Újabb ukrán várost támadnak az oroszok

Elfoglalta Csasziv Jar város Szhidni negyedét a donyecki régióban az orosz hadsereg – jelentette be szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán és 15 ellenrohamot vertek vissza.

Az orosz összesítés szerint az ukrán hadseregnek közel 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette meg egy harckocsiágyúkat és nagy kaliberű lőszereket gyártó vállalat egyik műhelyét, hét tábori lőszerraktárt, egy, a német IRIS-T-SLM légvédelmi rakétarendszerhez tartozó indítóállást, egy, a Tunguszka légvédelmi rendszerhez tartozó harcjárművet, egy Mi-24-es helikoptert – Iszkander rakéta találta el egy, a poltavai régióban lévő reptéren -, egy cseh Vampire sorozatvetőt, három harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, három amerikai M777 és egy M198-as, valamint egy brit FH-70-es tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá három, Novorosszijszk felé tartó tengeri és 39 légi drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Oleskiben egy pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott támadás megölte egy péküzem két alkalmazottját.

A Roszatom közölte, hogy Enerhodar városban az ukrán fél három dróncsapást mért a települést árammal ellátó Raduga alállomásra.

Ennek következtében a zaporizzsjai atomerőmű nyolc dolgozója megsérült. Az orosz atomenergetikai vállalat az erőmű dolgozói elleni tudatos támadásnak minősítette a történteket, amely álláspontja szerint nemcsak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztonsági elveinek megsértését jelentette, de „demonstratív jogsértés” is volt.

Rakétacsapást mért Oroszország a kelet-ukrajnai Dnyipro városra szerda reggel, a támadásban az eddigi adatok szerint öten vesztették életüket és 34-en megsebesültek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Borisz Filatov polgármester közlése szerint a támadás következtében a megyeszékhelyen megrongálódott egy bevásárlóközpont, két iskola, három óvoda és két kórház is, utóbbiak egyikében a járóbetegek ellátását végző klinika épülete teljesen megsemmisült. Az áldozatok emlékére a csütörtököt gyásznappá nyilvánították.

„Csak két dolog állíthatja meg ezt az orosz terrort: modern légvédelmi rendszerek és fegyvereink nagy hatótávolsága. A világ megvédheti az életet, és ehhez a vezetők eltökéltsége kell, és újra normává kell tenni a terror elleni védelmet” – hangsúlyozta az államfő a bejegyzésben.

Az ukrán légierő közölte, hogy az oroszok három Iszkander-K rakétával, négy H-59-es robotrepülőgéppel és öt Sahid típusú csapásmérő drónnal támadták meg a dnyipropetrovszki régiót. Az ukrán légvédelmi erők a két Iszkander rakéta kivételével az összeset megsemmisítették a levegőben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 546 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 57 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 27 drónt.

Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője Washingtonban újságíróknak kijelentette, hogy Ukrajna nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal a háború befejezése érdekében tett területi engedményekről, bár meghallgatja az „igazságos béke” elérésére vonatkozó tanácsokat. „Nem vagyunk hajlandók a kompromisszumra az olyan fontos értékek, mint a függetlenség, szabadság, demokrácia, területi integritás, szuverenitás tekintetében” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a tisztségviselőt.

Jermak hangsúlyozta, hogy

az amerikai elnökválasztástól függetlenül Ukrajna továbbra is lobbizni fog az amerikai kormánynál a támogatás folytatásáért.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna kétpárti támogatást kapott Washingtonban, és a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége változatlanul Ukrajna mellett áll két év háború után is. Leszögezte, hogy a novemberi elnökválasztás eredménye az amerikai nép döntése lesz, és Kijev tiszteletben fogja tartani.

Washington továbbra is támogatja Kijevet: hamarosan egy újabb fegyvercsomagot jelenthetnek be az amerikaiak. Ezúttal lőszereket, rakétákat és a Patriot rendszerekhez szükséges eszközöket küldenek a háborúba, több mint 800 milliárd forint értékben. Nyugat-Európa is támogatja Ukrajnát, de fegyverkezik is. A lengyel miniszterelnök azt mondta: az európai védelmet Németországnak kellene vezetnie – számolt be az M1 Híradó.

Sorra lövi le az orosz légierő Kijev vadászgépeit. Egy nap alatt kilenc ukrán harcirepülőt semmisítettek meg Poltava térségében. Többségüket még a földön, felszállás előtt. A szárazföldi erők is jelentős veszteségeket szenvedtek, Moszkva szerint legalább ezernyolcszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg a fronton.

A háborús gépezet azonban nem áll meg, az Egyesült Államok hamarosan további 2,3 milliárd dollárnyi, vagyis mintegy 844 milliárd forintos katonai támogatást jelent be Kijevnek.

A csomag Joe Biden amerikai elnök felhatalmazásával légvédelmi eszközöket, lőszert és a Patriot rendszerek rakétáit is tartalmazza.

„Ukrajna nincs egyedül, és az Egyesült Államok soha nem fog meginogni a támogatásában. Mintegy ötven szövetségesünkkel és partnerünkkel együtt továbbra is biztosítani fogjuk azokat a fegyvereket, amelyekre Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy visszaszorítsa, és elrettentse az oroszokat az agressziótól” – fogalmazott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki szerint Ukrajna helye a NATO-ban van.

További jó hírek is várhatnak Ukrajnára a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda. A portál egy magas rangú amerikai diplomatára hivatkozva azt írta: meghallgatásra találhat Kijev Patriot légvédelmi rendszerekre vonatkozó kérése, de más pozitív bejelentésekre is lehet számítani.

Közben sötét fellegek gyülekezhetnek az ukrán haderő főparancsnokának feje felett.

Lapinformációk szerint a napokban szóba került Olekszandr Szirszkij leváltása, amiért megtagadta Volodimir Zelenszkij utasítását egy nagyszabású offenzíva elindítására. A főparancsnok szerint ugyanis egy ilyen művelethez nem volt elég katonájuk és felszerelésük.

Az Európai Unió is mindent megtesz hogy pénzzel és fegyverekkel támogassa Ukrajnát. Miközben a tagállamok is fegyverkeznek. A lengyel kormányfő, Donald Tusk kedden fogadta Varsóban a német kancellárt. Tusk arról beszélt: Berlinnek kell az európai védelem és biztonság vezetőjévé válnia, és az EU-nak fel kell építenie a világ legerősebb hadseregét.

„Képesek vagyunk, hogy a világ legnagyobb katonai ereje legyünk. Ami meggátol bennünket az a koordináció és a fegyverekre, technológiára vonatkozó döntések hiánya. A globális helyzet egy-két év múlva drasztikusan megváltozhat. Magunkra kell számítanunk” – közölte a lengyel kormányfő.

A német kancellár pedig kijelentette: Varsó és Berlin vezető szerepet akar betölteni a NATO keleti védelmében.

 „Lengyelország biztonsága egyben Németország biztonsága is. Ki fogunk állni a NATO-ban és az EU-ban is. Ez azt jelenti: közösen vállalunk vezető szerepet a Balti-térségben és a NATO keleti szárnyának védelmében” – mondta Olaf Scholz.

A háború legnagyobb nyertesei a fegyvergyárak és a fegyverkereskedők. Az Egyesült Államok hadiiparának nyeresége meredeken emelkedik, amit szorosan követ a német fegyvergyártás is. A németországi fegyverexport már tavaly is történelmi rekordot ért el, amit a legfrissebb adatok szerint az idei év első fél évében újabb 30 százalékkal felülmúlt. A bővülés kétharmada pedig az Ukrajnába küldött fegyvereknek köszönhető.