Akadozik Ukrajna nyugati támogatása

A hétvégén a Frankfurter Allgemeine Zeitung megírta, hogy Németország drasztikusan csökkenti Ukrajnának nyújtott kétoldalú védelmi segélyét az idei 7,5 milliárd euróról jövőre 4 milliárd euróra, 2027-ben pedig csekély 500 millió euróra. 

A német kancellár gyorsan cáfolta a hírt, Olaf Scholza Sat 1 televíziós csatornának adott interjújában megerősítette Németország elkötelezett Ukrajna támogatása iránt, írta meg Zeit Online is.

De gyorsan kiderült, hogy „Scholz érvelése elterelés”, ahogy a Financial Times (FT) fogalmaz. 

Egy 50 milliárd dolláros kölcsön nem nyúlik túl messzire, mivel lehet, hogy fedeznie kell Kijev költségvetési hiányát, valamint fegyvervásárlásokat - fogalmaz a lap.

- buktatja le a német kancellárt a FT.

A lap szerint más adományozók sem tettek hosszú távú ígéreteket. A 61 milliárd dolláros csomag, amelyről az Egyesült Államok Kongresszusa áprilisban fogadott el, lehet az utolsó.

Végezetül a FT emlékeztet, hogy Németország Kijevnek nyújtott katonai segélyei a GDP arányában elmaradnak Dániától, Svédországtól, a balti államoktól, Lengyelországtól és Hollandiától.

A végletekig kifeszített német költségvetési helyzet miatt azonban az elmúlt hetekben felmerült az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentésének lehetősége. Ezt Christian Lindner pénzügyminiszter (FDP) Annalena Baerbock (Zöldek) külügyminiszternek és Boris Pistorius (SPD) védelmi miniszternek augusztus 5-én írt levele váltotta ki. A pénzügyi tárca vezetője arra figyelmeztetett, hogy fizetési kötelezettségekkel járó új intézkedések csak akkor realizálhatók, ha annak a finanszírozása az idei és a következő évek költségvetésében is biztosított. 

Berlin Kijevnek szóló támogatásának  lehetséges csökkentése komoly aggodalmakat keltett. Németország támogatása pótolhatatlan Európában, mutatott rá cikkében a The Telegraph. Franciaországnak nincs kormánya, és mind a szélsőbal-, mind a szélsőjobboldal oroszbarát. A brit miniszterelnököt pedig úgy tűnik, jobban érdekli Gáza, és talán még a német példát is követné a katonai támogatás csendes visszavonásában. 

Tompítani igyekezve a helyzetet Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chisinauban Olaf Scholz német kancellár.

„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chisinauban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.

Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.

A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.

Idén a hamburgi Statista adatfeldolgozó intézet számításai szerint Ukrajna államadóssága meghaladja a 181 milliárd dollárt - írta a vg.hu. (Ez a tartozás 2019-ben, az utolsó háború előtti egyik legjobb békeévben alig több mint 50 milliárd dollárt tett ki.) A megbízhatónak tekintett német intézmény öt év múlva megközelítőleg 290 milliárdos adósságállománnyal számol.

Mire elég a türelem?

Mindenkit aggaszt a kérdés, Ukrajna mint állam háborús gazdasága fenntartható-e hosszabb távon? 

A probléma legalább 2013 óta foglalkoztatja a nemzetközi gazdasági életet. Gyakorlatilag 2014 óta az országtól az oroszországi támadók elvették területe mintegy ötödét, lakossága negyeddel-ötöddel csökkent (nincsenek megbízható, nyílt adatok a pontos lakosságszámról), jelenlegi gazdasági teljesítőképessége a 2022. február 24-i állapothoz képest is legalább 20 százalékkal kisebb. Elvesztette talán a legértékesebb iparvidékét, nyersanyagforrásait, a Don-medencét (Donbasz) és a fekete-tengeri védelmi, haditengerészeti pozíciói megőrzéséhez nagy fontosságú Krím-félszigetet.

És a fegyverben álló (fiatal felnőttkortól egészen hatvanévesig) férfi lakosságának tetemes része, mint munkaerő kiesik, s ha a jövőben visszatér, kérdéses, hogy hol talál munkát (többéves kiesés, a harctéren átélt drámai helyzeteket átélve, egy részük poszttraumás stresszes állapotban), mindezek után akar-e dolgozni, a fiatalok pedig hol szerezhetnek önmaguknak és az országnak értékes szakképzést. Továbbá a 8-10 millióra becsült kivándorló, akik Nyugat-Európában, kisebb részben az USA-ban találtak munka-, letelepedési lehetőséget, visszajön-e a harcok végeztével?

Nem jók Ukrajna gazdasági mutatói sem. Már a 2022-es oroszországi támadás előtti időszakban is Ukrajna volt a legszegényebb európai ország. A háború hatalmas terhet zúdított a nyakukba, a nyugati NATO , EU-államok Kijev segítségére siettek. Ám a segélyek, támogatások egy tetemes része előbb-utóbb visszafizetendő – igaz, kedvezményes kamatozású – hitel.

Az eladósodás az egyik legnagyobb gond, ennek főbb állomásai a következők voltak: 

– 2014 februárja, Oroszország megtámadja, elfoglalja a Krím-félszigetet. A történtek krízisbe taszítják Ukrajna gazdaságát, amely képtelen törleszteni, átütemezést, halasztást kér – meg is kapja.

– 2015 novembere, Ukrajna befejezi 13, euróban és dollárban kibocsátott, lejáró államkötvény-sorozata (mai áron húszmilliárd euró) átstrukturálását.

– 2022 februárja, Oroszország támadása hatására összeomlanak Ukrajna pénzügyi, gazdasági rendszerei. Kijev márciusban hadi kötvényeket bocsát ki, összeomlik az első nagy állami vállalat, a Naftohaz (amelynek hitelezői nem fogadják el a kétéves türelmi időt). Augusztusban viszont az ukrán állam intézményi hitelezői elfogadják mintegy 20 milliárd eurónyi, lejáró kötvény fizetési esedékességének két évig való befagyasztását. A Standard and Poor és a Fitch rövid időre az államcsőd kategóriába helyezi Ukrajnát (amit végül is mindkét hitelképesség-minősítő felold).

– 2023. márciusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagy egy újabb, 15,6 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajnának. Tavaly november végén Zelenszkij elnök aláírásával törvényerőre emelkedik az ország 2024-es költségvetése, amely 43,7 milliárd dolláros bevétellel számol, szemben a 82,3 milliárd dolláros kiadásokkal – azaz Ukrajna költségvetési deficitje gyakorlatilag akkora, mint az ország teljes bevétele, mintegy negyven milliárd dollár. 

– 2024. április, végre jó hírek érkeznek Kijev számára. Áttörést érnek el az amerikai törvényhozásban, elfogadják a nagyrészt Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros támogatási alapot. Plusz ehhez jön idén júniusban: a G7-ek 50 milliárd dolláros Ukrajna-hitelkeretet nyitnak, amelynek a fedezetét a nyugaton parkoló, befagyasztott oroszországi állami vagyoneszközök kamatai adják. Újabb kedvező hír: júliusban Ukrajna és nemzetközi hitelezőinek egy csoportja elvi megegyezést ér el. Idén augusztusban pedig megérkezik az ukrán jegybank számlájára 1,5 milliárd euró, amit a befagyasztott oroszországi vagyonelemeke után elért profitokból fizetnek, jelentette be Josep Borrell, az EU külügy- és biztonságpolitikai főbiztosa.