastruktúrája ellen.

„Készítünk egy olyan tervet, amely az első csúcstalálkozón bemutatott békeformulán alapul, és szeretnék kitűzni egy időpontot diplomatáinknak – jó lenne, ha nemzetközi partnereink is ezt tennék -, hogy novemberben egy olyan dokumentum álljon rendelkezésünkre, amely mindent tartalmaz: területi integritás, szuverenitás stb.”

– mondta a francia sajtónak az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij az interjúban felszólította Kínát: gyakoroljon nyomást orosz szövetségesére abból a célból, hogy az állítsa le az Ukrajnát két év óta szétszakító háborút.

„Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot arra, hogy leállítsa ezt a háborút. Kína a világhoz tartozik, és befolyásos állam”

– mondta az ukrán vezető. „Nem azt akarom, hogy Kína közvetítsen, hanem azt akarom, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Pont úgy, ahogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol. Pont úgy, ahogy az Európai Unió nyomást gyakorol. Minél befolyásosabb egy ország, annál inkább nyomást kell gyakorolnia. Háború idején, amikor van egy agresszor, nem szabad a közvetítő szerepébe helyezkedni” – hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij megint bírálta nyugati szövetségeseit is, amiért megtiltották Ukrajnának, hogy szabadon használja fel a leszállított fegyvereket olyan katonai célpontok ellen orosz területen, amelyekről az orosz hadsereg büntetlenül támadja Ukrajnát.

„Nagy kihívást jelent, hogy nem tudjuk úgy használni a (nyugati) fegyvereket, ahogyan arra szükségünk lenne az ellenség feltartóztatásához” – mondta. „Nagyon kitartóan dolgozik” azon, hogy meggyőzze szövetségeseit: engedjék használni ezeket a fegyvereket úgy, ahogy az ukrán hadsereg szeretné – tette hozzá.

„Sajnos partnereink még mindig félnek ettől” – mondta. Szerinte ugyanis a nyugatiak tartanak attól, hogy ezzel előidézik a háború kiterjedését. Az ukrán elnök mindazonáltal kizárta, hogy bármikor úgy döntene: semmibe veszi a nyugati korlátozást, ugyanis azzal veszélyeztetné a nyugati segélyeket.

„Ha mi használnánk partnereink fegyvereit (a beleegyezésük nélkül), akkor ők azt mondhatnák, hogy nem adunk többé nektek semmit” – hívta fel a figyelmet az ukrán elnök, aki amiatt is sajnálkozott, hogy nem elégséges a nyugati segítség.

„Azt hiszik, hogy meg lehet állítani (az oroszokat), ha a 14-ből csak három (ukrán) dandár van felszerelve?”

– mondta Zelenszkij, aki szerint az ukránok felszerelésének hiánya tette lehetővé az orosz hadseregnek az év eleje óta több száz négyzetkilométer ukrán terület elfoglalását.