A kurszki ukrán betörés egy elterelő akció?

Ukrajna a kurszki akciójával körülbelül egy százalékát szerezte meg annak a területeknek, amelyet az oroszok 2014 óta kiszakítottak az országból, ez nagyon kevés cserealapnak, ráadásul Moszkva a donyecki térségben magabiztosan tör előre, így az egész betörés értelmetlen volt. Somkuti Bálint egyre inkább úgy gondolja, hogy az egész egy „fedősztori”. Hogy miért; hogy milyen módon torolhatja meg Moszkva ezt a kalandor vállalkozást; és hogy lesznek-e még idén tűzszüneti tárgyalások – többek között ezekről beszélgettek a Magyar Hírlap munkatársai az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatójával.

– Volodimir Zelenszkij és az ukrán főparancsnok keddi bejelentése szerint már 93 települést, és körülbelül 1250 négyzetkilométert foglaltak el a kurszkin területen. A Krímet és a négy kelet-ukrajnai terület 2022 előtt már orosz ellenőrzése alatt álló részeit is beleszámítva ugyanakkor Moszkva fennhatósága nagyjából 120 ezer négyezetkilométerre terjedhet ki Ukrajnában. Vagyis a különbség nagyjából százszoros. Hogy lesz ebből így cserealap? És egyébként mit akarhat Kijev? Elég nehéz követni az ukránokat, mert egyszer azt mondják, hogy nem akarják megszállva tartani a Kurszki területet, máskor meg azt, hogy katonai közigazgatás vezetnek be.

– Igen, az alapvető probléma az, hogy össze-vissza beszélnek ezzel kapcsolatban, és ez kezd nagyon feltűnővé válni. Van egy teóriám: meglehet, hogy a kurszki betörés csak egy „fedősztori”. A fronthelyzet Kelet-Ukrajnában egyre nehezebb. Ez az akció viszont jó volt elterelésnek és előre menekülésnek is abból a szempontból, hogyha az ukrán ellenállás meggyengül vagy összeomlik, Zelenszkijék elmondhatják, hogy ők mindent megpróbáltak, a nyugati sajtó pedig megírhatja, hogy nem a támogatásokon múlott, hanem egy rossz katonai döntésen, amibe belebukott az egész honvédő háborújuk. Más logikus magyarázat nincs. Az, hogy Putyint „megalázzák”, megtörtént már többször is következmények nélkül. Az, hogy cserelapot képeznek – hát, azt meg is kellene tudni tartani, és nyilván az oroszok addig nem fognak tárgyalni, amíg orosz terület ukrán kézen van, mert annyira nem állnak rosszul, hogy belemenjenek egy cserébe.

– Ez így logikusnak tűnik, hiszen a fent említett győzelmi jelentésben csak mintegy mellékesen szerepelt, hogy amúgy Pokrovszknál és Torecknél „nagyon nehéz a helyzet”. Közben elesett egy újabb település, a fonetikusan írandó Nyújork. Ráadásul, ha minden igaz, körülbelül egymillió, a Nyugat által támogatott ukrán katona áll szemben 700 ezer orosszal, mégis folyamatosan szorulnak vissza. Gyanítom, ha azokat a dandárokat nem Kurszkba küldik, hanem Kelet-Ukrajnába, azzal is csak időt nyertek volna.

– Pontosan. Az látszik, hogy az a tartalék, amellyel Ukrajna rendelkezett, két dologra volt alkalmas: hogy lassítsa azt az orosz előrenyomulást, amely tagadhatatlanul megindult a Donbasz régiójában, vagy pedig arra, hogy végrehajtsanak egy ilyen – mondjuk úgy, katonai szakszóval – diverziót, amelynek a célja a figyelemelterelés lehetett. De az egyértelmű volt, hogy egy ilyen támadásra Oroszország határozottan fog reagálni, és például a sokat emlegetett sorkatonák, akiket nem vethetnek be Ukrajnában, azoknak az alkalmazása ezen a területen lehetséges. Ez az egyik része a történetnek. A másik pedig az, hogy figyelembe véve a két ország között fennálló legalább háromszoros méretkülönbséget Oroszország javára, kétség sem férhetett hozzá, hogy az utóbbinak lesz olyan stratégiai hadászati tartaléka, amelyet be tud vetni anélkül, hogy a Donbaszból kéne átcsoportosítani erőket. Tehát valószínű, hogy a lassú és figyelemtől mentes hanyatlás helyett egy látványos és médiában is jól kommunikált akciót választott az egyébként rendkívül médiaérzékeny ukrán vezetés. A probléma az, hogy ezzel azt a végjátékot, amit elnyújthattak volna a jövő év közepéig, most jó eséllyel erre az évre hozták előre.

– Viszont tagadhatatlanul filmbeillő az egész…

– Igen, olyan, mint Zrínyi Miklós kirohanása a várból. Hősies, látványos.

– Közben napvilágot láttak hírek arról, hogy folyt egy titkos tárgyalás Ukrajna és Oroszország között, ami pont emiatt megszakadt, de arról is, hogy az ukránok nagyon szeretnének a gabonaegyezmény mintájára tető alá hozni egy megállapodást valamilyen harmadik fél vagy felek bevonásával. A legfrissebbek meg arról szólnak, hogy Narendra Modi, az indiai miniszterelnök Kijevbe látogat, ahol a békéről is akar tárgyalni.

– Kezdjük az elején. Az ukrán támadások komoly károkat okoztak az orosz kőolajfinomító iparnak, de nem okoztak akkora mértékűt, hogy az akár a háborús erőfeszítést, akár a lakosság ellátását megnehezítette volna. Viszont a másik oldalon nagyon hatékonyan ment az ukrán energiaipar felszámolása. Erre jött rá a kurszki terület elleni támadás. Persze lehet, hogy tévedek, de nekem úgy logikus, hogy ilyen körülmények között a hadifogolycserékkel kapcsolatban lehetnek komolyabb tárgyalások, amelyek egyébként folyamatosak is. De ez viszont nem politikai szinten zajlik, hanem a katonai vezetők között. Narendra Modi utazása szerintem egy újabb próbálkozás egy harmadik ország részéről, hogy az orosz–ukrán háború egyre közelebbi lezárásából diplomáciai előnyt kovácsoljon, de amíg Volodimir Zelenszkij elnök hatalmon van, illetve amíg hatályát nem veszti az a rendelkezése, hogy senki nem tárgyalhat Vlagyimir Putyinnal, addig semmi esélye nincs annak, hogy tényleges megállapodásra sor kerül Oroszország és Ukrajna között.

– Ha már az infrastruktúra szóba került… A minap az ukrán elnök az oroszokon gúnyolódott, és azt mondta, hogy a kurszki támadás bebizonyította: nem is léteznek vörös vonalak, Putyin csak blöfföl. Olvasgattam az erről szóló hírek alatt a kommenteket, és sokan feltették a kérdést: Tényleg nincs? Mikor vág vissza Moszkva? De azt hiszem, ami késik, az nem múlik, legalábbis az orosz, illetve a szovjet történelem alapján a sietség nem jellemző a Kremlre. 

– Ezek nagyon nagy szavak Volodimir Zelenszkijtől, és a figyelmébe ajánlanám, hogy a Kercsi híd elleni terrortámadás után indultak meg az ukrán infrastruktúrát érintő csapásmérések, amelyek során az elektromos rendszert kezdték az oroszok bombázni. Addig csak a vasúti transzformátorállomásokat vették célba a villamosított vasúti szállítás akadályozása érdekében. Utána viszont megindultak az elosztóállomások és az erőművek elleni támadások. Szóval, a kurszki betörésnek is lehet az a hatása, hogy lebombázzák például a Dnyeper hídjait. A háborúban mindig van lejjebb, és soha nem szabad azt mondani, hogy soha. Oroszország valóban nem úgy, és nem abban a formában reagált, ahogy sokan várták, de mondjuk, hogyha a jemeni husziknál feltűnik majd egy hiperszonikus rakéta, vagy mondjuk az iraki felkelőknél, akkor ne tessék csodálkozni. Úgyhogy én Rejtő Jenőt idézném, aki azt írta: „az nevet utoljára, aki először üt”.

Megkísérelt csapást mérni az ukrán hadsereg a kurszki atomerőműre az éjszaka folyamán – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az Ukrajnával szomszédos kurszki, belgorodi és brjanszki régióban kialakult helyzetről tartott csütörtöki tanácskozáson.

„Az ellenség ma éjszaka megpróbált csapásokat mérni az atomerőműre” – mondta Putyin.

„A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség értesítést kapott erről, és ígéretet tett arra, hogy szakembereket küld a helyzet felmérésére. Remélem, hogy ezt végre megteszik” – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy az augusztus 6-án elindított kurszki betörés folyamán az ukrán fegyveres erők több mint 4700 katonát és 68 harckocsit veszítettek. Csak az elmúlt nap folyamán több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg ezen a területen a tájékoztatás értelmében.

Alekszej Szmirnov, Kurszk megye megbízott kormányzója az elnök részvételével megtartott tanácskozáson közölte, hogy eddig több mint 130 ezer ember hagyta el a régió határ menti övezetét, de csaknem 20 ezer helyi lakos még mindig ott maradt az evakuálásra kijelölt területeken. Az elöljáró csütörtökön fotót közölt arról a vasbeton óvóhelyről, amelyből mintegy hatvanat fognak elhelyezni Kurszk városában a népes helyszíneken, egyebek között a jelentősebb megállók közelében.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója arról tájékoztatott a megbeszélésen, hogy a régióban 35 településre tiltották meg a beutazást biztonsági okokból.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy büntetőeljárást indított Nick Peyton Walsh amerikai, valamint Olekszij Borovik és Diana Bucko ukrán újságírók ellen, amiért Kurszk megyében tiltott határátlépést hajtottak végre. Az érintettekre öt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki Oroszországban.

Putyin egyébként csütörtökön telefonon felköszöntötte születésnapja alkalmából Jevgenyij Poddubnijt, a Rosszija 1 televízió haditudósítóját, aki súlyosan megsebesült a kurszki régióban. Az orosz külügyminisztérium szerint az ukrán fél célzottan törekedett az újságíró megölésére, akinek járművét augusztus 7-én érte dróncsapás Szudzsa város bejáratánál.

A moszkvai katonai tárca csütörtöki hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, elfoglalva a donyecki régióban lévő Mezsove települést, és visszaverve hét ellenrohamot. A Moszkvában kiadott közlemény szerint az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmi vonalat a Harkiv megyei területen Kupjanszk közelében. Marocsko szerint az ukrán fél megpróbálja stabilizálni a frontot, de ehhez nincs elegendő katonája és hadfelszerelése.

A védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett nyolc lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, három Grad sorozatvetőt, hét nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, továbbá 91 drónt, közülük 53-at a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Az orosz nyilvántartás szerint ezzel a háború eleje óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma elérte a 640-et, a sorozatvetőké pedig az 1420-at. Az ukrán hadsereg által elveszített gépjárművek száma meghaladta a 25 ezret.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Átmenetileg felefüggesztették a távolabb fekvő volgográdi reptér forgalmát is. Az azonos elnevezésű régió légterében délelőttig 13 ukrán drónt lőttek le.

Az FSZB csütörtökön azt közölte, hogy a Krímben elfogta az ukrán katonai hírszerzés (GUR) három orosz állampolgárságú ügynökét. A gyanúsítottak infrastrukturális létesítmények felrobbantására készültek, és adatokat szolgáltattak ki a félszigeten található katonai objektumokról. Mindhárman beismerő vallomást tettek.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy 2022 eleje óta hat-hét külföldi zsoldoscsoport vett részt a háborúban az ukrán oldalon. Rogov szerint amerikai, brit és lengyel katonai magánvállalatokról van szó.