Ukrán merényletkísérlet Putyin ellen

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov az NV ukrán portálnak elismerte, hogy Kijev merényleteket szervezett az orosz elnök ellen.

„Voltak, de, mint látható, eddig sikertelenül” – válaszolta a GUR vezetője arra a kérdésre, hogy Kijev tett-e kísérleteket Vlagyimir Putyin orosz elnök likvidálására.

Kirilo Budanov felidézte nagymamája történeteit, aki azt mesélte, Joszif Sztálin halálakor az embereknek úgy tűnt, hogy az egész világuk összeomlott.

A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele.

Zaharova arra hivatkozott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén. Mint mondta, a vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít.

„Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (…) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve hazánkat háborús bűnök és ökocídium elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól, és el akarja fedni saját terrorista tevékenységét” – hangoztatta Zaharova.

A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy

az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá.

Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el.

Az orosz diplomata szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit.

A kakovkai vízerőmű – a dnyeperi erőműendszer legalsó lépcsőjének – gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember életét vesztette. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott.

Moszkva Kijevet vádolta a „terrortámadással”. Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg „robbantotta fel”.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Voszhod települést, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában az elmúlt nap folyamán – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg három harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – az egyik egy amerikai Bradley gyalogsági harcjármű volt -, egy brit AS-90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 24 légi drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Enerhodar körül kigyulladt az erdő az ukrán belövések következtében, a Herszon megyei Nova Kahovkában pedig egy többemeletes lakóházat ért találat.

Eduard Kaburnyejev, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetőjének első helyettese közölte, hogy a hatóság 714 külföldi állampolgár esetében indította el a büntetőjogi felelősségre vonást amiatt, hogy az ukrajnai konfliktusban az ukrán fegyveres erők oldalán vettek részt, és 422 külföldi állampolgár ellen nemzetközi körözést adtak ki.

Egy moszkvai bíróság csütörtökön távollétében 8 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Leonyid Gozman orosz ellenzéki politikust az orosz hadseregről szóló hamis állítások online terjesztése miatt. Emellett négy évre eltiltották a weboldalak adminisztrálásától.

Az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni csapás után egy orosz pilóta felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel, és olyan adatokat adott át, amelyek lehetővé tették Oroszország nehézbombázó légi hadosztálya több mint harminc parancsnokának azonosítását – közölték a hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A közlés szerint az oroszországi Engelsz katonai reptéren állomásozó nehézbombázó alakulat egyik pilótája hétfőn – a kórházat ért támadás napján – felvette a kapcsolatot chaten keresztül az ukrán katonai hírszerzéssel. A hírportál megjegyezte, hogy ez az orosz légi egység rendszeresen támad ukrajnai városokat H-101-es rakétákkal.

Az orosz pilóta – akinek nevét nem fedték fel – azt írta üzenetében, hogy megdöbbentette a gyermekkórház elleni támadás, ezért úgy döntött, átadja az ukrán félnek azokat a dokumentumokat, amelyek egysége tevékenységére vonatkoznak, valamint parancsnoki állományának privát fotóit.

Az átadott anyagok között vannak egyebek mellett magas rangú orosz tisztek személyes aktáiból származó dokumentumok, valamint orosz katonák és családtagjaik személyes adatai. A legértékesebbek a nehézbombázó hadosztály kódolt, titkosított dokumentumai – emelték ki az ukrán katonai hírszerzésnél.

Több mint harminc alkatrészét és roncsdarabját azonosították az ukrán igazságügyi minisztérium Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézetének (KNDISZE) szakemberei annak a H-101-es rakétának, amellyel az oroszok hétfőn a kijevi Ohmatdit gyermekkórházat eltalálták – közölte a tárca szerdán Facebook-oldalán.

A közlemény szerint hétfőn és kedden a kutatóintézet szakemberei a helyszínen végezték az oroszok által használt fegyver darabjainak vizsgálatát. Azonosították egyebek mellett a rakétaszárny, a farokrész és a motor külső burkolatának darabjait. Ezenfelül a szakértők a rendelkezésükre álló videófelvételek alapján hozzávetőlegesen kiszámították a cirkálórakéta méretét.

„A talált roncsok sajátos mérnöki és tervezési jellemzői, valamint a megfelelő szabványos jelölések arra utalnak, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői H-101-es típusú stratégiai, légi indítású cirkálórakétát használtak, amelynek hossza 7,5 méter, robbanófeje körülbelül 400 kilogramm, maximális sebessége óránként 720 kilométer, repülési hatótávja pedig akár ötezer kilométer” – fejtette ki Andrij Hajcsenko igazságügyi miniszterhelyettes.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közzétette a fővárost ért hétfői orosz támadássorozat legfrissebb veszteségi adatait. Eszerint 33-an vesztették életüket, közülük ketten a gyermekkórházban. A halálos áldozatok között öt gyermek van. Rajtuk kívül 121-en sérültek meg.

A United24 ukrán online platform sajtószolgálata közölte, hogy önkétes adakozók 300 millió hrivnyát (több mint 2,8 milliárd forintot) gyűjtöttek össze az Ohmatdit számára, ami háromszorosa az eredetileg megcélzott összegnek. A gyűjtést, amelyet az ukrán Monobankkal közösen indítottak, szerdán le is zárták. A közlemény szerint 55 országból több mint 320 ezer ember, valamint számos vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. Hozzáfűzték, hogy számos külföldi és ukrán sztár is adakozott, neveket azonban nem hoztak nyilvánosságra.

Keir Starmer, Nagy-Britannia új miniszterelnöke a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva – amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett – egyértelművé tette, hogy Ukrajna használhatja a brit Storm Shadow rakétákat oroszországi katonai célpontok ellen. Hangsúlyozta, hogy az országa által adományozott rakéták felhasználási módja Ukrajna dolga. Megerősítette, hogy ebben a kérdésben nem változtat az előző brit kormány politikáján.

Viktor Szolimcsuk ezredes, a harkivi egyesített területvédelmi erők parancsnokhelyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz hadsereg 10 350 embert mozgósított a kelet-ukrajnai régió határ menti területein két hónappal ezelőtt megkezdett támadó hadműveletére. Szavai szerint július elejei adatok alapján 2939 orosz katona halt meg, 6509 szenvedett sérüléseket, 45 pedig megadta magát. „Így az ellenség becsült vesztesége ebben az irányban megközelítőleg 91 százalék” – mondta Szolimcsuk.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán csapatok 12 frontirányban verték vissza az orosz erők támadásait, 147 katonai összecsapás volt, a legtöbb ellenséges támadás a Donyeck megyei Pokrovszknál történt. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 555 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 36 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 51 drónt.