A németek nem adnak több segélyt Ukrajnának

Nem áll rendelkezésre újabb összeg Ukrajna segélyezésére a német költségvetésben – figyelmeztette Christian Lindner német pénzügyminiszter a védelmi minisztériumot. Az eddig jóváhagyott támogatást megkapja a háborúban álló ország, a védelmi minisztérium további kéréseit Olaf Scholz szövetségi kancellár kérésére már nem hagyják jóvá – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap.

Ukrajna úgy kaphat mégis további támogatást, ha azt a G7-ek megállapodása alapján az orosz–ukrán háború kitörése után befagyasztott orosz vagyonból finanszírozzák. Ez azonban amellett, hogy több hónapig tartó folyamat lehet, komoly jogi aggályokat is felvet.

„Oroszország jogi úton fogja felelősségre vonni azokat, akik részt vesznek a vagyona ellopásában” – figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője néhány héttel ezelőtt. Az ilyen tolvaj cselekedetek nem maradhatnak viszonzás nélkül – idézte Peszkovot a TASZSZ orosz hírügynökség.

Ez azt jelenti, hogy mostantól csak a korábban jóváhagyott katonai segélyek szállíthatók le Ukrajna számára. A FAZ és a brüsszeli Politico is idézik Christian Lindner német pénzügyminiszternek a védelmi minisztérium számára címzett levelét, miszerint Ukrajna katonai támogatását a jövőben csak a befagyasztott orosz pénzügyi eszközökből lehet megvalósítani, német szövetségi forrásokat pedig ilyen célra többet nem lehet átcsoportosítani. Berlin még júniusban állapodott meg a G7-csoport országaival arról, hogy a nyugati pénzintézetekben lekötött és a háború miatt befagyasztott, 300 milliárd dollárnak megfelelő orosz pénzügyi eszközöket is felhasználhatják a háború folyatására. A Politico szerint ebből az összegből fedeznék az Ukrajna számára nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását is.

Németország Ukrajna-politikájának színeváltozása már júliusban napirendre került, amikor az úgynevezett „közlekedési lámpa-koalíció” – vagyis a szociáldemokraták (SPD), a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek kormánykoalíciója – benyújtotta a 2025-ös tárgyévre vonatkozó szövetségi költségvetési tervezetét. Az előterjesztés szerint

Ukrajna jövőbeli támogatása megfeleződhet, és nem lehet több 4 milliárd eurónál.

Egyre komolyabb konfliktusokat szül Ukrajna támogatása a német kormányon belül, Robert Habeck gazdaságügyi miniszter és egyben a Zöldek vezetője – aki egy múlt heti interjúban beszélt arról, hogy indulna jövőre a kancellári hivatalért – arról beszélt:

„Elég egyértelmű, hogy ebben a kérdésben (Ukrajna támogatása) komoly problémái akadnak ennek a koalíciónak a közös nevező megtalálását illetően, (…) egyik felvetés bukik el a másik után”

– tette hozzá.

Ukrajna támogatása mellett számos, infrastrukturális beruházási javaslat is komoly indulatokat keltett a koalíción belül, amelyektől az FDP  hosszú távon a német személygépjármű használat növekedését, és ezáltal az autóipar versenyképességének javulását várja. Az FDP feltehetően pártpolitikai okok által vezetve nyújthatta be a javaslatot, mivel a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem jutnának be sem a szövetségi törvényhozásba egy most vasárnapi voksoláson, de a szeptemberi kelet-németországi tartományi választásokon sem szereznének pozíciókat, hasonlóan a zöldekhez és a szociáldemokratákhoz.

Ukrajna számára további rossz hír, hogy Németország jövőre a felére, mintegy négymilliárd euróra csökkentené a segélyezést, ez az összeg pedig gyakorlatilag már el is fogyott. Továbbá 2026-ra hárommilliárd, 2027-re és 2028-ra pedig mindössze fél-félmilliárd a támogatási keret, ami kevesebb mint egytizede a jelenlegi, nagyjából nyolcmilliárd eurónak.

Közel állt a tűzszüneti megállapodáshoz Ukrajna és Oroszország, de a kurszki betörés véget vetett a katari közvetítésű tárgyalásoknak. Ez lett volna az első alkalom, hogy szemtől szembe találkozott volna egymással az ukrán és az orosz fél a sikertelen isztambuli megbeszélések óta.

Elérhető közelségben volt egy részleges tűzszüneti megállapodás Oroszország és Ukrajna között, de a kurszki betörés ezt megakadályozta – írja a The Washington Post diplomáciai forrásokra hivatkozva. A vezető amerikai újságnak  névtelenül nyilatkozó források szerint az ukrán és az orosz vezetés Doha közvetítésével állt a mérföldkőnek is tekinthető részleges tűzszüneti megállapodás előtt – amely elsősorban az energetikai infrastruktúra elleni légitámadások leállítását célozta –, azonban a tárgyalások a kurszki betörés hatására kudarcba fulladtak.

Közel több mint egy éve hajt végre folyamatosan drón- és rakétatámadásokat Oroszország az ukrán energetikai hálózat létesítményei ellen, mire válaszul a kijevi vezetés célba vette az orosz kőolajfinomító létesítményeket és szénhidrogén tározókat. A támadások hatására 15 százalékkal esett vissza Oroszország kőolajfinomítási kapacitása, valamint

világszerte megemelkedett a földgáz világpiaci ára.

Éppen ezért a katari közvetítéssel elindult tárgyalásokon résztvevők közül sokan joggal bíztak abban, hogy egy sikeres megállapodás akár a háború tárgyalásos lezárását is előrevetíthette volna. A Washington Post névtelenséget kérő forrásai alapján megjegyzi:

a tárgyalási hajlandóság jelentős elmozdulást jelentett a hadviselő felek részéről korábbi álláspontjuktól.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, csak akkor lehetséges a tűzszünet és a béketárgyalások elkezdése, ha Oroszország kivonja csapatait az általa ellenőrzött területekről, beleértve a Krím félszigetet is. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig arról beszélt, Kijevnek át kell adnia Moszkva részére a szóban forgó régiókat, beleértve azokat a területeket is, amelyeket jelenleg nem ellenőriz az orosz hadsereg.

A háború két éve alatt egyszer sem találkozott egymással szemtől szembe ukrán és orosz delegáció a kudarcba fulladt isztambuli megbeszélések és a fekete-tengeri gabonamegállapodás megkötése óta.

Ahogy számos, humanitárius folyosó kialakítására tett kísérlet is megbukott – teszi hozzá a Washington Post. A lap szerint a tárgyalások akkor omlottak össze, amikor az orosz fél értesült az ukrán erők betöréséről a kurszki területre, amelyet Moszkva eszkalációnak minősített. Ezt követően halasztották el a felek között közvetítő katariakkal a tárgyalásokat.

Oroszország ugyanakkor „nem kihátrált a tárgyalások mögül, csak időt kért” – mondta egy névtelenséget kérő diplomata a Washington Postnak.

A lap megkereste a kijevi vezetést is, akik viszont „a közel-keleti helyzettel” magyarázták a tárgyalások elhalasztását, ugyanakkor állításuk szerint az augusztus 22-én esedékes videókonferencián részt vesznek. Sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem reagált a Washington Post által leírtakra. A Fehér Ház ugyanakkor még korábban közölte:

az Oroszországgal való tűzszünet feltételeit egyedül Ukrajnának van joga eldönteni.

A megszólaltatott diplomata szerint mind Ukrajna, mind Oroszország készen állt a megállapodás megkötésére a kurszki támadás előtt, ugyanakkor a kijevi vezetés már előre szkepszisének adott hangot – az ukránok 20 százalék esélyt láttak – a tárgyalás sikerét illetően. A cikk végén megjegyzik: a szóban forgó megbeszélések és egy lehetséges megállapodás kérdése – amely a jelek szerint elmaradhat – tovább emelik a tétet Zelenszkij „hazárdjátékában.”

Minél később kezd béketárgyalásokba Ukrajna, annál rosszabb helyzetbe kerül a feltételeket illetően – jelentette ki az orosz állami televíziónak adott  interjújában a volt orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács titkári posztját tölti be – hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök június 14-én elhangzott tárgyalási ajánlata óta Ukrajna 162 négyzetkilométer nagyságú területi, valamint további emberveszteséget könyvelhetett el, és mivel az ajánlatra nem válaszolt, a lehetőségei egyre csak szűkülnek, így minél később lép, annál több területet fog elveszíteni.

Sojgu azt is elmondta, hogy véleménye szerint

„az ukrán népnek nagyon sokba fog kerülni a kijevi rezsim illúziója, hogy az európaiak szervezte újabb szép békecsúcson maguk is meg tudják majd oldani az ukránok összes belső problémáját”.

Oroszország 2022 februárjában indított katonai támadást Ukrajna ellen, és a 2014-ben ellenőrzése alá vont Krím félszigetet is beleértve eddig mintegy 18 százalékát foglalta el, illetve tartja megszállva a szomszédos országnak. A hadszíntéren jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő orosz fél azóta hivatalosan is a saját területévé nyilvánította azt a négy dél-kelet-ukrajnai megyét, amelyeket ugyan nem sikerült még teljesen elfoglalnia, de történelmi- és kulturális okokra hivatkozva arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy harc nélkül adja fel a megyék teljes további területét, vagy egy tűzszüneti tárgyalás előfeltételeként ismerje el a jelenleg Oroszország számára kedvező hadihelyzetet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz javaslatra júliusban úgy reagált, hogy Ukrajna csak területi integritásának teljes helyreállítása esetén lenne hajlandó tárgyalni a békéről. Hangsúlyozva, hogy ez az álláspontja az ENSZ-tagállamok döntő többségének a támogatását is élvezi.