Van más politikai út is, mint Ursula von der Leyen útja

Működött az alku a frakciók között az Európai Parlamentben, Von der Leyen újraválasztását is ez magyarázza. Az Európai Unió és a NATO öt évre nevére vette a háborút, ugyanakkor Európa valódi érdeke az lenne, hogy ne riválisa vagy alárendeltje, hanem egyenrangú szövetségese legyen Amerikának – nyilatkozta a hirado.hu-nak Ursula von der Leyen újraválasztását követően Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

Ahogy a hirado.hu is beszámolt róla, újraválasztotta csütörtökön az Európai Parlament Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki posztjára. A szavazáson a 719 képviselőből 707 szavazott, így 360 szavazatra volt szüksége Von der Leyennek az újraválasztáshoz. Végül 401 szavazat szólt mellette, 284 szavazat pedig ellene. Továbbá 15-en tartózkodtak és 7-en érvénytelenül szavaztak. Kiszelly Zoltán politológus szerint a számok alapján az látszik, hogy

működött az alku a frakciók között.

Emlékeztetett: a választás után a szociáldemokraták, az Európai Néppárt, illetve a liberálisok megegyeztek a legfontosabb pozíciók elosztásában – így a bizottsági elnöki pozíciójáról is –, és az látszik, hogy a frakciók tartották magukat az előzetes megállapodáshoz. (A szavazás után a Zöldek is azt közölték, hogy támogatták Von der Leyent – a szerk.)

Kiszelly Zoltán felidézte: a bizottság bojkottálja a magyar elnökség informális üléseit, ami szerinte sem javítja a viszonyt Brüsszel és Magyarország között.

Hozzátette: az sem változik, hogy Orbán Viktor továbbra is szinte minden a Von der Leyen-projekttel szemben egy vonzó alternatívát kínál. A politológus példaként említette a kötelező betelepítési kvóta ügyét – amiről még az első fél évben döntött az előző parlamenti ciklus – vagy a háborúval kérdését. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte:

miközben Ursula von der Leyen „ukrán zászlónak” öltözik, addig Magyarország békemissziót folytat.

Kiszelly Zoltán: Működött az alku a frakciók között az Európai Parlamentben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Felidézte még a zöldátállás kérdését is, ahol olyan engedményt tett az Európai Néppártnak, hogy 2035 utánra kitolják a benzines, dízeles autók kivezetését. Megjegyezte: ezt Magyarországnak is támogatnia kellett, mivel ez a mi álláspontunk is, ráadásul ebben a kérdésben megegyeznek az érdekeink Csehországgal és Németországgal is. Ezek alapján is világosan látszik a szakértő szerint, hogy

a legtöbb kérdésben továbbra is a magyar álláspont éles ellentéte a brüsszeli álláspontnak.

Kiszelly Zoltán ugyanakkor hozzátette: a magyar álláspont vonzóbb a brüsszeli ajánlatnál, többek között a béke kérdése – amivel kapcsolatban a magyar álláspont a globális Dél véleményével is megegyezik – vagy a migrációs kvóta elítélése miatt. Ugyanakkor épp az éles szembenállás miatt a politológus nem tartja valószínűnek, hogy a brüsszeli álláspont enyhüljön, erre utal az a tény is, hogy továbbra is politikai zsarolásra használják fel a visszatartott uniós forrásokat.

A „Trump-mentesítéssel” az Európai Unió és a NATO öt évre nevére vette a háborút

Kérdésként merül fel a novemberi amerikai elnökválasztás kérdése is, illetve annak végeredménye milyen hatást gyakorolhat a háború folytatására. Az Európai Unió még öt évig szeretné finanszírozni a háborút – emlékeztetett: erről még februárban született döntés többek között az ukrán költségvetésnek szánt 50 milliárd euró, illetve a fegyverekre szánt 20 milliárd euró elfogadásával –, vagyis „Trump-mentesítenék” a háborút, a szakértő azonban úgy fogalmazott: az Európai Unió és a NATO öt évre nevükre vették a háborút.

Hasonló tendencia látszik kirajzolódni a NATO működését illetően is. Kiszelly Zoltán felidézte: Jens Stoltenberg 200 milliárd dolláros támogatás megszavazására buzdított Ukrajna számára, igaz, ebből csak 40 milliárdot sikerült elfogadni egyelőre, mivel szerinte a 200 milliárd elégedetlenséghez vezetett volna a nyugati társadalmakban. Ugyanakkor komolyan tartanak attól, hogyha Donald Trump nyeri meg a választást, akkor az Egyesült Államok „kiszállhat” a háborúból. Éppen ezért a szakértő szerint

Orbán Viktornak és a magyar kormánynak az az érdeke, hogy az európai vezetők ne féljenek Trumptól, hanem a béketárgyalás lehetőségét lássák meg egy republikánus elnökségben.

Ezzel párhuzamosan kirajzolódik egy olyan törekvés is, hogy helyreálljon a Merkel-korszakra jellemző német dominancia a nyugati világban. A francia aspirációkat kerékbe törte Emmanuel Macron választási veresége a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon, így Kiszelly Zoltán szerint ez lehetőséget teremthet Ursula von der Leyen számára, hogy a szabad helyett a globalista világ vezetője legyen azáltal, hogy ellenpólust képez Donald Trumppal szemben.

Orbán Viktor politikája ezzel szemben is alternatívát kínál:

Európa ne riválisa vagy alárendeltje, hanem egyenrangú szövetségese legyen Amerikának.

A mi koncepciónk lényege, ami eltér a hivatalos koncepciótól, hogy az Európai Uniónak nem az amerikai demokraták külpolitikáját kéne másolnia, hanem egy stratégiai autonómia jegyében – és ezt éltetjük itt egyfolytában – egy saját, európai megközelítés kellene – közölte az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban.

Arra a kérdésre, hogyan áll a magyar békemisszió, Orbán Viktor elmondta: „Jól állunk, haladunk vele, nem egyszerű, ha van szembeszél, de egyelőre minden lépést megtettünk a tervek szerint.” Az elmúlt napokban az ukrajnai béke érdekében folytatott tárgyalásairól közölte, azokon a saját álláspontját képviselte, Donald Trumpról pedig elmondta, hogy „ő a béke embere, és amire szükségünk van, az a béke”.

Hozzátette az európai megközelítés érdekében tett néhány javaslatot. „Haladok lassan, de emésztik. Remélem, hogy a következő lépésekkel előrébb juthatok” – értékelt.

A georgiai politikai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Georgia csodálatos ország, amely nagyon jól teljesít, az ottani kormány pedig igen nehéz körülmények között próbálja fenntartani az ország függetlenségét és a szuverenitását. Sajnálatos módon sok európai vezető nem érti meg, milyen nehéz egy olyan országnak, mint Georgia, megőriznie a szuverenitását minden irányba – jegyezte meg, hozzátéve: ő maga azonban nagyra értékeli ezt.

Arra a kérdésre, hogy mi az üzenete Ukrajna számára, a magyar miniszterelnök azt mondta: „Önökkel vagyok.”

Úgy vélte, a béke érdekében még hosszú utat kell megtenni, mert sok a háborúpárti ország, amelyek hisznek abban, hogy katonai erővel megsemmisíthetik az oroszokat.

Orbán Viktor azonban kiemelte: ő nem ezt gondolja, mert ismeri az oroszokat, az ukránokat és az egész kontextust, így véleménye szerint ennek a konfliktusnak nincs megoldása a csatatéren.

Mindennap ártatlan emberek ezreit veszítjük el, pedig az emberi élet a legdrágább, ezért meg kell ezt állítanunk – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a megoldást nem a csatamezőn, hanem a tárgyalóasztalnál lehet megtalálni.

Az EPC csütörtöki csúcstalálkozójára 47 európai állam- és kormányfő kapott meghívást. A vezetők az előzetes napirend szerint megvitatják az Ukrajnának nyújtott támogatást, valamint az olyan közös kihívásokat, mint az energia és az összeköttetés, a biztonság és a demokrácia, valamint a migráció.

Az Európai Politikai Közösség az Európa jövőjéről szóló politikai és stratégiai megbeszélések kormányközi fóruma, amelyet 2022-ben Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hoztak létre.