A kurszki ukrán offenzíva kockázatos szerencsejáték, mondják katonai szakértők

Az orosz polgári védelmi minisztérium szerint a kurszki régióból 76 ezer embert evakuáltak az ukrán offenzíva miatt. A helyzet zavaros – írja a Berliner Zeitung. Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) szakértői szerint az orosz csapatkoncentráció miatt lelassult az ukrán előrenyomulás. 
Oroszország szombat este terrorellenes műveletek övezetévé nyilvánította Kurszk, Belgorod és Brjanszk határ menti területeit, és nagyobb személyzetet, erőforrást biztosítak a katonai egységek számára. 

Alexander Dubowy Oroszország-szakértő azt mondja: „A helyzet egyre zavarosabb az információs hadviselés miatt. Ukrajna stratégiai céljai továbbra is tisztázatlanok. Ukrajna jelenleg arra törekszik, hogy biztosítsa hódításait, és ha ez megtörtént, újra előre akar majd lépni. Szárazföldi műveletekre Belgorod és Brjanszk régiókban is sor kerülhet. Az ilyen támadások azonban sok áldozattal járnak.” Úgy véli: 

Peter Viggo Jakobsen dán védelmi szakértő szerint nem valószínű, hogy a kurszki offenzíva sokáig tart, vagy megváltoztatja a háború menetét – írja az Euractiv. A területek megtartásának nincs stratégiai értelme – mondja Jakobsen. Szerinte az offenzívával az ukrán vezetés azt akarja támogatóinak bizonyítani, hogy a hadsereg képes területeket elfoglalni Oroszországban.
Gustav Gressel katonai szakértő a Spiegelnek értékelte a kurszki helyzetet. „Ukrajna jelenleg területeket szerez, de hosszú távon nehéz lesz megtartani ezt a területet” – mondta Gressel.
Az oroszok hétfői közlése szerint a Kurszk irányú harcok során az ukrán hadsereg 1610 katonát, 32 harckocsit, 23 páncélozott szállítójárművet veszített.
Sem az oroszok, sem az ukránok nem közölnek összesített adatokat a saját veszteségeikről.

Az ukrán légierő egy második stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka videofelvételt tett közzé, amelyen találat ért egy hidat Zvannoje falu közelében, délnyugatra Gluskovótól, amelynek térségében pénteken egy másik hidat is leromboltak.

„A légierő precíziós csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai lehetőségeitől, aminek jelentős befolyása lesz a harci műveletekre”

– közölte Olescsuk.

Orosz katonai bloggerek szerint a gluskovói járásban már csak egy híd maradt, amelyet az orosz hadsereg csapatok szállításra használhat. A híd a Zvannojétól hat kilométerre fekvő Karizs falu közelében található.

Oroszország elismerte a gluskovói híd lerombolását.

Médiajelentések szerint ezáltal több mint 30 települést vágtak el a külvilágtól, lakóikat biztonságos helyre szállították. Az orosz védelmi minisztérium szerint a hidat NATO-fegyverekkel rombolták le. Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.

Az ukrán légierő vasárnap azt is bejelentette, hogy az éjszaka folyamán nyolc orosz drónt és öt rakétát semmisítettek meg.

„A légvédelmi harc eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei, az ukrán védelmi erők mobil lövészalakulatai és az elektronikai hadviselési egységek tizenhárom célpontot semmisítettek meg Kijev, Szumi és Poltava megyében”

– közölte a légierő parancsnoka.

Az orosz külügyminisztérium állítása szerint Ukrajna nyugati rakétákat, valószínűleg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőket használt a Szejm folyón átívelő híd megsemmisítésére a dél-oroszországi Kurszki területen, aminek a következtében civilek evakuálásában segédkező önkéntesek vesztették életüket.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram üzenetküldőn azt közölte, hogy „először találták el Kurszk régiót nyugati gyártmányú rakétavetőkkel, valószínűleg amerikai HIMARS-okkal. Teljesen megsemmisült Gluskovó település mellet a Szejm folyón átívelő híd és olyan önkéntesek haltak meg, akik segítettek a civil lakosság evakuálásában”.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka pénteken arról számolt be, hogy

az ukrán erők tizenegy nappal azután, hogy orosz területre léptek, 1-3 kilométer mélységben nyomultak előre Kurszk régió egyes területein.

Ukrán állítás szerint augusztus 6-a óta 82 település került ellenőrzésük alá a régióban 1150 négyzetkilométernyi területen.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő kedden azt mondta: Ukrajna nem érdekelt abban, hogy Oroszország Kurszki régiójában területet foglaljon el, pusztán saját állampolgárainak életét védi, mivel az ott elindított hadművelettel akadályozza újabb orosz egységek átcsoportosítását a donyecki régióba, és nehezíti az Ukrajnában harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását.

Az ukrán erők teljességgel elfoglalták a dél-oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsa városát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

„Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka jelentette, hogy befejezték Szudzsa felszabadítását az orosz katonáktól” – fogalmazott Zelenszkij a múlt kedden kezdődött ukrán behatolásról beszámolva.

Szirszkij a Telegram-csatornáján azt jelentette be, hogy Ukrajna katonai közigazgatási hivatalt létesített a kurszki területen.

Ez a katonai intézmény intézi a hadsereg folyó logisztikai ügyeit, de a feladata a biztonság szavatolása is az adott övezetben. A katonai parancsnoki hivatal vezetésével Szirszkij Eduard Moszkalov vezérőrnagyot bízta meg. Az államfő szerint a hivatal székhelye az 5500 lakosú Szudzsában lesz.

Szudzsa jelentőségét egyebek között az adja, hogy ott található az egyetlen tranzitállomás, amelyen Oroszország még földgázt szállít Európába a nyugat-szibériai földgázmezőkről, Ukrajnán át.

Az ukrán elnök által közzétett videofelvételen Szirszkij vezérezredes azt is mondta, hogy az ukrán erők 35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen a betörés kezdete óta.

A parancsnok közölte: az ukránok 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

Dmitrij Polanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese szerdán az ENSZ-ben tagadta, hogy Ukrajna 1000 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt volna el. Hozzátette, hogy „Kurszkban terrorista szabotázscsoportok betörése folyik, tehát nincs olyan, hogy frontvonal”.

Brit médiumok csütörtökön azt állították, hogy az ukrán hadsereg Nagy-Britannia által szállított Challenger 2 nehéz harckocsikat is bevet az oroszországi behatolásban. A brit védelmi minisztérium ezt nem erősítette meg, de leszögezte, hogy „Ukrajnának egyértelműen joga van védekeznie a törvénytelen orosz támadásokkal szemben, ami nem zárja ki az Oroszország területén folyó hadműveleteket sem”.

A The Times című brit napilap szerint Ben Wallace volt védelmi miniszter hivatali idejében már felhatalmazta Ukrajnát, hogy Oroszországon belüli célpontokat támadjon minden London által szállított fegyverrel, kivéve a Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy a „frontvonal változásai” arról tanúskodnak, hogy Kijev „hatékonyan használja fel a külföldről kapott katonai és pénzügyi segítséget”.

Szirszkij szerint a kelet- és dél-ukrajnai frontokon a helyzet továbbra is „nehéz, de kézben tartják”. Az ukrán hatóságok közlése szerint a Donyeck, Harkiv és Herszon elleni orosz légitámadásokban csütörtökön öt polgári személy meghalt.

Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz. „Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Podoljak az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”. A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a kurszki behatolás miatt ismételten tárgyalásra szólította fel a feleket a Rosszija orosz állami televíziónak adott interjúban. Fehéroroszország a múlt héten megerősítette Ukrajnával közös határát, azzal vádolva meg Kijevet, hogy a betörés során megsértette a légterét.

Az oroszországi Kurszk megye területére behatolt ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg akarták kaparintani – közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka szerdán a Rosszija 1 televízióban.

„Céljuk eredetileg Kurszk megye megszerzése volt… tervezték ezenfelül megkaparintani Belgorod megye egy részét is, az volt ugyanis az elképzelésük, hogy villámtámadásuk megállíthatatlan lesz” – mondta.

Arról is beszélt, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 12 ezer tagja hatolt be orosz területre, és szerinte sokan közülük zsoldosok voltak.

„A területre behatoltak száma nagyjából 12 ezer fő. Ezek olyan zászlóaljak és dandárok megmaradt alakulatai, amelyeket a frontvonal különböző pontjairól vontak össze és dobtak át ide. És persze a külföldi jelenléttel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve sok volt köztük a külföldi. Mindenhol lengyel, angol és francia beszédet lehetett hallani” – ismertette, hozzátéve, hogy „a zsoldosok” többségével végeztek.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az eszkalációt szolgálja és komoly következményei lesznek annak, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán erők amerikai fegyvereket használnak. „Nagyon világosan megmondtuk ezt amerikai kollégáinknak” – fűzte hozzá.