tóth gabi
Mi lehet a valódi céljuk?
Geolokációs adatok alapján megállapítható, hogy az ukrán erők már legalább tizenkét kilométer mélyen betörtek Oroszországba – írta Emil Kastehelmi finnországi katonai elemző. Szerdai értékelésében térképet is mellékelt elemzéséhez, amelyen látszik, hogy az ukránok alapvetően a határ mentén, de az út mellett mélyebben is előrenyomultak a kurszki tartományban:
Hasonló eredményre jutott értékelésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Az amerikai központú intézet
orosz forrásokra hivatkozva arról írt, hogy már legalább 45 négyzetkilométert elfoglaltak a meglepetésszerű offenzíva augusztus hatodikai kezdete óta.
Ennek során 11 kisebb települést is irányításuk alá vontak.
A harcok azóta is folytatódtak, még csütörtökön is javában tartottak – egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ukránok visszavonulnának. A közösségi médiában számos olyan felvétel jelent meg, amely jelentős orosz veszteségeket mutat, és amelyeken tömegével adják meg magukat az orosz katonákat.
Kérdés, hogy mi lehet az ukránok hosszabb távú célja?
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő Facebook-posztjában a minap úgy értékelt, „elsősorban politikai és PR-okát” látja a kurszki ukrán betörésnek. – Kérdés, komoly orosz erőket tudnak-e elvonni máshonnan, és a végén mennyi lesz a saját veszteség. Mert nagyobb stratégiai értelme nincsen, az biztos. Majd kiderül, az eddigi hasonló akciók sokra nem jutottak, ez most sikeresebbnek tűnik – latolgatta az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A már idézett Emil Kastehelmi a lehetséges célok között említi, hogy a támadók orosz erőket akarnak elvonni más frontokról, esetleg jobb pozíciókra akarják felhasználni az eredményeket a tárgyalásokon.
Lehet, hogy a történtek jól mutatnak majd a térképen és a médiában, de még mindig nem vagyok biztos benne, mi lehet a valódi cél
– vélekedett hasonlóan John Helin finnországi elemző is. Rámutatott, hogy Ukrajna bajosan fogja megtartani ezeket a területeket, mikor saját keleti frontját se tudja tartani, pedig ott volt ideje kiépíteni védelmét. A rövid távú sikerek között éppen azt említi, hogy az ukrán ellentámadás eltereli a figyelmet a keleti kudarcokról.
A Világgazdaság a német Bildet idézve azt írja, hogy az esemény fordulópont lehet a háborúban. A Bild páncélozott járművekkel és repülőkkel vívott súlyos csatákról ír Suja város környékén, és arról, hogy több mint negyven orosz katona megadta magát. Az Unian ukrán hírügynökség azonban olyan kommentárokat is idéz, amelyek szerint az orosz területre való előrenyomulás nem fordulópont a háborúban, hiszen az ukránoknak komoly problémáik voltak a frontvonal védelmével.
Oroszország indította el a háborút, ezért neki is éreznie kell annak következményeit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Erről az államfő esti videóüzenetében szólt, miközben az ukrán erők harmadik napja hajtanak végre katonai műveleteket az oroszországi Kurszki területen – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
– mondta Zelenszkij. „Hálás vagyok minden harcosnak, minden katonának és parancsnoknak, aki biztosítja állásaink védelmét és védelmi feladataink teljesítését. Az ukránok tudják, hogyan érjék el céljaikat” – fogalmazott.
Az elnök leszögezte, hogy nem az ukránok választották céljaik eléréséhez a háborút. „Oroszország háborút hozott a földünkre, és éreznie kell a következményeit annak, amit tett” – mondta. Szavai szerint minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál hamarabb lesz béke.
– tette hozzá.
Zelenszkij tájékoztatott arról, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter jelentését is meghallgatta az ukrán hadsereg fegyver- és felszerelésellátásáról, valamint Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke is beszámolt neki a szolgálat munkatársainak az orosz szabotázsok és az országon belüli merényletkísérletek elleni fellépésükről.
Csütörtökön folytatódtak a harcok az oroszországi betörést végrehajtó ukrán egységek és az orosz hadsereg katonái között az ukrán-orosz határral szomszédos oroszországi Kurszki területen.
Az ukrán csapatok ezer katonával, harckocsikkal és páncélozott járművekkel támadtak az orosz területre – közölte az orosz hadsereg vezérkara, amely állítása szerint minden megtesz, hogy kiszorítsák őket Oroszországból.
– írta csütörtökön közleményében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz hadsereg és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) meghiúsítják a Kurszki területre történő mély behatolásra tett ukrán kísérleteket, és súlyos veszteségeket okoznak az ellenség táborában.
Az orosz hadsereg csütörtökön nem számolt be ukrán előretörésről.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a támadás kezdete óta az ukrán erők vesztesége 660 fő és 82 páncélos egység volt.
A Gazprom orosz gázipari óriáscég csütörtökön közölte, hogy továbbra is szállít gázt a szudzsai állomáson keresztül, ahonnan Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkezik az orosz földgáz.
Mintegy háromezer embert kimenekítettek, és 1500 embert ideiglenes szállásokon helyeztek el.
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön bejelentette, hogy mindenkinek, aki lakóhelye elhagyására kényszerült, 10 ezer rubel egyszeri segélyt fizetnek ki, Mihail Misusztyin miniszterelnök pedig közölte, hogy aláírták a Kurszki terület lakosainak megsegítésére szánt 1,8 milliárd rubeles összeg elkülönítéséről szóló rendeletet.
A Moszkvai Vasúttársaság (MZsD) bejelentette, hogy kiegészítő járatot küldenek Kurszkból Moszkvába a megnövekedett utazási igényekre tekintettel. Az orosz vasúttársaság pedig a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint azt közölte, hogy a harcok miatt három vasútállomást – a szudzsait, a koronyevói és a pszjolit – ideglenesen bezárták.
A szomszédos Belgorodi területen egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült csütörtökön ukrán légicsapás következtében – közölte a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.
Az EU azon az állásponton van, hogy Ukrajna törvényes védelmi háborút folytat az illegális agresszió ellen, és a törvényes önvédelemhez való jog keretében Ukrajna jogosult arra, hogy ott mérjen csapást az ellenségre, ahol azt szükségesnek tartja a saját területén, de az ellenség területén is – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön Brüsszelben.
A szóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy az EU szerint a jogos önvédelem része-e, hogy Ukrajna betörési kísérletet hajtott végre a héten az orosz határ menti Kurszk régióban.
Arra a kérdésre, hogy az EU megváltoztatná-e az Ukrajna segítésére irányuló katonai támogatást, amennyiben Ukrajna „stratégiát változtatna”, Peter Stano megerősítette:
„Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát azon erőfeszítéseiben, hogy visszaállítsa területi integritását és szuverenitását, és hogy visszaszorítsa Oroszországot.
Az orosz erők irányított légibombával mértek csapást csütörtökön az északkelet-ukrajnai, Oroszországgal határos Szumi megyében lévő Morhicja falura, és eltaláltak egy iskolát, ahol életét vesztette egy 23 éves fiatal férfi és hatéves fivére – hozta nyilvánosságra Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy tévéműsorban.
Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy egy ember meghalt a régióban lévő Nyikopol városát ért csütörtöki orosz csapások következtében.
– tájékoztatott Roman Mrocsko, a megyeszékhely katonai közigazgatásának vezetője.
Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy a reggeli orosz tüzérségi támadások következtében két ember vesztette életét Kosztyantinyivka városban.
Az ukrán országos rendőrség közölte, hogy Donyeck megyében három nap alatt 28 településről 1010 gyermeket menekítettek ki. Hozzátették, hogy még 3723 gyermeket kellett evakuálni.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az orosz megszállók két Iszkander-M és két H-59-es rakétával, valamint négy Sahid drónnal mértek csapást az éjjel Ukrajnára, a légvédelem két rakéta kivételével mindet megsemmisítette.
Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, egy helikoptert, két harckocsit, 36 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 81 drónt.
Katerina Csernohorenko védelmi miniszterhelyettes nyilvánosságra hozta, hogy eddig mintegy 88 ezer, külföldön tartózkodó hadköteles korú férfi frissítette katonai nyilvántartási adatait külföldön. Kifejtette, hogy augusztus 6-ig összesen mintegy 3,3 millió felhasználó frissítette adatait a Reserve+ alkalmazáson keresztül. További 1,83 millióan frissítették adataikat az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban, és csaknem 620 ezren a hadkiegészítő irodákon keresztül.