Újabb ukrán városba hatoltak be az oroszok

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Vovcsanszk városban a magasházak első sorát – jelentette ki Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Rosszija 1 televízióban.

„Az elmúlt napokban a legnehezebb harcszakaszt a vovcsanszki magasépületek jelentették. Ezeknek a magasépületeknek az első sora már teljesen az orosz védelmi minisztérium alegységeinek ellenőrzése alatt áll.”

„Alegységeink minden nap egy kicsit előrenyomulnak”

– mondta a vezérőrnagy.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az orosz erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában – ezek között a harkivit nem említette meg -, miközben

kilenc ellenrohamot vertek vissza.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 13 lőszer- és egy hadfelszerelés-raktárt, egy katonai reptér infrastruktúráját, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, három-három amerikai M777-es és brit FH-70-es, valamint egy ukrán Bohdana vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, hat amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 74 légi és tíz tengeri drónt. Az orosz statisztika szerint

meghaladta a 12 ezret az ukrán fegyveres erőknél a háború kezdete óta elveszített tüzérségi tábori lövegek és aknavetők száma, a gépkocsiké pedig elérte a 23800-at.

Az ukrán erők visszavonultak a Donyeck megyei Urozsajne településről – hozta nyilvánosságra csütörtökön Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője.

A tiszt közlése szerint az orosz hadsereg a földdel tette egyenlővé a falut, és megsemmisítette az ukrán hadsereg ottani állásait. Az emberéletek megóvása érdekében a parancsnokság a visszavonulás mellett döntött, és távolabbi állásokba vonták vissza az ottani ukrán csapatokat – tette hozzá. A szóvivő szavai szerint az orosz hadsereg nem törődik saját emberveszteségével. „Valamiféle győzelmek elérése érdekében az elpusztított településeken és falvakban az ellenség naponta jelentős veszteségeket szenved el. Az eredmény egy elpusztult település, körülötte pedig egy rakás orosz katona teteme, akik már soha nem térnek haza családjukhoz” – fogalmazott Volosin. Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg ebben az irányban ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Dmitro Lihovij, a délkeleti (Tavria) hadműveleti-stratégiai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy Herszon megyében az ukrán védelmi erők a vezérkar által meghatározott állásokban vannak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján. „A legfontosabb üzenetünk a következő: az ukrán védelmi erők továbbra is harci küldetéseket hajtanak végre a Dnyeper bal partján, beleértve Krinki település környékét is. Az ukrán csapatok főbb állásai azonban ebben a faluban teljesen megsemmisültek az intenzív, kombinált és hosszan tartó ellenséges tűz következtében. Maga a falu kőhalommá változott, az ellenséges lövedékek teljesen elpusztították. Ez már nem lakott terület, hanem egy olyan hely, ahol gyakorlatilag lehetetlen védekezni. Az ukrán védők azonban továbbra is bizonyos állásokban és hídfőkön jelen vannak a folyó bal partján, ahol megsemmisítik a behatoló ellenséges csapatokat, és jelentős veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek” – ismertette a helyzetet a szóvivő.

Vadim Szuharevszkij, az ukrán „drónhadsereg” parancsnoka egy tévéinterjúban kijelentette, hogy Ukrajna nem marad el Oroszország mögött a drónok számát tekintve, sőt, akár már meg is előzte azt. „Az idei év első felében már hatszor több drónt szállítottunk a csapatoknak, mint az elmúlt év egészében. Több mint 165 különböző típusú drónunk van, amelyeket a csatatéren tesztelünk és használunk” – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán erők „egyértelműen jobban” választják ki a bevetésekhez a pilóta nélküli eszközöket, és „jobban manővereznek velük”, mint az oroszok.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők éjszaka csapást mértek a régióban lévő Kupjanszk város környékére, aminek következtében egy helyi lakos meghalt, további kettő pedig megsebesült.

Délután a Donyeck megyei ügyészség arról adott hírt, hogy az orosz erők különböző fegyverekkel hajtottak végre támadásokat a régió több települése ellen, aminek következtében öt helyi lakos vesztette életét, három pedig megsebesült.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte a Telegramon, hogy az éj folyamán az ukrán légvédelem megsemmisítette mind a 16 orosz kamikaze drónt, amellyel Oroszország Ukrajnát támadta, és még két irányított rakétát is lelőttek.

Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 144 összecsapás volt a fronton, és a Donyeck megyei Torecknél a legforróbb a helyzet. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 564 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 54 tüzérségi fegyvert és ötven drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy tengeri és légi drónjaik az ukrán haditengerészettel együttműködve csapást mértek az orosz parti őrség bázisára a krími Donuzlav-tónál. Az ukrán drónok eltalálták és működésképtelenné tették a bázis irányító központját, megsemmisítettek egy lőszer- és felszerelésraktárt, egy elektromos alállomást, és ellenséges lőállásokat is. A biztonsági szolgálatnál hozzáfűzték, hogy szerda este az orosz haditengerészet erői hadgyakorlatokat akartak tartani a Donuzlav-tavon, de „az ukrán drónoknak köszönhetően ezek a gyakorlatok kudarcba fulladtak”.

A Jevropejszka Pravda hírportál az észt közszolgálati műsorszolgáltatóra hivatkozva arról számolt be, hogy a tallinni gyermekkórház segélyalapja 60 ezer euró összegű céladományt gyűjtött össze észt állampolgárok önkéntes adományaiból az orosz rakétacsapás sújtotta kijevi gyermekkórház, az Ohmatdit helyreállítására.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Donyecket ismét kazettás lőszerrel lőtték.

Jevenyij Lisznyak, a harkivi régió orosz katonai-polgári közigazgatása védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője újságíróknak Luhanszkban kijelentette, hogy a területen több mint félszáz, külföldi „zsoldosok” által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítettek. Példaként említette, hogy az ukrán Kraken különleges alegység harcosai francia állampolgárokkal együtt rajtaütöttek Hluboke és Lukjancsi településen, ahol fosztogattak, nőket erőszakoltak meg és raboltak el.

Miután részleteiben már napvilágot látott, az érthetőség és tisztánlátás érdekében Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nyilvánosságra hozta az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel, valamint Donald Trump korábbi amerikai elnökkel folytatott megbeszélései összefoglaló értékelését és javaslatait, amit Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének küldött el a napokban – derült ki a Miniszterelnök.hu-n közzétett tízpontos javaslatból.

Az alábbiakban küldöm az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel, valamint Donald J. Trump elnökkel folytatott megbeszéléseim összefoglaló értékelését és néhány megfontolandó javaslatot – olvasható Orbán Viktor tízpontos javaslatának bevezetője a Miniszterelnök.hu-n.

1. Általános megfigyelés, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik.

2. Személyesen azt tapasztaltam, hogy a hadviselő felek eltökéltek abban, hogy még mélyebben bevonják magukat a konfliktusba, és egyikük sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni. Ezért feltételezhetjük, hogy a feszültségek nem csökkennek, és a felek nem kezdenek kiutat keresni a konfliktusból, jelentős külső beavatkozás nélkül.

3. Három globális szereplő képes befolyásolni a fejleményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. Fontos regionális szereplőként kell figyelembe vennünk Törökországot is, mint az egyetlen sikeres közvetítőt Ukrajna és Oroszország között az ellenségeskedések 2022-es kirobbanása óta.

4. Kína folytatja a nemzetközi dokumentumokban is megfogalmazott politikáját, amely tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel. Kína azonban csak akkor vállal aktívabb szerepet, ha sikerének esélye közel bizonyos. Értékelésük szerint jelenleg ez nem áll fenn.

5. Ami az Egyesült Államokat illeti, a NATO-csúcstalálkozón és a Trump elnökkel folytatott megbeszéléseim során azt tapasztaltam, hogy az Egyesült Államokat jelenleg erősen lefoglalja az elnökválasztási kampány. A hivatalban lévő elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy versenyben maradjon. Nyilvánvaló, hogy nem képes megváltoztatni az USA jelenlegi háborúpárti politikáját, ezért nem várható el tőle, hogy egy új politikát kezdjen. Amint azt az elmúlt években már sokszor láthattuk, ezekben a helyzetekben a politikai vezetés nélküli bürokrácia a korábbi úton halad tovább.

6. A Trump elnökkel folytatott megbeszélésem során arra a következtetésre jutottam, hogy a külpolitika csak kis szerepet játszik a kampányában, amelyet a belpolitikai kérdések uralnak. Ezért a választásokig nem számíthatunk tőle békekezdeményezésre. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy röviddel választási győzelme után nem vár majd a beiktatásáig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni. Erre vonatkozóan részletes és biztos alapokon nyugvó tervei vannak.

7. Biztos meggyőződésem, hogy Trump elnök győzelmének valószínűsíthető kimenetele esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó.

8. Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében az USA háborúpárti politikáját másolta. Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk vagy politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy a jövőben észszerű-e ennek a politikának a folytatása. A jelenlegi helyzetben egy erős erkölcsi és racionális alapokon nyugvó lehetőséget találhatunk arra, hogy új fejezetet kezdjünk politikánkban. Ebben az új fejezetben erőfeszítéseket tehetnénk a feszültségek csökkentésére és/vagy megteremthetnénk a feltételeket egy ideiglenes tűzszünethez és/vagy béketárgyalások megkezdéséhez.

9. Javaslom, hogy kezdeményezzünk vitát a következő javaslatokról:

a. kezdeményezés, hogy Kínával magas szintű politikai tárgyalásokat folytassunk a következő békekonferencia módozatairól;

b. az Ukrajnával való jelenlegi magas szintű politikai kapcsolatok fenntartása mellett a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitása Oroszországgal, és az ilyen közvetlen kapcsolatok rehabilitálása a politikai kommunikációnkban;

c. összehangolt politikai offenzíva indítása a globális Dél felé, amelynek jóindulatát elvesztettük az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk vonatkozásában, ami a transzatlanti közösség globális elszigetelődéséhez vezetett.

10. Remélem, hogy jelentéseim és javaslataim hasznos hozzájárulásnak bizonyulhatnak az esetleges javaslatokhoz és kezdeményezésekhez, amelyeket Ön egy megfelelő alkalommal és megfelelő formában az EU vezetői elé terjeszt.