Újabb állam nyilvánította terrorszervezetnek a HAMÁSZ-t

Az argentin kormány felvette a terrorista szervezetek listájára a Hamász palesztin iszlamista szervezetet – jelent meg a helyi hivatalos közlönyben.

Javier Milei argentin elnök adminisztrációjának sajtószolgálata szerint az ország kormánya „nem tehetett mást, minthogy terrorista szervezetté nyilvánította” a Hamaszt, mivel „meg van győződve arról, hogy Argentínának meg kell felelnie a nyugati civilizációnak”.

Az elnök egyben a palesztin terrorcsoport tavaly október 7-i Izrael elleni támadására hivatkozott, amelyben 1200 embert, főként civileket öltek meg, és 251-et túszul ejtettek.

A nyilatkozat megemlíti a Hamász szoros kapcsolatait Iránnal, amelyet Argentína azzal vádol, hogy két terrortámadást is végrehajtott – a libanoni Hezbollah terrorcsoporttal – az országban lévő zsidó helyszínek ellen. A Buenos Aires-i zsidó közösségi ház ellen 1994-ben végrehajtott pokolgépes merényletben 85-en meghaltak, és több százan megsebesültek. A korábbi másik, a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség elleni támadásban húszan vesztették életüket.

Az argentin igazságszolgáltatás idén áprilisban az Irán által támogatott libanoni Hezbollah terrorcsoportot és Iránt vádolta meg a két támadás elkövetésével. Irán tagadja, hogy köze lett volna a merényletekhez, a Hezbollah pedig nem reagált az ítéletre.

Miley többször is kijelentette, hogy Izraelt és az Egyesült Államokat tekinti Argentína kiemelt szövetségesének. Tavaly decemberben az államfő bejelentette, hogy a hatóságok azon dolgoznak, hogy a Hamaszt felvegyék a terrorszervezetek listájára.

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint az izraeli hadsereg (IDF) megölte vagy megsebesítette az Hamász iszlamista terrorszervezet fegyvereseinek hatvan százalékát a Gázai övezetben.

A miniszter január végén azt közölte, hogy a Gázai övezetben a Hamász terroristáinak legalább fele már meghalt vagy megsebesült. „Felszámoltuk a Hamász huszonnégy zászlóalját, vagy túlnyomó többségüket” – hangsúlyozta Galant az izraeli parlamentben szerdán.

Az IDF parancsnokai szerint a Hamász zászlóaljai, mint katonai alakulatok valóban megszűntek – vagyis az iszlamista seregnek nincs lehetősége nagy és szervezett támadást indítani az IDF erői ellen több tucat, vagy több száz harcossal, vagy átlépni a határon a szomszédos izraeli településekre.

Ennek hiányában a Hamász fő tevékenysége jelenleg a kis csoportos vagy egyéni harc az izraeli katonák ellen, a zászlóaljak helyreállítása azokon a helyeken, ahonnan az IDF kivonult, és a polgári kormányzás megújítása Gáza kétmillió lakosa felett.

Galant a kneszetben megerősítette a keddi bejelentést, miszerint egy hónap múlva megkezdik az ultraortodoxok behívását a hadseregbe. „A július-augusztusi toborzásban körülbelül háromezer behívót küldünk ki. Nem összetűzéseket, hanem sikereket próbálunk elérni ebben a folyamatban”– közölte a védelmi miniszter, miután a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a jogegyenlőség és a egységes közteherviselés érdekében az ultraortodoxoknak is szolgálniuk kell az izraeli hadseregben.

„Azért tesszük, hogy javítsuk az IDF működését, amelynek katonákra van szüksége. Ez valós igény. Célunk, hogy egyre több ultraortodoxot vonjunk be az IDF-be. Nem a konfrontáció vagy a megosztottság az érdekünk” – tette hozzá.

A kneszet ülése közben az épület előtt az október 7-én az övezetbe hurcoltak családtagjai magukat ketrecbe zárva követelték a túszalku és a tűzszünet aláírását, szeretteik kiszabadítását.

„Lépj be te is a ketrecekbe, és érezd, miként érzik magukat az elraboltjaink. Nem bírják tovább, haldokolnak” – kérte a politikusoktól az egyik túsz testvére.

Az ellenzéki Van Jövő párt egyik képviselője felhívását követve csatlakozott hozzá. „Felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy jusson egyezségre a lehető leggyorsabban, és hozza vissza azokat, akiket még lehet” – kérték a hozzátartozók.

Közben az IDF arra szólította fel az övezet északi részén fekvő Gázaváros összes lakóját, hogy vándoroljanak délre, Deir al-Balah területére, mert hadműveleteket folytatnak a városban.

Az IDF szóvivői szerdán újabb, 21 éves izraeli kommandós katona halálát jelentették be, aki kedden az övezet közepén esett el tűzharcban. Ezzel 327-re emelkedett a gázai szárazföldi harcokban tavaly október óta elesett izraeli katonák száma.

Két izraelit, egy férfit és egy nőt megölt egy Libanonból Észak-Izraelre kilőtt rakéta a Golán-fennsíkon – jelentette az izraeli mentőszolgálat.

A libanoni síita Hezbollah milícia rakétája egy autót talált el, amely a Golán-fennsík Nafah nevű kereszteződésénél haladt. A Hezbollah magára vállalta több tucat rakéta indítását kedden, állításuk szerint a Nafah nevű katonai bázist vették célba a Golánon.

A Golán-fennsík helyi hatósága arra utasította a fennsík északi részén élőket, hogy „a hadsereg utasításainak megfelelően” további értesítésig tartózkodjanak az óvóhelyek közelében, és kerüljék a gyülekezést.

A Hezbollah közölte, hogy rakétatámadásuk válasz volt Jasszer Nimr Karnabasnak, a szervezetet vezető Haszan Naszrallah sejk korábbi testőrének a megölésére. Karnabas embereknek és fegyvereknek Szíriából Libanonba, a Hezbollahhoz szállításáért felelős egységben dolgozott. Állításuk szerint az izraeli hadsereg (IDF) a szíriai Bejrút–Damaszkusz autópályán likvidálta.

Az IDF jelentése szerint mintegy negyven libanoni rakétát észleltek, legkevesebb nyolc helyen tűz ütött ki becsapódásukkor.

A Gáza város keleti részén fekvő Sedzsaija negyedben izraeli katonák lerombolták a Hamász és az Iszlám Dzsihád hat alagútját a legutóbbi, kevesebb mint két hete indított ottani hadműveletben – közölte kedden az IDF. Jelenleg legalább három további alagút feltérképezésén és lebontásán dolgoznak.

Az egyik, az Iszlám Dzsihádhoz tartozó, 2,5 kilométeres alagutat a terrorcsoport vezetése használta. A katonák laptopokat, fegyvereket és hírszerzési anyagokat találtak benne.

Az IDF decemberben bejelentette, hogy felszámolta Sedzsaijában a terroristák helyi zászlóalját. Áprilisban visszatértek, és az utóbbi napokban ismét rajtaütéseket hajtottak végre az ott tevékenykedő iszlamista fegyveresek ellen.

Sedzsaijában ezúttal több olyan alagutat is felfedeztek, amelyet Izrael felé ástak egy jövendő támadáshoz. Közülük legalább kettő elérte az izraeli határ térségét közvetlenül Nahal Oz kibuccal szemben – jelentette a katonai szóvivő.

A Gázai övezetben található, és az iszlamista Hamász terrorszervezet felügyelete alatt álló orvosi források szerint kedd reggel óta negyvennégy palesztin vesztette életét a Gázai övezetet ért izraeli támadásokban.

Főként az övezet közepén folytatott harcokban haltak meg, a Hamász tájékoztatási minisztériuma szerint közülük tizenheten este vesztették életüket a nuszarati menekülttáborban. A Hamász közleménye szerint a halottak közül tizennégyen nők és gyermekek.

Semmi kétség nem lehet már afelől az ENSZ emberi jogi szakértői szerint, hogy a Gázai övezetben éhínség alakult ki, amelynek következtében csecsemők és gyerekek halnak meg.

„Amikor az első kisgyerek meghal alultápláltság és dehidráltság következtében, akkor már kétségbevonhatatlan, hogy éhínség áll fenn” – olvasható az ENSZ szakértőinek keddi közleményében.

A világszervezet emberi jogi tanácsa által kijelölt tíz független szakértő azzal vádolta meg Izraelt, hogy „szándékos és célzott kiéheztető kampányt” folytat a palesztin néppel szemben, ami „a népirtó erőszak egy formája”.

Hozzátették: az izraeli hadsereg által tavaly októberben indított háború kezdete óta legkevesebb 33 palesztin gyerek halt meg alultápláltság miatt. Konkrétan kiemelték egy 13 és egy 9 éves gyerek, illetve egy hat hónapos csecsemő esetét, aki éhezés következtében halt meg Hán-Júniszban és Deir al-Balah településeken a közelmúltban.

„Ezek az esetek azt mutatják, hogy az éhínség átterjedt a Gázai övezet északi részéről a középső és déli térségekbe is” – olvasható a közleményben, amelynek aláírói közt szerepel Michael Fakhri, az ENSZ élelmiszerhez való jogokkal kapcsolatos jelentéstevője is.

Hivatalosan az ENSZ szakértői több meghatározott kritérium, például a kisgyerekek érintettsége és a halálesetek száma alapján hirdethetik ki, hogy egy térségben éhínség áll fenn. A szervezet legutóbbi – június végi – élelmiszerbiztonsági jelentése szerint a Gázai övezetben csaknem félmillió ember helyzete sorolható a legsúlyosabb, szélsőségesen kritikus kategóriába.

Tizenhat halálos áldozatról és negyvennél is több sérültről számoltak be Gázában, miután izraeli légicsapások értek egy iskolát. Az izraeli hadvezetés szerint az épületben a Hamász fegyveresei tartózkodtak. Az ENSZ által üzemeltetett iskola és környéke jelenleg 7000 menekültnek ad otthont. Közben Izraelben tömegtüntetésekkel próbálják rávenni a kormányt, hogy vessen véget a kereken 9 hónapja tartó háborúnak.

A romok alatt rekedt emberek után kutattak a palesztinok szombaton, miután izraeli légicsapás ért egy iskolát, a közép-gázai Nuszrátban. Az izraeli hadsereg közleménye szerint az ENSZ által üzemeltetett intézményt a Hamász fegyveresei búvóhelyként használták. A szemtanúk viszont azt állítják, hogy az épület felső szintjei ellen irányult a támadás, ahol nők és gyerekek is tartózkodtak.

„Már negyedjére mértek ide csapást. Az iskola romjai vesznek minket körül. Azok is rettegnek, akiknek nem esett bántódásuk. Pedig ez az ENSZ iskolája, itt biztonságban kellene lennünk, de az igazság az, hogy Gáza sehol nem biztonságos” – mondta egy palesztin nő.

A BBC információi szerint az iskolában jelenleg 7000 menekült él. Az incidens után számos halálos áldozatról adtak hírt és negyvennél is több sérültet szállítottak kórházba.

Az izraeli hadsereg közben újra kiterjesztette a hadműveletét, így jelenleg szinte Gáza teljes területén folynak a harcok. Az övezet két legnagyobb városát, Hán Juniszt és Gázavárost a zsidó állam katonái korábban már hónapokig ostromolták. Bár az offenzíva csak ezek megtisztítása után haladt tovább délre, a május óta tartó rafahi harcok alatt a Hamász újracsoportosította az erőit északon és gerilla akciókat kezdett indítani az izraeli utánpótlási vonalak ellen.

A Hamász október hetedikei terrortámadása után az izraeli vezetők olyan háborút hirdettek az iszlamisták ellen, amelynek végét a Gázai övezet teljes demilitarizálásában határozták meg.

Az elhúzódó harcok miatt azonban egyre nagyobb a nyomás Benjámin Netanjahu kormányzatán. Szombaton tüntetők tízezrei lepték el Tel-Aviv utcáit, hogy egy azonnali tűzszünet megkötésére és előrehozott választások kiírására kényszerítsék a kormányt. „Nyomást kell gyakorolnunk Benjámin Netanjahura, mert egyedül ő akar tovább harcolni, mindenki más tűzszünetet akar”  – mondta egy férfi. A tüntetők jellemzően a közlekedés megbénításával próbálnak érvényt szerezni akaratuknak, a hatóságok pedig lovasrendőrökkel és vízágyúval oszlatják fel a tömeget. .

Kereken kilenc hónappal háború kitörése után a kormányellenes tüntetők vasárnapra minden korábbinál nagyobb, a teljes országra kiterjedő demonstrációt hirdettek. Céljuk az, hogy az autópályákat lezárva akadályozzák az ország működését.