Kövér László: A Kárpát-medence nemzetei csak együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg

A Kárpát-medence együtt élő nemzetei csak Szent István egyetemleges örököseiként együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Nagykaposon, ahol ünnepi beszédet mondott az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap.

A Felvidék egyik legkeletebbre fekvő magyarlakta településén, a helyi református templomban tartott, istentisztelettel egybekötött megemlékezésen az Országgyűlés elnöke beszédében felidézte a honfoglalás korszakát lezáró pozsonyi csata, valamint a keresztény magyar állam megalapításának történetét, illetve a magyar történelem több más jelentős eseményét. Rámutatott: a honfoglalás kora óta a saját rendjében és szabadságában élni akaró magyarság minden nemzedékét megkísértik és próbára teszik a különféle idegen birodalmak azon törekvései, hogy felszámolják a magyar szabadságot, megtörjék a magyar életet, hogy elűzzék, vagy akár kiirtsák a magyarokat.

Hozzáfűzte: bár Magyarország a történelem során változott, területe néha megnagyobbodott, olykor megkisebbedett, néha megszállták, néhányszor úgy tűnt, hogy elpusztul, az országnak mindig volt ereje, hogy megtalálja a megmaradás és az újrakezdés ösvényeit.

„Birodalmak törtek ránk keletről és nyugatról, aztán a történelem süllyesztőiben rendre eltűntek, míg az általuk meggyötört Magyarország a Szent István-i alapokon mindig újjászületett”

– világított rá Kövér László. Kifejtette: a magyarok e több mint ezer év alatt szinte már mindent láthattak: gyarapodást, hanyatlást, háborúkat, a Kelet öldöklését, de azt is, hogyan hagyja őket cserben a Nyugat és azt is, hogy a Nyugat és Kelet birodalmai egymással összefogva miként fojtották vérbe a szabadságharcukat. „Napjainkban pedig azt látjuk, hogy az európai nemzeti államokat, mint közhatalmakat a legtöbb államét felülmúló gazdasági erőt koncentráló globális magánhatalmak miként akarják túszul ejteni; az európai eszményeinket – a békét, a demokráciát, a jólétet és a keresztény gyökérzetű kultúrát – korábban megtestesítő Európai Uniót pedig miként akarják ugyanazon erők a háború, a diktatúra, az elszegényítés és a keresztényellenesség eszközévé tenni” – emelte ki Kövér László.

Megjegyezte: soha nem volt könnyű az élet a Kárpát-medencében, s most a harmadik világháború kitörésével fenyegető időkben sem az, azonban a magyaroknak Szent István eszmei hagyatéka a legnehezebb időkben is mindig biztos utat mutatott, és most sincs másként. Hangsúlyozta: a magyaroknak, mint a Kárpát-medencében ma is legnagyobb lélekszámban élő nemzetnek, a jövő kérdésének megválaszolásában a lélekszámukkal arányos a felelősségük, s a magyarok válasza az, hogy

a Kárpát-medence együtt élő nemzetei csak Szent István egyetemleges örököseiként együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg!

Leszögezte: a minden európai nemzeti államot felszámolni akaró és erőforrásaik kisajátítására törő globális magánhatalmakkal szemben csak a nemzeti identitást védő államoknak van esélyük megmaradni.

„Az összetartozás érzése nélkül ugyanis nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincs létjogosultsága a nemzeti államoknak, így azok – földrészünkön például Európai Egyesült Államok néven – a globális magánhatalmak érdekei szerint összeolvaszthatók és felszámolhatók”

– jelentette ki Kövér László.

Kifejtette: a mindezt előkészítő műveletnek a következményei mindazon abnormalitások, amelyeket politikai, gazdasági vagy kulturális területen napjainkban az Európai Unióban látni lehet.

„Immáron ember mivoltunk áll átfogó ostrom alatt, tisztelt Honfitársaim”

– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: csak a nemzeti közösségek identitását tiszteletben tartó és egymással együttműködni képes államoknak lesz kellő ereje a közös fenyegetéssel, globális magánhatalmakkal szembeni önvédelemre és talpon maradásra. Az istentisztelettel egybekötött megemlékezést követően a református templom melletti parkban a rendezvény résztvevői megkoszorúzták az államalapító Szent István ott álló szobrát.

Szent István korában válaszút elé került az ország, akkor is „a megmaradásunk volt a tét”, és ma sincs ez másként – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára  Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal által államalapító Szent István király tiszteletére rendezett ünnepségen.

Latorcai Csaba a Miskolci Nemzeti Színházban arról beszélt, hogy zavaros időket élünk, zavaros ideológiák, békétlenség és ezzel együtt „a halál kultúrája által táplált” jövőtlenség uralkodik Európa felett, amely korábban szebb időket élt meg.

Ez a káros és romboló kultúra beszivárog a mindennapi életünkbe, nemzeteket és népeket fordítva egymás ellen – fűzte hozzá.

Az államtitkár kijelentette:

kihívásokkal teli időben kell betöltenünk az Európai Unió „megtisztelő és kiemelkedően fontos elnökségét”.

Megjegyezte azt is, hogy szinte egyedül Magyarország áll ki a béke szükségessége mellett.

Latorcai Csaba leszögezte, akik nemzeti és keresztény alapokon próbálják az agóniából kivezetni és újjászervezni a kontinens életét, azok háborúpárti gyűlöletrohammal találják magukat szemben.

„Magyarország egy ilyen helyzetben vette át július elsejétől az Európai Unió tanácsának elnökségét”

– emelte ki az államtitkár.

Kitért arra: a magyar elnökség célja az, hogy a tagállamokkal közösen dolgozva tegyék újra naggyá Európát. Aláhúzta, a kormány meggyőződése, hogy erős, önvédelmi reflexeit visszanyerő és azt következetesen megtartó Európára van szükség, ami a békésen együttműködő, de államainak szuverenitását megtartó közösségre épül. Mindennek a fundamentuma az a keresztény hit és kultúra, aminek életképességére az évezredes történelmi értékek szolgálnak bizonyítékul – tette hozzá.

Kijelentette, a történelem ismét választás elé állítja a nemzetet. Szerinte megmaradásunk mellett egész Európa jövője a tét. A lelki, szellemi és morális megújuláshoz bátorságra, bölcsességre és szilárd hitre van szükség – mondta Latorcai Csaba.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal ünnepségén Alakszai Zoltán főispán megköszönte a mintegy kétezer-hatszáz munkatárs munkáját. Azt mondta, ők az állampolgárok és a haza érdekét szolgálják.

Hangsúlyozta, Szent István király intelmei ma is olyan erkölcsi és kormányzati alapelveket tartalmaznak, amik irányt mutatnak a kormánytisztviselők számára.

Elmondta azt is, hogy a kormányhivatalokban dolgozók évente 2,2 millió hatósági döntést hoznak a jogszabályoknak megfelelően.

A rendezvényen Alakszai Zoltán főispáni elismeréseket adott át.

A magyar nemzet tudja, hol a helye a világban; otthon van Európában – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Palicson, a vajdasági magyarság augusztus 20-i ünnepségén.

„A magyar nemzetnek nincs szüksége iránymutatásra, mert tudjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és hol van a helyünk a világban. Mi otthon vagyunk Európában, és itthon vagyunk a Kárpát-medencében, legalább Szent István királyunk uralkodása óta” – fogalmazott.

Kifejtette: „magyarként ma egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a nálunk nagyobb és erősebb európai barátok megrendszabályoznának minket, mert nekik már kész tervük van arra vonatkozóan, hogy hol legyen a helyünk, és mi legyen a szerepünk ebben az átformálódó közösségben”. A miniszter szerint azonban

az ezeréves államiság ünnepe emlékeztet mindenkit arra, hogy a magyarok el tudják dönteni, ahogy Szent István korában is el tudták dönteni, mely értékeket vallják magukénak,

és „melyek azok a nemzetformáló, nemzetet erősítő, keresztény hitünkön alapuló értékek, amelyeket továbbra is vallunk, őrzünk és erősítünk”.

Ez ma sem kisebb kihívás, mint ezer évvel ezelőtt, viszont értékőrzéssel és értékteremtéssel megvalósítható. „Nem túlzás azt állítani, hogy ma az egymást követő és átfedő válságok korát éljük. Világjárványok, háborúk, értelmetlen pusztítás, felbecsülhetetlen mértékű gazdasági károk árnyékolják be mindennapjainkat. Ilyenkor még erősebben kellene Európa gyökereibe kapaszkodnunk, melyek magukban foglalják a görög filozófiát, a római jogot és a zsidó-keresztény vallást. Ezzel szemben az európai nagycsalád, amelynek mi magyarok már több mint ezer éve tagjai vagyunk, identitásválsággal küzd. Nekünk pedig testvérként feladatunk, mi több, küldetésünk, arra vagyunk hívva, hogy hivatásainkban, a tudományban, a kultúránkban, családjainkban keressük, éljük és megéljük az igazat, a jót, az értéket, a kiválót, a tudást, keressük, éljük és megéljük mindazt, ami kiválóvá és magyarrá tesz, kiválónak és magyarnak tart meg minket. Ezzel mutatva példát, ezzel mutatva irányt” – hangsúlyozta.

Hozzátette: fontos, hogy ebben a magyarok nincsenek egyedül, vannak barátaik. „A szerb-magyar kétoldalú kapcsolatok példátlanul sikeres időszakát éljük” – húzta alá, megemlítve, hogy ehhez jelentősen hozzájárult a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke.

Hankó Balázs rámutatott, hogy a történelem során a magyaroknak számos kihívással kellett megküzdeniük, de fennmaradtak. „Tudjuk jól, hiszen mi már megtanultuk, hogy a nemzet megmaradásának a kulcsa a közös nyelv, a közös kultúra, a hagyományaink tisztelete és megőrzése, valamint a jövőnk sikerességéért tett erőfeszítéseink. Éppen ezért a magyar kormány kiemelt feladatai között tartja számon és támogatja a külhoni magyar közösségek működését, a Vajdaságban kifejezett célunk, hogy elősegítsük az elvándorlás megállítását és a magyar munkaerő megtartását” – szögezte le.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében felelevenítette azokat a kihívásokat, amelyekkel a vajdasági magyarságnak az utóbbi egy évben szembe kellett néznie: a közösség elveszítette a vezetőjét, Pásztor Istvánt, majd négy választáson is bizonyítania kellett erejét, de talpon maradt. „Jogot, felhatalmazást vívtunk ki arra, hogy továbbra is mindent megtegyünk a szülőföldön történő boldogulásért” – fűzte hozzá.

Hozzátette, Pásztor István munkásságát folytatni kell, mert az a megmaradást és a méltó fejlődést szolgálja.

„Olyan politikai örökséget hagyott ránk, amit továbbra is bölcs döntések mentén, olykor embert próbáló erőfeszítésekkel is kitartóan és tisztességesen folytatnunk kell”

– húzta alá.

A VMSZ elnöke szerint „Szent István napja egyszerre állami, nemzeti és egyházi ünnep”. „Mindent jelképez, ami egy nemzetet azzá tesz: az országot, a szuverenitást, az önazonosságot, a hitet, nemzetünk létezésének pilléreit” – szögezte le, majd hozzátette, hogy kisebbségi létben ezekre a pillérekre még nagyobb súly nehezedik. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi létbe kényszerült vajdasági magyarságnak számos alkalma lehetett volna arra, hogy feladja önmagát vagy elhagyja hitét, mégsem ez történt, a vajdasági magyarság nem tűnt el, hanem „megacélosodott”.

Rámutatott, hogy a magyar kormány „határok feletti egységes nemzetpolitikájának köszönhetően az egész Kárpát-medencei magyarság újra egyesült”. „Így tisztelgünk több mint egy évezredes múltunk előtt, cselekvő nemzettudattal, értékmentő és értékteremtő munkával fordulunk a jövő felé. Ezzel a múlttal pedig azért rendelkezhetünk, mert a megmaradás vagy pusztulás, vagyis a keresztény modern Európához csatlakozás, vagy a nomád népek sorsa közötti válaszúton István király Magyarországot a keresztény Európa részévé tette” – magyarázta.