A cseh elnök szerint Ukrajna NATO tag lehet

Ukrajna belépésének a NATO-ba nem kell, hogy feltétele legyen az orosz agresszió ellen küzdő ország egész területének ellenőrzése – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo című független cseh baloldali napilapban jelent meg kedden.

Precedensként a cseh államfő az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel.

A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott.

Petr Pavel azzal számol, hogy Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.

„Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel (a NATO-tagság szempontjából) a teljes terület ellenőrzésének felújítása. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba” – jelentette ki Petr Pavel az interjúban.

A cseh elnök erre a megoldásra precedenst a történelemben lát.

„Nézzük meg például Németországot. Németország (a II. világháború után) ketté lett osztva, de ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba” – fejtette ki a cseh politikus.

„Azt gondolom tehát, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval”

– mutatott rá a cseh államfő az interjúban.

Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén.

Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Zalizne (korábbi nevén Artyjomovo) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A település Toreck határában található, amely kisváros az orosz erők egyik fő csapásiránya a térségben Pokrovszk mellett. A háború előtt mintegy ötezren lakták Zaliznét, Torecknek pedig hozzávetőleg 30 ezer lakosa volt. Utóbbi kisvárost a kijevi vezetés megerősítette.

A tárca közölte, hogy orosz ellenőrzés alá került Donyeck régióban a Viemka vasúti állomás is.

A jelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hét lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Sz-300P légvédelmi rakétaüteget, 26 HIMARS-rakétát, továbbá 49 drónt.

A tárca közölte azt is, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége az oroszországi Kurszk megyében 3800 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 54 harckocsit, 26 gyalogsági harcjárművet, 48 csapatszállítót és 281 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.

A beszámoló szerint az utóbbi 24 órában három olyan ukrán támadást hárítottak el, amely a kurszki Olgovka, Russzkoje Cserkasszkoje és Porecsnoje felől érkezett.

A harcokban az ukrán erők legkevesebb 25 katonája vesztette életét, és négyen hadifogságba estek.

Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy brit elemzőintézetek 32 szakértőjét, illetve munkatársát helyezték beutazási tilalom alá, arra hivatkozva, hogy a nyugati politikai érdekeknek megfelelő oroszellenes vonalat képviselnek, és olyan félrevezető információkat tesznek közzé, amelyek Moszkva lejáratását szolgálják.

Továbbra is lángokban áll Oroszországban a haderő szükségleteit is kielégítő proletarszki kőolaj- és kőolajszármazék-tároló, miután vasárnap ukrán dróntámadás érte a létesítményt. A helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek ki. A lángok megfékezése során 41 tűzoltó megsérült, közülük 18-at kórházba kellett szállítani, öt intenzív osztályon van.

A légierő, a drónok és tüzérségi tűz támogatta orosz haderők állításuk szerint visszaverték  a dél-oroszországi Kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket.

Az orosz védelmi tárca szerdai közlése szerint az orosz haderő három ukrán dandár hat támadását verte vissza a Kurszki területen az utóbbi 24 órában.

A tárcának a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleménye szerint szerdán, az ukrán betörés nyolcadik napján az orosz fegyveres erők megakadályozták, hogy az ukrán motorizált egységek tovább jussanak Szkrilevka, Levsina, Szemjonovka, Alekszejevszkij és Kamisnyij települések környékére, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek.

A tárca szerint az utóbbi egy napban az ukrán hadsereg 270 katonát és 16 páncélozott járművet veszített.

Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, hogy az ukránok 40 kilométeres szélességben 12 kilométer mélyen hatoltak be Oroszországba.

Az orosz hatóságok hétfőn elismerték, hogy elveszítettek 28 települést. German kurszki és rilszki metropolita Kirill pátriárkának küldött jelentésében azt írta, hogy az ukrán hadsereg katonái a Gluskovszki járás Krasznooktyabrszkij településén lerombolták a Krisztus Mennybemenetele-templomot és a harangtornyot – olvasható az orosz ortodox egyház honlapján.

A Kurszki területtel szomszédos Belgorodi terület kormányzója szerdán szükségállapotot hirdetett ki az ukrán erők légitámadásai miatt kialakult „rendkívül nehéz és feszült” helyzet miatt.

A bombázásokban házakat romboltak le, polgári személyek haltak, illetve sebesültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, hozzátéve, hogy a lakosság nagyobb védelmének biztosítására és az áldozatoknak nyújtandó további támogatás érdekében regionális szinten szükségállapotot rendelnek el.

Gladkov szerint a térség két falva – Sebekino és Usztyinka – ellen dróntámadást hajtottak végre.

A Kurszki, a Voronyezsi és a Brjanszki terület hatóságai szintén közölték, hogy az orosz légierő Ukrajnából indított drónokat lőtt le az éjszaka folyamán.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők 117 dróntámadást vertek vissza, és négy harcászati rakétát semmisítettek meg. Orosz katonai repülőterek is azt jelentették, hogy támadás célpontjai voltak. Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint eddig több mint 120 ezer ember menekült el a Kurszki területen dúló harcok elől.

A Kurszki területet elleni nagyszabású ukrán támadás augusztus 6-án kezdődött el. A legfrissebb adatok szerint az offenzíva során 12 polgári személy halt meg, 121 másik megsebesült, közöttük tíz gyermek. Az orosz védelmi tárca adatai szerint Kijev a kurszki hadművelet kezdete óta 2300 katonát, 37 harckocsit és 32 páncélozott szállítójárművet veszített.

Több mint száz orosz katonát fogtak el az ukrán csapatok eddig az oroszországi kurszki régióban – jelentette Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

„A nap eleje óta a csapatok a kurszki régióban több irányban egy-két kilométert haladtak előre. Szudzsa településen befejeződött az ellenség felkutatása és megsemmisítése. Több mint száz ellenséges katona esett fogságba” – idézte az államfő Telegram-bejegyzésében a főparancsnokot. Zelenszkij megköszönte Szirszkijnek, hogy az ukrán katonák „feltöltötték a cserealapot”, vagyis újabb orosz hadifoglyokat ejtettek, akiket Kijev kicserélhet Moszkvával foglyul ejtett ukránokra.

Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy a Kurszki területen az ukrán csapatok megsemmisítettek egy orosz Szu–34-es nehéz vadászbombázó repülőgépet.

A Maxar Technologies 2024. augusztus 14-én közreadott műholdfelvétele a Kurszktól nyugatra fekvõ Szelekcjonnyij település közelében épített védõárokról augusztus 12-én (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy a fegyveres erők – benne a légierő és a különleges erők – a katonai hírszerzés több egységével együttműködve a háború kezdete óta az eddigi legnagyobb csapássorozatot mérték szerdára virradóan oroszországi katonai repülőterekre. A közlés szerint négy katonai repülőteret – a voronyezsit, a kurszkit, valamint a nyizsegorodszki régióban lévő Szavaszlejka és a Voronyezsi területen található Boriszoglebszk légibázisát – támadták meg. Az SZBU tájékoztatása szerint a művelet célja az volt, hogy az orosz hadsereg ne tudja ezeket a légitámaszpontokat Ukrajna elleni légicsapásokra használni.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon kifejtette, hogy az ütközőövezet létrehozása a kurszki régió területén olyan lépés, amely megvédi az orosz határ menti ukrajnai településeket a mindennapos orosz támadásoktól. „Az állandó orosz terror miatt Szumi megye 183 településéről már több mint húszezer embert evakuáltak, köztük csaknem két és félezer gyereket” – mutatott rá a miniszter. Emlékeztetett arra is, hogy idén nyáron az oroszok több mint kétezer támadást hajtottak végre Szumi megye ellen irányított légibombákkal, rakétákkal, tüzérséggel, aknavetőkkel és csapásmérő drónokkal. Közlése szerint az ukrán hadművelet területén lévő településekre nincs orosz áruszállítás. „Az ukrán hadsereg tájékoztatja a saját belügyminisztériumát a helyiek ivóvíz-, élelmiszer-, gyógyszer- és higiéniaicikk-szükségleteiről, hogy más illetékes hatóságokkal együttműködve a lehető leggyorsabban meg tudjuk szervezni a humanitárius segélyek odaszállítását” – mondta. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden humanitárius kezdeményezését kizárólag a nemzetközi joggal összhangban hajtja végre Oroszország területén.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos egy Telegram-bejegyzésében úgyszintén szorgalmazta, hogy Ukrajna a kurszki hadműveleti övezettben maradt orosz civileket mielőbb lássa el élelmiszerrel, gyógyszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon város kormányzója közölte a Telegramon, hogy helyi idő szerint délután egy óra előtt az orosz hadsereg robbanóeszközt dobott le egy ivóvízelosztó pontra, aminek következtében egy ember meghalt, további kettő pedig megsebesült.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról tájékoztatott, hogy az éjjel az orosz erők két H-59/69-es rakétával és 23 Sahid csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, és a légvédelemnek 17 drónt sikerült megsemmisítenie.